Véget ért a téli főszezon Ausztriában, ez pedig a munkavállalási adatokon is meglátszik, a tendencia azonban nem tért el érdemben az előző években megszokottól. Április ugyanis az osztrák turizmusban jellemzően átmeneti időszaknak számít: a síszezon már lecsengett, miközben a nyári turistaszezon még nem indult be teljes erővel. Emiatt ez az időszak nem tekinthető klasszikus holtszezonnak, inkább egyfajta köztes, úgynevezett „shoulder season” időszaknak, hiszen például a népszerűbb városi úticélok, mint Bécs vagy Salzburg már élénkülő forgalmat tapasztalnak.
Áprilisban több mint hatezer fővel csökkent az Ausztriában hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok száma márciushoz képest, ugyanis 123 656-an voltak az így foglalkoztatottak, ami 5,18 százalékos csökkenést jelent az egy hónappal korábban mért 130 417-hez képest – derült ki az osztrák Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási hivatala, az AMS adataiból.
A visszaesés az elmúlt évekhez képest nagyobb volt, például 2025-ben márciusról áprilisra 3,47 százalékkal lettek kevesebben a kint dolgozó magyarok, míg 2024 azonos időszakában ez az arány 5,27 százalék volt. Év/év alapon ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy emelkedik a „sógoroknál” dolgozó magyarok száma, hiszen idén áprilisban összességében 0,88 százalékkal többen dolgoztak kint hagyományos szerződéssel, mint egy évvel korábban.
A tárca emellett ismét közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszó szerződés keretében dolgoztak:
- szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 173 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 6374 fő
- részmunkaidőben szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 263 fő
- önfoglalkoztatók: 10 603 fő (itt a legfrissebb adat márciusi, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve áprilisban feltehetőleg ezen a téren is csökkent a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 áprilisában az előző hónaphoz képest szemmel látható visszaesés történhetett és a 140 ezres szint környékén állt az Ausztriában dolgozó magyarok száma.
Fotó: DepositPhotos.com
Baljós árnyak az osztrák munkaerőpiacon
Gyakorlatilag megtorpant az osztrák munkanélküliségi ráta csökkenése – ezt mutatták az AMS számai, miután a mutató az előző havival megegyezően, 7,5 százalék volt áprilisban. Egy évvel korábban, 2025 áprilisában 0,2 százalékponttal alacsonyabban, 7,3 százalékon állt ugyanez a mérőszám.
Április végén mintegy 320,3 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Ausztriában az egy hónappal korábban jegyzett közel 322,7 ezret követően. 2025 áprilisában kevesebb, mintegy 312 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Ausztriában.
Április végén 103 322 ember volt tartósan munka nélkül, ami jelentős, 13,3 százalékos növekedés. A munkanélküliség átlagos időtartama 10 nappal, 134 napra nőtt – nyilatkozta Johannes Kopf, az AMS vezetője az adatok közzétételekor. Kopf szerint az iráni háború már közvetlen hatással van az osztrák munkaerőpiacra. Az olajárak emelkedése miatt idén a munkanélküliség növekedésére számítanak.
Hasonló intő jel az, hogy az UniCredit Bank Austria konjunktúra-indikátora hathavi mélypontra esett áprilisban: mínusz 1,8 pontra csökkent áprilisban az előző havi mínusz 1,3 pontról.
Az év eleji szerény GDP-növekedés után arra számítanak, hogy az osztrák gazdaság folytatni tudja a fellendülést. A második negyedév elején tapasztalt hangulatromlás azonban nagyon visszafogott növekedési kilátásokat jelez, legalábbis a következő hónapokra – nyilatkozta Stefan Bruckbauer, az UniCredit Bank Austria vezető közgazdásza.
A konjunktúramutató áprilisi csökkenéséhez főként az vezetett, hogy a közel-keleti konfliktus hatására a szolgáltatási szektorban és az építőiparban jelentősen romlott hangulat, a fogyasztói bizalom pedig csökkent, ugyanakkor a feldolgozóiparban némileg enyhült a pesszimizmus – írták a szakértők.
A Bank Austria elemzői szerint az osztrák munkaerőpiacra nehezedő nyomás fokozódik: az idei évre kissé emelkedő, 7,5 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát várnak – ez március után áprilisban is megvalósult.
A magyar munkavállalók helyzete stabilabb?
Az osztrák munkaerőpiac nehézségei tehát feltűnőek, de mi a helyzet a kint dolgozó magyarokkal? A korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is jellemző, hogy a legnagyobb küldőországok közt jól állunk: az áprilisban mért 6,1 százalékos munkanélküliség továbbra is a legjobb adat a vizsgált országokból származó dolgozókat tekintve, azonban a munkaerőpiac romlása már a magyarokat is utolérte, hiszen egy hónap alatt 0,8 százalékkal nőtt a ráta. Viszonyításképp: 2025 márciusáról áprilisra szintén 0,8 százalékos emelkedés jelent meg, míg 2024-ben 1,1 százalék.
A kint dolgozó magyarok munkanélküliségének emelkedése így tehát nem kiugró vagy aggodalmat keltő, sokkal inkább arról lehet szó, hogy szezonális, így például a turisztikában dolgozók közt emelkedett ez a mutató a síelési időszak végével.
Továbbra is magyar-német meccs
Végül ismét részletesen megnéztük a foglalkoztatottak számának változását a legfontosabb küldőországok esetében. Márciusról áprilisra ezen a téren nem történt változás a sorrendben, így továbbra is a magyar és a német munkavállalók versenyeztek a legnagyobb külföldi csoport címéért Ausztriában.
Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan ismét a németek voltak többségben a hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatottak körében összességében. Míg három olyan ország akadt, ahonnan érkező foglalkoztatottak száma emelkedett: Románia, Törökország és Lengyelország.
