Az uniós országok már dolgoznak B-terveken Ukrajna megsegítésére, felkészülve arra az esetre, ha a december 18-i EU-csúcsig nem tudnak megegyezni arról, hogy hogyan finanszírozzák az EU-ban befagyasztott orosz vagyonokból az Ukrajnának szánt jóvátételi hitelt. Erre azért lenne szükség, mert Kijev jövő év első negyedében kifogyhat a pénzből, és nem tudja miből fedezni háborús kiadásait.
Már dolgoznak a B-terveken
A Politico értesülései szerint az egyik B-terv, amely egyre nagyobb támogatást élvez, egyfajta „áthidaló hitel ”tető alá hozása. Ez addig nyújtana segítséget keleti szomszédunknak, amíg nem sikerül megállapodni a hosszútávra szóló jóvátételi hitelről. Az általában jól értesült brüsszeli lapnak nyilatkozó diplomaták szerint Ukrajnának az áthidaló kölcsönt csak akkor kellene visszafizetni, ha már megkapta a jóvátételi hitelt.
Egy másik, hosszabb távú terv szerint kombinálnák a jóvátételi hitelt és az EU-hitelt. „Nem látok olyan forgatókönyvet, amelyben az európai adófizetők egyedül állnák a számlát”, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
Fotó: Európai Tanács
A B-tervekről már egyeztettek is a héten a Bizottság és az uniós országok képviselői Brüsszelben. A kiszivárgott hírek szerint Franciaország, Németország, Hollandia, Litvánia és Luxemburg arra ösztökélte az uniós testületet, hogy „haladjon a javaslatokkal” Ukrajna finanszírozásának fenntartása érdekében.
Emmanuel Macron francia elnök pedig kedden arról beszélt, hogy az uniós szövetségesek a következő napokban véglegesíthetnek egy olyan megoldást, amely biztos finanszírozást ad majd az országnak.
Eközben persze – tesszük hozzá – kellemetlen helyzetbe hozzák a kijevi vezetést azok a korrupciós botrányok, amelyek miatt nemrég az ukrán igazságügyi és az energiaügyi miniszter is lemondásra kényszerült, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyomására.
Hosszabb távon mindenesetre a befagyasztott orosz vagyont hasznosító jóvátételi hitel tűnik az egyetlen megoldásnak, ugyanis az EU-tagállamok általában nem szeretnék saját nemzeti büdzséjüket tovább terhelni egy újabb hitellel, már csak azért sem, mert sok uniós állam maga is jelentős költségvetési hiánnyal küzd.
„Tényleg nem látunk más opciót, mint a jóvátételi hitelt”, fogalmazott egy uniós diplomata a hosszabb távú megoldásra utalva, ugyanakkor szintén megemlítve azt is, hogy a hitelt más opcióval kombinálhatják. Ez azonban nem húzódhat sokáig, mivel az idő sürget, tette hozzá. (
Magyar ellenkezés
Az „áthidaló hitel” tető alá hozása egy közös uniós hitel – például eurókötvények – formájában ugyanakkor szintén nem lesz egyszerű feladat.
A Politico szerint a talán legnagyobb akadályt az jelenti, hogy ehhez mind a 27 tagállam támogatására szükség lenne – márpedig „Magyarország már régóta ellenzi azokat az új intézkedéseket, amelyek Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozását kívánják segíteni.”
Emiatt lehetséges, hogy az áthidaló hitelt máshogy „keretezi” majd az EU: azt hivatalosan nem a háborús kiadások fedezésére, hanem Ukrajna újjáépítésére nyújtanák.
Orbán Viktor mindenesetre – tesszük hozzá – továbbra is vehemensen ellenzi az Ukrajnának nyújtandó újabb uniós pénzügyi mentőövet, sőt, ennek megakadályozása a választási kampányának egyik fő üzenete.
Belgium is aggódik
Ami a 140 milliárdosra tervezett jóvátételi hitelt illeti, azzal kapcsolatban elsősorban a belga kormánynak vannak fenntartásai, mivel az orosz nemzeti bank befagyasztott pénzeszközeinek nagy része Belgium kezelésében van.
A belga kormány szerint a hitel finanszírozása a befagyasztott vagyon segítségével jogilag nem eléggé alátámasztott, ezért annak „jogi konzekvenciái” lehetnének rájuk nézve a jövőben. Emiatt uniós szinten most egy olyan megoldást keresnek az orosz vagyon felhasználására, ami Belgium számára is elfogadható – ehhez azonban idő kell.
Az elmúlt héten nyilvánosságra került új amerikai béketerv ugyanakkor segítheti a jóvátételi hitel megvalósulását uniós tisztségviselők szerint. A béketerv – vagy legalábbis annak egyik változata – ugyanis szintén utal arra, hogy a befagyasztott vagyont Ukrajna újjáépítésére lehetne használni, Moszkva pedig csak abban az esetben kapná vissza az abból származó pénzt, ha háborús kártérítést fizet Ukrajnának.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,35 pontos nyitás után csökkent kedden délelőtt. 
