A hazai fizetési rendszerben a forgalomban lévő készpénzállomány 4,6 százalékos bővülést mutatott, amivel a teljes tömeg elérte a 9401,7 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési rendszerek jelentése szerint ezt a növekedést egyértelműen a lakosság biztonsági és megtakarítási célú készpénztartása hajtja, nem pedig a napi vásárlások.
A mindennapi tranzakciók szintjén ugyanis csökken a készpénzhasználat: az ATM-es készpénzfelvételek száma 6,1 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor az automatáknál történő tranzakciók átlagértéke 8,2 százalékkal megugrott, így egy-egy alkalommal már átlagosan 110 637 forintot vesznek fel az ügyfelek. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy februártól havonta 150 ezerről 300 ezer forintra emelkedett a díjmentes készpénzfelvételi limit. A jelentés bemutató sajtótájékoztatóján elhangzott adatok rámutatnak, hogy a magyarok készpénzhasználatát egy érdekes havi és heti ritmus vezérli.
- A hónap 10-12. napja: ebben az időszakban ugrásszerűen megemelkedik a készpénzfelvételek száma az országban, ami vélhetően a nyugdíjak kifizetésének időzítésével magyarázható.
- A pénteki csúcs: a heti ciklust vizsgálva a lakosság körében egyértelműen a pénteki napokon realizálódik a legtöbb készpénzfelvétel.
- A hétfői korrekció: a hétvégén elköltött, majd a kereskedőkhöz beáramlott összegek miatt a hétfői napokon kiemelkedően magas a készpénzbefizetések volumene a bankrendszerbe.
De mit mutat a makrogazdaság?
Bár a készpénz nominális értéke rekordokat dönt, makrogazdasági szinten árnyaltabb a helyzet. A forgalomban lévő készpénzállományt a bruttó hazai termékhez viszonyítva a GDP-arányos készpénzállomány már csökkenő trendet mutat. Ez az elmozdulás egyértelműen jelzi, hogy a magyar gazdaság teljesítményének és méretének növekedési üteméhez képest a fizikai fizetőeszközök súlya fokozatosan mérséklődik.
Fotó: MNB
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján azonban a készpénzhasználat területi eloszlása óriási törésvonalakat mutat: a legjelentősebb kapcsolat a bruttó átlagkeresettel és a foglalkoztatási rátával mutatható ki. Ennek megfelelően Budapesten és a magasabb jövedelmű központi régióban használják a legkisebb arányban a készpénzt, míg az alacsonyabb átlagkeresetű és több nyugdíjas lakosú északkelet-magyarországi és észak-alföldi vármegyékben a legmagasabb a fizikai pénz aránya a tranzakciókban.
Fotó: MNB
Miért nem tudunk szabadulni a papírpénztől?
Bár a teljes gazdaságban a tranzakciók 46 százaléka már elektronikusan zajlik, a készpénz szívósan őrzi a pozícióit bizonyos területeken. A jegybanki adatok szerint az 5000 forint alatti bolti vásárlásoknál a többség a mai napig készpénzzel fizet, az elektronikus fizetések aránya ebben a szegmensben mindössze 40 százalék.
A folyamatot a jövedelmek szerkezete is konzerválja: a felnőtt lakosság közel 30 százaléka még mindig nem teljesen elektronikus úton kapja a fizetését (14 százalék tisztán készpénzben, 16 százalék vegyesen). Emellett egyes ágazatok állami vagy strukturális jellemzői is a készpénz felé terelik a lakosságot: a hulladékgazdálkodásban például a számlafizetések 73 százaléka még mindig postai csekken, azaz készpénzes befizetéssel történik.
Emellett lélektani okai is vannak a készpénzhasználatnak. Sokan biztonságosabbnak érzik a fizikai bankjegyeket, kis összeget készpénzben tesznek félre, és a váratlan kiadásokra is szeretnek így tartalékolni. A lakosság tisztában van vele, hogy ez a módszer nem véd az inflációval szemben, mégis így találja komfortosnak.
ATM-robbanás az országban
Miközben a hagyományos bankfióki pénztárak száma országosan 48 hálózati egységgel 983 egységre csökkent, az ATM-hálózat elképesztő ütemben, egyetlen év alatt 511 új gép kihelyezésével (9,9 százalékkal) bővült, így összesen 5690 darab bankautomata üzemel az országban.
Ez a növekedés két egymástól teljesen független jogszabályi folyamat eredménye. Az egyik az MNB 2023. elején kiadott rendelete volt, amely már előírt bizonyos ATM-telepítéseket a bankok számára. A másik az Orbán-kormány által hozott jogszabálycsomag volt, amely arra kötelezte a bankokat, hogy 2025 végéig az 1000 főnél nagyobb, 2026 végéig pedig az 500 fősnél nagyobb településeken ATM-eket telepítsenek.
A jegybanki sajtótájékoztatón ugyanakkor kiemelték, hogy a hálózatban rendkívül nagy a szórás a gépcsoportok valós forgalmában. Míg a frekventált kereskedelmi és turisztikai csomópontokon működő automaták meglepően magas forgalmat bonyolítanak, addig a kistelepüléseken elhelyezett berendezések között szép számmal akadnak kifejezetten alacsony kihasználtságú, tisztán ellátásbiztonsági szerepet betöltő gépek is.
A program ráadásul még nem ért véget: a jogszabályi ütemezés szerint az 500-1000 fő közötti kistelepüléseken még az idei év végéig, azaz 2026. december 31-ig kellene telepíteniük az ATM-eket a bankoknak.
Hogy mi lesz a program sorsa a jövőben, és kiterjesztik-e az ennél is kisebb falvakra, az a későbbiekben dől el, az ATM-program folytatásáról ugyanis majd a kormány dönt – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Ezzel párhuzamosan a meglévő hálózat funkcionálisan is átalakul: az intelligens, befizetésre is alkalmas gépek száma 18,6 százalékkal emelkedett. A lakosság olyannyira rákapott erre, hogy a befizetések értéke egy év alatt 25,7 százalékkal ugrott meg, és mára a teljes hazai készpénzbefizetési forgalom 54,9 százaléka már a bankfióki pénztárosok kikerülésével, közvetlenül az ATM-eken keresztül áramlik vissza a pénzügyi rendszerbe.
