Hatalmas a vita az új alkoholtanulmányok körül – megvásárolták a kutatókat?

2026 januárjában Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy zártkörű beszélgetésen igazi északi humorral, rendkívül szárazon így foglalta össze a világpolitikai helyzetet:

„Lehet, hogy itt az ideje elkezdeni inni.”

Az azóta elhíresült mondat azután hangzott el, hogy az EP frakcióvezetői boldog új évet kívántak egymásnak a találkozó vége felé, de megjegyezték: azért a világ jelenlegi állapota nem ad sok okot a derűlátásra. Kallas mondását később egy magyar politikus is felhasználta. Orbán Balázs, aki jelenleg fideszes országgyűlési képviselő, de akkor még az előző magyar miniszterelnök politikai igazgatója volt, az Instagramján így csapta le a magas labdát:

Európa mindig is sokat ivott

Az Eurostat legutoljára 2022-ben tett közzé részletes adatokat az alkoholfogyasztás gyakoriságáról az Európai Unió országaiban, ezek pedig egyértelműen azt mutatják, hogy Kaja Kallasnak nem kellett biztatnia a tagállamok polgárait, hiszen az az Európai Unióban a lakosság 3,7 százaléka legalább hetente, további 14,8 százaléka pedig havonta fogyasztott egy alkalommal nagy mennyiségű alkoholt.

Magyarországon a heti rendszerességű nagyivás aránya szintén 3,7 százalék volt, vagyis pontosan megegyezett az uniós átlaggal, ugyanakkor a havonta előforduló nagyivás gyakorisága alacsonyabbnak bizonyult: a lakosság 9,6 százaléka számolt be erről. A magyarok 68,4 százaléka azt mondta, hogy az elmúlt egy évben egyszer sem fordult elő vele nagyivás, ami meghaladja az uniós átlagot.

A visegrádi országok közül Csehország emelkedett ki a mezőnyből. A cseh lakosság 3,9 százaléka legalább hetente, további 16,9 százaléka pedig havonta iszik nagy mennyiségű alkoholt, és csupán 49 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az előző egy évben egyáltalán nem fordult elő nála nagyivás. Lengyelországban és Szlovákiában ennél jóval ritkább volt a jelenség: a heti rendszerességű nagyivás aránya 1,1, illetve 1,4 százalékot tett ki, míg a nagyivástól teljesen tartózkodók aránya 54,7, illetve 69,1 százalék volt.

Északi alkoholgondok

Nem minden európai országban szokás a nagy mértékű alkoholfogyasztás, az egyes tagállamok között komoly különbségek vannak ezen a téren. A leggyakrabban a dánok rúgnak be, Dániában a lakosság 9,1 százaléka legalább hetente, további 28,7 százaléka pedig havonta fogyasztott nagy mennyiségű alkoholt legalább egy alkalommal. A skandináv országok közül a nem uniós tag Norvégiában még magasabb, 11 százalékos volt a heti rendszerességű nagyivás aránya. Ezzel szemben a mediterrán országokban jóval ritkábban isszák le magukat az állampolgárok. Hiába a sok jó bor, prosecco és más híres ital, Olaszországban a lakosság 86,3 százaléka, Görögországban 84,7 százaléka, Spanyolországban pedig 83,1 százaléka számolt be arról, hogy az előző 12 hónapban egyszer sem fordult elő nála nagyivás.

A déli országokra ugyanakkor jellemző, hogy ha nem is rúgnak be, de gyakran isznak kevesebb alkoholt: a napi rendszerességű alkoholfogyasztás Portugáliában volt a legelterjedtebb, ahol a lakosság 21,3 százaléka számolt be arról, hogy minden nap fogyaszt alkoholt. Spanyolországban és Olaszországban szintén viszonylag magas, 14, illetve 12,6 százalékos volt a napi alkoholfogyasztók aránya

A kevés is káros lehet

Magyarországon a napi alkoholfogyasztók aránya 6,3 százalékos, ami az uniós átlag alatt maradt, de a lakosság 18,9 százaléka legalább hetente, 21,1 százaléka pedig havonta fogyasztott alkoholt – ami nem elhanyagolható arány. A kockázatok is magasak, a New York Times tette közzé a napokban tette kozzé azt az új amerikai tanulmányt, amely szerint már napi egy egységnyi ital mellett is nő a korai halálozás kockázata.

Az Alcohol Intake and Health Study című kutatás még a Biden-kormány idején készült, és a Journal of Studies on Alcohol and Drugs szakfolyóiratban jelent meg eredetileg. A tanulmány jelentős vitát váltott ki, ugyanis az alkoholipar – nem meglepő módon – élesen bírálta az eredményeket.

A kutatók szerint napi egy ital fogyasztása mellett a közvetlenül alkoholhoz köthető betegségek vagy sérülések miatti korai halálozás kockázata ugyan még viszonylag alacsony – körülbelül ezer emberből egyet érinthet –, de napi két ital esetén a kockázat már 1 a 25-höz, vagyis jelentősen magasabb.

Egy másik tanulmány szerint meg pont fordítva

A tanulmány eredményei teljesen ellentmondanak egy másik, a National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine (NASEM) által készített jelentésnek, amely arra jutott, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás – férfiaknál napi két, nőknél napi egy ital – kedvezőbb lehet, mint a teljes absztinencia, bár a mellrák kockázatát növelheti. Az is kiderült viszont, hogy a dokumentumot összeállító testület több tagja pénzügyi kapcsolatban állt az alkoholiparral – tette hozzá a New York Times.

Amikor a Trump-kormány januárban kiadta az új amerikai táplálkozási ajánlásokat, azok ugyan azt hangsúlyozták, hogy minél kevesebb alkoholt fogyasztanak az emberek, annál jobb, de már nem határoztak meg konkrét napi mennyiségi korlátot. A most megjelent kutatás egyik szerzője, Priscilla Martinez-Matyszczyk szerint a tanulmány a hivatalos kormányzati ajánlásnál lényegesen pontosabban fogalmaz:

„A napi egynél több ital már jelentős egészségügyi kockázatokkal jár.”

A kutatás szerint már napi egy ital mellett is nő a kockázata:

• a májzsugornak,
• a szájüregi és nyelőcsőráknak,
• a sérülésekből eredő halálozásnak,
• nők esetében pedig emelkedik a májrák és a mellrák miatti halálozás kockázata is

Kis mennyiségben orvosság?

A kockázatok a fogyasztás növekedésével tovább emelkednek. Az egy alkalommal elfogyasztott egynél több ital fokozatosan növeli a mellrák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a bódult állapotban bekövetkezett sérülések veszélyét.

A kutatás ugyanakkor néhány kedvező összefüggést is talált: nőknél napi egy ital csökkenti a cukorbetegség kockázatát, és mindkét nemnél mérséklődik a stroke kockázata is. Ezeket a pozitív hatásokat azonban az időnkénti nagyivás teljesen eltüntette.

A két tanulmány eltérő eredményeit részben az magyarázza, hogy a mostani kutatás kifejezetten az alkohol által közvetlenül okozott betegségeket és haláleseteket vizsgálta, míg a NASEM-jelentés az összes halálozást elemezte. A NASEM-jelentés kritikusai azzal is érvelnek, hogy az alkoholt csak mérsékkel fogyasztók csoportjába gyakran az átlagosnál egészségesebb életmódot folytató emberek tartoznak, ami torzíthatja az eredményeket.