A fogyasztói árakról, az iparról és a kiskereskedelemről közöl adatokat a jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Pénzügyminisztérium (PM) közzéteszi az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatót.
Hétfőn jelenik meg a PM gyorstájékoztatója az államháztartás központi alrendszerének 2026. szeptember végi helyzetéről. Augusztusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya 2311,2 milliárd forint volt. Ezzel az első nyolc havi deficit 5169,1 milliárd forintra nőtt.
Az augusztusi hiány elsősorban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) megállapodás miatti 2186,9 milliárd forint összegű előfinanszírozásokkal magyarázható. Az RRF programok előfinanszírozásától megtisztított augusztus havi hiány 124,3 milliárd forint volt. A mérsékelt korrigált deficit arra utal, hogy alapvetően folytatódtak a költségvetésben a májustól látható kedvező havi folyamatok. Az RRF programokhoz kapcsolódó bevételek később, várhatóan decemberben fognak beérkezni, amelyeket akkor majd – augusztushoz hasonlóan – érdemes figyelmen kívül hagyni a havi egyenleg értékelésekor – hívta fel a figyelmet a minisztérium. A jelentésből az is kiderült, hogy a bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1671,2 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 2026. augusztus végéig 1027,6 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest.
Kedden az augusztusi ipari termelés első becslése mellett az augusztusi kiskereskedelmi forgalom statisztikája jelenik meg. Júliusban az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A növekedést elsősorban a járművek és a számítógépek, elektronikai, optikai termék gyártása okozta, miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés. A júniusinál 1,7 százalékkal nagyobb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.
Júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A júniusi 3,0 százalék után a növekedés ismét 5 százalékhoz közelített a májusi 4,8 százalékos növekedést is felülmúlva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,0 százalékkal nagyobb volt az előző havinál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,1 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Január-júliusban a forgalom volumene 4,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit a naptárhatástól megtisztított adatok szerint.
Szerdán a fogyasztói árak szeptemberi adatait teszik közzé. Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júliushoz képest az árak 0,2 százalékkal emelkedtek. Egy év alatt az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,8 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 5,0 százalékkal drágultak, a szeszes italok, dohányáruk ára 3,2 százalékkal emelkedett. A júliusihoz képest az éves maginfláció 1,9 százalékról 2,0 százalékra emelkedett.
(MTI)
Több politikussal is tárgyalt a miniszterelnök. 
