Közleményükban azt írják, hogy a Mol-csoport nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével és álláspontjával.
Horvátország a Mol-csoporttal állt perben, a nemzetközi választottbírósági eljárás pedig kártérítést ítélt meg a Mol javára, amely – miután a horvát fél nem hajtotta végre az ítéletet – a kamatokkal és költségekkel együtt 286 millió dollárra emelkedett. Ez a választottbírósági eljárás már jóval az Európai Bizottság által hivatkozott uniós jogvita és az annak alapjául szolgáló jogértelmezés kialakulása előtt megindult – írták jogértelmezésükben.
A Mol álláspontja szerint a Horvátországgal fennálló jogvita rendezésének útja a jogerős választottbírósági ítélet végrehajtása és az annak alapján járó összeg megfizetése. A Mol és Horvátország közötti több választottbírósági eljárás is lezajlott, amelyben a Mol és Horvátország is fellépett kezdeményező félként. Az eljárások minden esetben a Mol-nak adtak igazat – zárul a magyar olajcég közleménye.
Mintahogy az Mfor-on tegnap beszámoltunk róla, az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mivel az nem lépett fel az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértésével szemben.
A Bíróság ítéletében megállapította, hogy az egyik tagállam beruházója valamely másik tagállamban eszközölt beruházásaival kapcsolatos jogvitát olyan választottbíróság elé vigye, amelynek hatáskörét e tagállam elfogadta.
A Bizottság úgy véli, hogy a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, így következésképpen annak leányvállalatai felett is, még abban az esetben is, ha az érintett vállalatok magánjogi szervezetek. A Mol, illetve annak leányvállalatai által tanúsított magatartás ezért a magyar államnak tudható be. Magyarország tehát lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jog szerinti – többek között a beruházók és a tagállamok közötti választottbírósági eljárással kapcsolatos – kötelezettségeiket.
A Mol megsértette az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó tilalmat.
Először is, a Mol az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján beruházó és állam közötti választottbírósági eljárást indított egy másik tagállammal szemben; másodszor, a másik tagállammal szemben hozott, az uniós jogot sértő ítéletet követően egy harmadik országbeli bíróságot is felkért arra, hogy ismerje el és hajtsa végre az említett – a Mol számára kedvező – EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági ítéletet. Az uniós jog arra kötelezi a Mol-t, hogy ne igyekezzen érvényt szerezni az ítéletnek, mivel az ellentétes az uniós joggal.
A Bizottság 2025 decemberében felszólító levelet, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy ezt az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
