A magyar GDP 4,7 százalékának megfelelő forrást lehetne felszabadítani költségvetési átcsoportosítással – állapította meg legfrissebb elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A kutatóintézet az elmúlt másfél évtized három olyan állami kiadási területét vizsgálta, amelyekre Magyarország uniós vagy regionális összevetésben kiemelkedően sokat fordított. Ezek a gazdasági ügyek, az államadósság kamatai, valamint a kultúrára, sportra és vallásra fordított kiadások.
A GKI szerint eközben az egészségügy és a szociális szféra tartósan alulfinanszírozott maradt. Az elemzés alapján, ha a három kiemelt terület GDP-arányos kiadásait az uniós vagy a visegrádi országok átlagához közelítenék, összesen a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeg válhatna átcsoportosíthatóvá.
Fotó: CD
Gazdasági ügyeken lehetne a legtöbbet megtakarítani
Magyarország 2010-ben a GDP 5,9 százalékát fordította gazdasági ügyekre, 2024-re azonban ez az arány 7,7 százalékra emelkedett. A GKI szerint 2011 óta Magyarország folyamatosan többet költött ezen a területen, mint bármely más visegrádi ország.
A kiadások jelentős részét tőkeintenzív beruházások jelentették. Ide sorolja az elemzés többek között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az ipartelepítésekhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítését és a multinacionális beruházók közvetlen állami támogatását.
Ha a gazdasági ügyekre fordított magyar kiadások a régiós átlag szintjére csökkennének, a GKI számítása szerint a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő összeg szabadulhatna fel.
Magyarország fizeti az egyik legnagyobb kamatszámlát
Jelentős költségvetési terhet jelentenek az államadósság után fizetett kamatok is. A GKI adatai szerint 2024-ben a GDP 5 százalékát, 2025-ben pedig közel 4 százalékát fordította Magyarország kamatkiadásokra. Ez uniós összevetésben is kiemelkedően magas arány.
A 2010-es évek elején a magyar kamatteher még közeledett a régiós országok alacsonyabb szintjéhez, ez a folyamat azonban az évtized második felében megtorpant, 2020 után pedig ismét jelentős növekedés kezdődött.
A kamatkiadások ugyanakkor nem csökkenthetők egyik évről a másikra egy egyszerű költségvetési döntéssel. Ezek alakulását hosszabb távon többek között az államadósság, annak finanszírozási költsége és az árfolyam is meghatározza. A GKI szerint egy sikeres konvergencia esetén a GDP további 1,5 százalékának megfelelő forrás válhatna átcsoportosíthatóvá.
Kultúrára, sportra és vallásra is többet költünk
A harmadik vizsgált terület a kultúra, a sport és a vallás finanszírozása. Magyarország 2010-ben a GDP 1,8 százalékát fordította ezekre, 2024-re azonban az arány 2,5 százalékra emelkedett. A 2016 és 2021 közötti időszakban a kiadások tartósan meghaladták a GDP 3 százalékát.
A GKI szerint a magasabb kiadások mögött többek között az állami sportlétesítmények fejlesztése, az egyházi és hitéleti ingatlanberuházások, valamint a közmédia és a kulturális szféra támogatása állt. Ha ezen a területen a magyar kiadások a régiós átlagra mérséklődnének, a GDP további 1,2 százalékának megfelelő forrás szabadulhatna fel.
A gazdaságkutató szerint az így rendelkezésre álló összegeket többek között az egészségügy és a szociális ellátórendszer finanszírozásának erősítésére lehetne átcsoportosítani.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
