Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetője sajtótájékoztatón kiemelte, hogy jövőre érdemi javulás lesz, elindult a kilábalás az elmúlt évek gyenge teljesítménye után: 2027-ben 2,5 százalékos, 2028-ban 3,0 százalékos GDP-bővülés jöhet a beáramló uniós források mellett az új ipari kapacitások és a javuló külső kereslet támogatásával.
Jelezte: a jegybank nyári kamatcsökkentési ciklusát követően kivárás jöhet, idén marad az 5,50 százalékos alapkamat. Az elemző szerint, ha minden ígéretet be akar tartani a kormány, akkor nem lesz tartható a 3 százalékos hiánycél 2030-ra a számos népjóléti intézkedés miatt.
Kifejtette: a növekedést továbbra is jelentős külső kockázatok övezik, az európai gazdaság strukturális gondjai, geopolitikai feszültségek, és a költségvetési konszolidáció is fékezheti a növekedést. Kedvezőnek nevezte, hogy az iparban már látszik az elválás a gyenge német adatoktól: a magyar ipar hónapok óta jobban teljesít, mint a német. Ennek több gyárhoz köthető egyedi oka van. Ugyanakkor a német ipari megrendelések havi volumenváltozásaiban is javulás látszik – jegyezte meg.
A fogyasztás erős, és a reálbérek továbbra is jelentős emelkedést mutatnak. Hozzátette: a bérdinamika mérséklődésével számolni kell év végétől, az idei 9 százalék után jövőre átlagosan 5,8 százalékos béremelkedést várnak.
Az inflációba bekavar a jövedéki adó emelése
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője kiemelte: kedvező folyamatok hatására júliusban tízéves mélypontra, 1,2 százalékra csökkent az infláció. Az idei és a jövő évi inflációs várakozásukat érdemben csökkentették.
2026-ban 1,8 százalékos lehet az átlagos infláció, míg 2027-ben 2,8 százalékos mutatóval számolnak. Ez azt jelenti, hogy az infláció akár tartósan a jegybanki toleranciasávban maradhat
- hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy az előrejelzésük már nem számolhatott a napokban bejelentett, a dohánytermékekre vonatkozó jövedékiadó-emeléssel, ami idén 0,1, jövőre 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az inflációt.
Az inflációs cél kilátásba helyezett csökkentése, amennyiben nem egy lépésben történik meg, könnyebben fenntartható lehet szerinte.
Mi lesz a forinttal?
Árokszállási Zoltán jelezte: várakozásuk szerint a jövő év végéig csökkentheti 5,0 százalékra az MNB az alapkamatot, mert a költségvetési folyamatok és a nemzetközi kamatkörnyezet óvatosságot indokolnak.
A forint árfolyama kettős hatásnak volt kitéve: támogatta a magas reálkamat-előny, az alacsony infláció, és az euróbevezetés reménye, miközben a geopolitikai konfliktusok, és az energiaáremelések gyengítették. Rövid távon nem várnak forinterősödést, az érdemi volatilitás fennmaradhat.
A 2026 végére vonatkozó előrejelzésüket 370 forintra emelték, míg 2027 végére ismét 360 forintos euróárfolyamot nevezett reálisnak.
A költségvetési pálya lesz a következő évek kulcskérdése. Az MBH elemzői szerint az idei GDP-arányos államháztartási hiány 7,2 százalék lehet, ami valamivel kedvezőbb a kormányzat 7,5 százalékos céljánál. Idén a magyar hozamok csökkentek, miközben mindenhol a világban emelkedtek, a piaci várakozások erősek a hiánycsökkentés iránt.
A hiány kordában tartását a fogyasztásból származó erős adóbevételek, a forrásfelhasználás szigorítása és a kamatkiadások fokozatos csökkenése is segíthetik, miközben nem számítanak arra, hogy a GDP 0,5 százalékát kitevő Havária Alapot teljesen fel fogja használni a kormány – mondta Árokszállási Zoltán.
A 2027-2028-as évek költségvetési folyamatai kulcsfontosságúak lesznek az euróbevezetés, Magyarország kockázati megítélése és a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából. Ha sikerül hitelesen végrehajtani a hiánycsökkentést, az javíthatja a befektetői megítélést, támogatja a forintot és a növekedést is – emelte ki az elemző.
A szakértők várakozása szerint a GDP-arányos államadósság az idei év végén 77 százalék körül alakulhat, majd 2027-től fokozatos csökkenés indulhat meg.
