Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök, akit az országgyűlési képviselők kétharmados többséggel választhatnak meg kilenc évre. Az államfő a szavazást megelőzően a parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a javaslattételt „hetek óta tartó, példátlanul széles körű szakmai konzultáció előzte meg”. Baka András végül az ügyészség „4. vonalából” javasolja Szathmáry Zoltánt.
„Egy olyan személyt kerestem, akinek a szakmai pályáját nem terheli semmilyen politikai kötődés, belülről ismeri az ügyészség működését, belső szabályzatát, kialakult gyakorlatait és emberi viszonyait”
– fogalmazott.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Ezt kell tennie az új legfőbb ügyésznek
Az új legfőbb ügyész feladata lesz, hogy világos szakmai elvárásokat támasszon a szervezettel szemben, garantálja a törvényes működés feltételeit, emellett a Központi Nyomozó Főügyészséggel is rendezze a szakmai kapcsolatot.
Baka András kitért arra, hogy a megújuló ügyészségnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH) is szorosan és hatékonyan kell tudnia együttműködnie a törvényesség betartása és a közvagyon védelme érdekében. Hozzátette: az NVVH-t semmiféle külső nyomás és megfélemlítés sem érheti, az állam feladata megvédeni a hivatalnál dolgozó szakembereket.
Baka szerint az új korszak egyik legfontosabb mércéje, hogy milyen jogi következményei lesznek a közpénzzel való visszaélésnek.
„A múlt sérelmeinek feltárása csak jogállami eszközökkel működhet. Törvényes eljárásra van szükség a politikai ítélkezés helyett. Ez nem gyengeség, hanem a jogállam erkölcsi és alkotmányos fölénye”
– mondta az államfő.
Mélyponton az ügyészség hitelessége
Baka András szerint a legfőbb ügyész választása túlmutat a személyi kérdésen, és a magyar jogállamiság jövőjéről szól.
„Az ügyészség már több mint 150 éve a magyar jogállam alapintézménye. Azonban a szervezet ma rendkívül rossz állapotban van, a szakmai és a társadalmi megítélése is mélypontra jutott. A Központi Nyomozó Főügyészségen is hihetetlen zavar tapasztalható”
– folytatta a köztársasági elnök. Az államfő utalt a szervezeten belüli rivalizálásokra, hatalmi harcokra, a bérfeszültségekre, illetve az egyes szervezeti szintek közötti jelentős létszámkülönbségekre. Kiemelte, hogy az ügyészség függetlenségének társadalmon belüli megkérdőjelezése rendkívül súlyos következményekkel jár.
„Az ügyészség tekintélyének a helyreállítása egy jogállamban azt jelenti, hogy a szervezet mennyire képes a törvény keretei között, a politikától mentesen, következetesen érvényesíteni a jogot” – mutatott rá Baka András, aki szerint időbe telik az ügyészségbe vetett bizalom helyreállítása, ami csak a szervezet hiteles működésével érhető el.
„Meggyőződésem, hogy ebben a szervezetben jelentős szakmai tudás és emberi tisztesség van. Az államnak biztosítania kell a megfelelő anyagi és infrastrukturális feltételeket, hogy az ügyészség képes legyen visszanyerni a szakmai önbizalmát és a társadalmi hitelességét”
– mondta az államfő, aki szerint a felelősséget a kialakult helyzetért a legfelső szinteken álló vezetőknek, és nem az alattuk dolgozó ügyészeknek kell viselniük.
A gyorsaság miatt sem emelt vétót Baka András
Baka András a beszéde elején kiemelte, hogy a parlament szeptember 15-én öt új alkotmánybírót választott a testületbe. „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve” – szögezte le.
A procedúra ellen pedig azért nem emelt vétót, mert fontosnak tartotta, hogy „az átmeneti időszakban”, vagyis a kormány ígérete szerint az ősszel elinduló alkotmányozási folyamat végéig minél gyorsabban felálljon a megújult Alkotmánybíróság.
Az államfő egyetért azzal, hogy a jövőben az Alkotmánybíróság tagjai válasszák meg a testület elnökét. Azt azonban Baka András szerint a későbbiekben át lehetne gondolni, hogy a jövőben ezt a jogot ne törvényi szinten, hanem a „2011 előtti szabályozási keretekhez hasonlóan az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaiban” fektessék le.
Év végéig 4,8 milliárd dollár is lehet az ebből eredő mínusz. 
