Az arany a 2000 dollárt ostromolja – de miért is nem a 3000-et? Több érv is szól most mellette, az infláció, a kamatok, a gazdasági bizonytalanság, a bankválság oldaláról. De egyes országok beinduló fejlődése is pótlólagos keresletet teremthet.

Míg a fejlett országokban jobbára csökkentek az állampapírhozamok a bankválság hatására, Magyarországon inkább tovább növekedtek. A lakossági kötvénypénztárban az egyik diszkont kincstárjegy hozama már eléri az évi 15 százalékot is. Ami az új magyar eurókötvényt illeti, az utóbbi 15 évben nem járt volna túl jól az, aki Euriborhoz kötött értékpapírt vásárolt volna.

Izgalmas időket élünk, nagy turbulenciák vannak a tőkepiacokon, a fix kamatozású magyar állampapírok hozama elérte a 15 százalékot. Teljesen új eurós államkötvényt kínálnak a magyar lakosságnak, amelynek kamata azonban drasztikusan alatta maradhat a korábbinak. De egy napig még kapható a régi.

Némi bizonytalankodás után inkább felfelé indultak el a tőzsdék Európában, így tettek a fontosabb BUX papírok is. Valamelyest erősödik a forint, nagyot esik a földgáz és az olaj. Kínára figyeltek a befektetők. Két és félszeresére emelkedett a Leopárd tankok gyártójának árfolyama.

Orbán Viktor erről is beszélt a mai évértékelőjén.

Meg lehet-e verni az államkötvényeket? Érdemes-e már részvényeket vásárolni? Mibe fektettek a szemfüles befektetők a kamatok megugrása után? Melyek a legkedveltebb alapok? Lesz-e recesszió? – erről beszéltek az Eurizon menedzserei.

Nagy dilemma a korábban kibocsátott kötvények egy részénél, hogy lecseréljük-e ezeket újra a magasabb kamatért. Egyet biztosan érdemes, általános recept azonban nincsen. Alaposan megugrottak a fix állampapírhozamok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyomán, miközben az inflációval kapcsolatban érkezett egy kis kincstári optimizmus. Mikor érdemes eurós kötvényt venni?

Marad a szigor, örül a forint – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülése után határozott erősödésbe kezdett fizetőeszközünk, az euró tíz, a dollár húsz százalékkal van lejjebb a történelmi csúcsoknál. A részvénypiacok viszont egyre pirosabbak, Budapest még felülteljesítőnek számít.

Bár a hazai fogyasztóiár-index éves szintje decemberben a jegybank alelnöke által előrejelzettnél több százalékponttal alacsonyabb lett, nincs okunk az örömre. A 24,5 százalékos adatnál ugyanis nem volt magasabb az Európai Unióban, az utánunk következő Litvániában csaknem 3 százalékponttal alacsonyabb az infláció. De az Unión kívül is csak három európai országot lehet találni, ahol a pénzromlás meghaladja a miénket: Ukrajnát, Moldovát és Törökországot. Siralmas helyezésünk tükrözi azt a kettősséget, hogy míg az európai államok döntő többségében már csökkenő trendet vett fel az infláció, addig nálunk még mindig növekszik. Még úgy is, hogy bár az üzemanyagokról december elején már lekerült az ársapka, az élelmiszereken még fennmarad, ami a napnál is világosabban cáfolja azt a kormányzati propagandát, miszerint az Oroszországgal szembeni szankciók okozzák idehaza a közel 27 éve nem látott mértékű drágulást.

A legrövidebb futamidejű diszkontkincstárjegyek, amelyek mostanában sok kisbefektető számára is vonzóvá váltak, egy százalékponttal többet fizetnek, mint decemberben. Megugrott a Bónusz kötvény kamata, március 30-án az évi 14,60 százalék időarányos részét fizeti. De a Prémium-kötvények még ezt is felülmúlhatják. Ez történt az állampapírpiacon az ünnepek alatt.

A forint tavaly év végén eléggé megemberelte magát, benézett 400 forint alá az euró árfolyama. Ennek ellenére igencsak gyenge éve volt, különösen ha nem pusztán a szilveszteri egyetlen adatot, hanem az éves átlagárfolyamot nézzük. Ez ugyanis a Lehman-válság óta nem emelkedett ekkorát.

Elegendőek e a mostani, immáron sokszor két számjegyű kamatok ahhoz, hogy a szintén bőven két számjegyű inflációt utolérjük? A kriptovaluta-történetnek vége, vagy van még remény, hogy magához tér a piac? (Hangfelvétellel)

A héten egy sor behatás éri a forintpiacot, de inkább a rossz irányba, ma három-öt forinttal drágább az euró, mint tegnap. A fő gond most is az EU-s pénzek sorsa. A BUX is alulteljesítő, az OTP és a Mol húzzák le. Száguld a Tesla, miután igazi nagyágyúk javítottak a megítélésén a sok esés után.

A magas infláció miatt fontos, hogy ne készpénzben vagy folyószámlán tartsuk a pénzünket, mert úgy biztos veszteség ér. Áttekintjük, mi történt mostanában az állampapírpiacon, és milyen hozamokat, kamatokat lehet elérni. Utolérik-e a kamatok az inflációt?

A zsenik korszakából átléptünk a kijózanodás korszakába az elemzők szerint, felsorolni is nehéz, mennyi probléma van a világgazdaságban, és nem várható, hogy új aranykor köszöntsön be. A forint erősödhet, de milyen áron? Elsősorban azért, mert a kamatokat kénytelen lesz magasan tartani a jegybank, miközben magas infláció és stagnáló gazdaság fenyeget.

Három közelgő változást jelentett be múlt héten az állam a lakossági állampapíroknál, emelnek a kamatokon, de önmagában lehet, hogy egyik sem fog megvédeni az inflációtól. A legjobb megoldás az lehet, ha többféle értékpapírt kombinálunk egymással.

Az európai tőzsdéken kellemes emelkedés látható, a BUX is felülteljesítő, az OTP és a Mol húzza. A forint is viszonylag erős. A héten fontos adatok jönnek Amerikából, de itthon is lesz, ami irányt mutathat. Az Ethereum-blokklánc kétfelé szakadhat, ami azonban nem biztos, hogy mindenkinek jó.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásokat jócskán felülmúló kamatemelése azonnal megjelenik a hitelek nagy részének kamataiban is, ami a lakosságot magasabb törlesztőrészlet fizetésére kényszeríti. Bár a kamatstop miatt az év végéig még sokan a biztonság illúziójával élhetnek, ennek komoly hátulütői vannak.

Miközben a lakosság állampapír-vásárlási kedve nagyon csekély, tíz éves csúcsra emelkedett a forintos államkötvények hozama, 8,6 százalékra. Egy év múlva már 428 forintra várja a piac az eurót. Így logikus módon most, amikor padlón a forint, devizában adósodunk el, ami jól jöhet, ha visszaerősödik a devizánk. Ha erősödik.

Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.

A több évtizede nem látott inflációs számok, a háború, a sokféle kockázat és bizonytalanság az arany felé terelhetné a befektetőket, de egyelőre ez nem túl erős folyamat. De megérte aranyat venni hosszabb távon? A jó hír, hogy az arany száz évre túlteljesítette az inflációt. A rossz, hogy eközben csúnyán elmaradt egy másik fontos befektetéstől.

Bár rengeteg a kockázat és a kisbefektetők hangulata egyenesen pocsék, a tőzsdei árfolyamok az USA-ban és sok más országban is alapvetően feljebb araszolnak. Az amerikai S&P 500-index és a bitcoin is magasabban áll már, mint a háború előtt. Mi lehet ennek az oka? (Hangfelvétellel.)

Nem jó érzés 7,4 százalékos infláció mellett öt százalék körüli kamatú papírban ücsörögni, még akkor sem, ha sokan valószínűsítik, hogy a pénzromlás csak átmenetileg marad ilyen magas. De ez csak az egyik ok, amiért a MÁP Plusz iránti érdeklődés csökkenhet a közeljövőben.

Megint elromlott a hangulat a részvénypiacokon, aminek a fő oka kamatemelési várakozások erősödése, de a vírushírek sem mind jók. A forint is gyengült, az OTP és a Richter nagyot esik. Hét éves csúcson az olaj ára. Próbaperrel lehetetlenítenék el az amerikai kriptodeviza-vállalkozásokat.

Felszállt a füst ugyanis a kamatstoppal kapcsolatos ügyféltájékoztatás mikéntjéről. Így a bankok január második felében elkezdhetik kiküldeni a változó kamatozású lakossági jelzáloghitellel rendelkezőknek az értesítést arról, mennyivel enyhül a törlesztési terhük átmenetileg, 2022. június 30-áig. Ez az információ annak köszönhetően válhat ismertté, hogy a kormánynak, ha második nekifutásra is, de sikerült tisztáznia, a kamatstop – nomen est omen – a kamatokra vonatkozik, s nem a hitelfelvétel valamennyi költségét tartalmazó teljeshiteldíj-mutatóra (thm).

Még olcsóbb lett az euró, délelőtt már 357 forintért is hozzá lehetett jutni. Ma ismét optimista üzemmódban vannak a tőzsdék, de több jegybanki vezető is beszélni fog, és holnap fontos makroadat érkezik. A kínai autóeladások tavaly jól alakultak, de az év végén leromlottak, a VW-csoportra pedig kisebb darab jutott a tortából.

Csütörtökön kerül sor élő, interaktív adásunkra, amelyben egyebek mellett megtudhatjuk, el lehet-e tüntetni a negatív reálkamatot, mint ahogy azt is, mit tenne az ellenzék, ha nyerne.

Új eurós lakossági inflációkövető papírokat bocsát ki az állam, az eddigieknél hosszabb futamidővel, de alacsonyabb kamatprémiummal. Az időzítés jó, mert egy darabig biztosan vonzó lesz az induló kamat, átmenetileg még a forintkötvényekét is meghaladhatja. Hosszabb távon azonban mégis lehet, hogy a forint lesz a nyerő.

A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.

Új három éves inflációkövető PMÁP-kötvényeket árulnak mától, az előző sorozat ugyanis már túl régen volt a kínálatban, futamidejéből kevesebb, mint két év maradt hátra. Az új sorozatnak azonban egy negyed százalékponttal alacsonyabb lesz a kamatprémiuma, ami beleillik a hosszú távú kamatcsökkentési trendbe. Várhatóan így is veszik majd.

Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.

Ha a korábbi évek tendenciáját nézzük, akkor erre a következtetésre juthatunk. Az elmúlt egy évre visszatekintve viszont már bízhatunk abban, hogy a 370-es szint fölé nem megy a hazai fizetőeszköz árfolyama. Úgy tűnik ugyanis, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) számára kimondatlanul is – hiszen, mint vezetői ki szokták hangsúlyozni, nincs árfolyamcéljuk – ez az a mérték, amelynél már mozgásba lendülnek. Kérdés, most is így lesz-e.

A világ nagy részén hasztalan próbálnak a jegybankok inflációt gerjeszteni, hiába növelik a pénzmennyiséget és tartják alacsonyan a kamatokat. Nálunk ez sikerült, de nemsokára eljöhet az inflációs csúcs az Amundi szerint. Ha megáll az infláció emelkedése, akkor viszont a forint lassú gyengítése előtt is újra megnyílik a tér. Nem sok jót várnak a bérek frontján, és az “akciós” hazai részvények átárazódása is bizonytalan.

Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.

Míg tavaly és idén év elején a forint elvált a régiós devizákról és alulteljesítette azokat, az utóbbi hetekben változott a helyzet. A forint, a korona, a zloty és a lej nagyjából egyszerre gyengültek. Hosszabb távon a gyengülés lehet a jellemző, de egy hirtelen forinterősödésen sem kell majd csodálkozni – mondják elemzők.

Történelmi csúcson volt tegnap az euró/forint árfolyam, ami várható volt, hiszen már napok óta ostromolta a 337-as szintet az euró. Mégis furcsa, mert a többi térségbeli deviza még erősödött is az utóbbi időben. A forint teljesen elválni látszik társaitól. A fő magyarázat az alacsony kamatszint, a világ egyik legmélyebb negatív reálkamata.

A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról. Sokan azonban tapasztalataink szerint ma sem tudják, miről is van szó. Ami nem szégyen, hiszen a lakosság nagy része soha semmiféle pénzügyi oktatást nem kapott. Nekik próbálunk most segíteni.

Holnap kezdődnek a vámháborús tárgyalások az amerikaiak és a kínaiak között, de a piacok mintha nem hinnének a sikerben. Nem csoda, a héten már több fronton is ütésváltás zajlott a felek között. A Fed-elnöknek sem örültek, de indul a gyorsjelentési szezon. A BUX kissé emelkedik, a forint gyengült.

Öt fontos dolog miatt aggódik a világ leggazdagabb emberei közé tartozó cégtulajdonos, az egyik épp ma küldte lejtőre a tőzsdei árfolyamokat. Lehet, hogy a hosszú stagnálás és nulla növekedés még a legjobb forgatókönyv? Vagy olyankor kell vásárolni, amikor mindenki a legpesszimistább?

Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs?

Május végén az arany, júliusban az ezüst, a múlt héten a platina árfolyama ugrott meg, miközben a palládium is magas szinten tartózkodik. Egy év alatt 29-36 százalékot emelkedett a főbb nemesfémek ára, miközben a dollár is sokat drágult. Még sohasem volt közel ilyen drága sem az arany forintban. Számos oka van ennek.

Többet, talán már ma is cselekvést várhattak a befektetők az EKB-tól és Mario Draghitól, mert az európai részvénypiacok pluszból mínuszba váltottak az esemény után. A forint is gyengült, a BUX viszont megúszta. Milyen következménye lehet az EKB politikájának itthon?

Hat lényeges hírt is találtunk, amelyek a mai tőkepiacokat befolyásolják, és ebből kettő is az OTP-hez kapcsolódik. Kitört az optimizmus a tőzsdéken, aminek a Fed lehet a fő oka, de a kereskedelmi tárgyalások is szerepet játszhatnak benne. Száguld az arany, de az olaj is, gyengül a dollár és a forint.

Az EKB mai ülése tartósabban alacsony kamatszintet vetít előre, ami a dollár erősödését, a bankrészvények zuhanását és a legtöbb tőzsde süllyedését okozta. Itthon a BUX egy százalék feletti mértékben csökkent, de nemcsak az OTP volt ebben a ludas. Jónak értékelik az Állami Nyomda jelentését.

Az EKB mai megnyilatkozásai nyomán az európai részvénypiacon kedvező volt a hangulat, az amerikai börzék nehezebben találják az irányt. Két hatás feszül egymásnak, a rosszabb makrogazdasági kilátások és a jó vállalati eredmények. Itthon kissé emelkedett a BUX, de gyengült a forint.

Tavaly nagyon rossz éve volt a tőkepiacoknak, túladottnak számítanak, de a Hold Alapkezelő pesszimista. Lehet, hogy most egy-két hónapig lesz egy medvepiaci felpattanás, de a következő évtizedben alacsony maradhat a részvénypiacokon elérhető hozam. A magyar eszközök árazása kivételesen a nyugat-európaival egyezik meg, ezért fokozatosan csökkentették azok arányát.

Az ingatlanalapok tőkéje nagyjából két év alatt megduplázódott, a hozamuk viszont rendkívül különböző volt tavaly, évi 2,2 és 14,4 százalék között. Mi lehetett ennek az oka? Miért baj az, ha valakinek túl sok pénze van?

Az amerikai piacok mintegy két hónapja, az európai piacok inkább négy hónapja szenvednek, hullámvasutaznak. Az idei emelkedést a részvénypiacok többsége lenullázta. Miért alakulhatott ez ki, és meddig tarthat? Pontosan senki sem tudja, de érvek és vélemények vannak. Megszólalt egy Nobel-díjas is.