Az MBH Bank Elemzési Centrum részéről.

Mintegy 70 százalékos valószínűséget ad annak a HOLD Alapkezelő szakértője, hogy a kormányzat tovább halad az euróbevezetés útján. Ebben az esetben a forint is erősödő pályán maradhat. Jelenleg azonban sok a feszültség, mindenki tart mindentől, a háborúk, a gázár, a kockázatkerülés kedvezőtlenek a forint számára. De ha ezek a tényezők megjavulnának, nagy forinterősödést láthatnánk.

Válság, válság, válság – hangzik a sajtóban. A rövid futamidejű magyar papírok kamatait még lefelé húzzák a kamatcsökkentési várakozások, a hosszabb kötvények hozamaiban azonban egyre inkább a nemzetközi események és a hazai kockázatok tükröződnek. Ez fontos figyelmeztetés lehet, a lakossági állampapíroknál sem érdemes arra számítani, hogy a kamat örökké csökkenni fog.

Az euró a választások óta először átszelte a 370 forintos határt, és ismét itt a kérdés, merre tovább, forint? Ehhez először érdemes megvizsgálni, mi is okozta a jelenlegi gyengébb árfolyamot. A háború csak az egyik ok.

A nyár elején meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus részeként kedden még várhatóan kamatot vág a Magyar Nemzeti Bank. Ebben egységesek az elemzők, de az nagy kérdés, hogy mi lesz szeptembertől. Miként az is, hogy a Szabadság téren felülvizsgálják-e a középtávú inflációs célt.

A minden várakozásnál jobban csökkenő infláció egyre vonzóbbá teszi a bankok betéti kamatait a pénzüknek egyszerű és biztonságos helyet kereső kisbefektetők számára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatvágásainak hatására ugyan a betéteknél is történtek csökkentések, azonban a legmagasabb ajánlatok még így is nagy reálkamatot kínálnak. A BiztosDöntés.hu összegyűjtötte azokat az aktuális betéti kamatokat, amelyek legalább az ötszöresei a júliusi inflációnak. 

Augusztustól érhető tetten a legújabb változás ezen a téren.

Japán és az Egyesült Államok közösen avatkozott be a jen védelmében a múlt héten, ami megijesztette a devizapiaci kereskedők egy részét. De a jenen kívül a többi tőkepiaci eszköz nem mozdult el, nem szakad be annyira, mint 2024 augusztusában. Mi most a különbség?

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.

Nem sokáig mozgott 350 alatt az árfolyam, határozott forintgyengülés zajlott a múlt héten, 364 is volt az euró. Mi gyengítette a devizánkat? Lényeges ez, vagy csak zaj? Mi közünk a japán jenhez? Lehet, hogy a jövőben mégsem a forint tartása lesz a nyerő?

Tizenhat év után először nem Orbán Viktor, hanem Magyar Péter képviselte kormányfőként Magyarországot Brüsszelben, az EU-csúcson. Ezen tavaly márciusban, vagyis több mint egy év után először fogadott el az Európai Tanács közös zárónyilatkozatot. Úgy tűnik, hogy véget ért a „bot a küllők között” politikája – hangzott el az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában.

A közel-keleti konfliktus és a magas olajár újra előtérbe hozta, hogy mennyire sérülékeny az energiaintenzív magyar gazdaság. A befektetők azonban már az eurókonvergenciára, a forint új korszakára árazzák a magyar állampapírokat. A hosszú távon gondolkodó kisbefektetőnek a magyar kötvényekre, a régiós részvénypiacra és némi devizakitettségre épülő portfólió adhat megoldást – erről is beszélt Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a Klasszis Podcastban.

Eszeveszett tempóban csökkennek a hosszú lejáratú magyar állampapírhozamok, ami elsősorban a korábban zárolt európai uniós források hazahozatalának bejelentésével és a Tisza-kormány euróbevezetéssel kapcsolatos ígéreteivel magyarázható. Ezzel párhuzamosan a lakossági állampapírok kamatozása is visszaesett, a legvonzóbb Fix Magyar Állampapír már „csak” 6,5 százalékos hozamot kínál a befektetőknek. Ettől függetlenül az árfolyamemelkedéseket kihasználva még mindig elég jól lehet keresni a magyar kötvényekkel – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatóhelyettese.

A magyar GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,6 százalék, 2027-ben pedig 2 százalék lesz – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében.

Csökkentené a kamatszintet, amennyiben Magyarország csatlakozna a monetáris unióhoz, így a költségvetés finanszírozási terhei is mérséklődnének.

Meddig tarthat a magyar eszközök csodás árfolyamalakulása, ami a választások körül kezdődött? Meddig maradhat ilyen erős a forint és ilyen magas a forintkamat? Kiknek fájhat, hat túl izmos a devizánk? Drágulnak-e még tovább a magyar ingatlanok? Még a drága energia is jobb annál, mintha egyáltalán nincs energia. A Klasszis Podcastban ezúttal a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzsereit kérdeztük. 

Megválasztotta az amerikai szenátus a szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) új vezetőjét, Kevin Warsh közgazdászt, Donald Trump elnök jelöltjét szerdán.

Mitől különleges az alábbi hat magyar állampapírfajta, mit kell tudni róluk, és miért nem érdemes megvenni ezeket itt és most? Mikor lehetnek mégis érdekesek legalább a befektetők egy kisebb része számára?

Annak ellenére, hogy rengeteg konfliktus és kockázat van a világban politikai és gazdasági téren, a részvényindexek történelmi csúcson vagy annak közelében vannak. Hogyan lehetséges ez, meddig fog vajon tartani, és mi lesz, ha leáll a zene?

A választások után kibontakozó eufória jókora hozamesést okozott a magyar állampapíroknál, ami előbb-utóbb a kisbefektetők megtakarításait is érinteni fogja. A további hozamesés is benne van a pakliban, több elemző számít erre, de hosszabb távon sok függ az ország, a költségvetés helyzetétől, az euróbevezetés felé tett lépésektől.

Háború itt, válság ott, se szeri, se száma a bizonytalanságoknak és kockázatoknak. Ezért sok kisbefektető kérdezi, hogy ha állampapírt vesz, és megunja vagy megijed, ki tud-e szállni, illetve hogyan. Áttekintjük, melyik állampapírfajtánál hogyan működik ez, de általában nagyon egyszerűen.

Végleg lezárult az elmúlt 5 év konszolidációs folyamata az MBH Banknál, amely során három magyarországi pénzintézet olvadt össze. Eközben az ügyfélállomány jelentősen bővült és már a külföldi terjeszkedés a következő cél – hangzott el az MBH 2025-ös pénzügyi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.

Jórészt a tavaly év végi kondíciókkal szaladtak neki az idei évnek a bankok.

Az amerikai kormány mindössze 71 nap alatt újabb ezermilliárd dollárral növelte az államadósságot. A folyamat megállíthatatlannak tűnik, még gyorsul is, és más fejlett országokban is hasonló folyik. Nem látszik más megoldás, mint az államadósság elinflálása, ami a legkisebb ellenállás útja.

Elképesztő emelkedésen vannak túl az európai bankrészvények, öt év alatt három és félszeresére ugrott átlagosan a papírok értéke. Az OTP sem sokkal maradt le ettől. A kamatlábak normalizálódása, az erősebb mérlegek, az egyesülések és felvásárlások jelentette konszolidáció, az állami beruházások és az Európába menő tőkeáramlás hajtják az európai bankpapírokat.

Alaposan átalakul a lakossági állampapírok rendszere október 1-től, egyes sorozatok megszűnnek, más sorozatok kamata csökkenni vagy emelkedni fog. Amit igyekeznek egyszerűsítésként, egységesítésként és a biztonság növeléseként eladni a kisbefektetőknek, de összességében inkább romlanak a feltételek. Ami már egy hosszú folyamat része.

Bár mindenki meg tudja magyarázni, több elemző továbbra is úgy véli, hogy a forint erősödése átmeneti, vagy ezer veszély fenyegeti. De eközben devizánk továbbra is stabilan áll a lábán. Hosszú távon tényleg eljöhet a végzete? Meddig állnak fenn azok az okok, amelyek tartják, és mely pillérek dőlhetnek ki alóla?

Viszonylag erős a forint, amihez az MNB-elnök nyilatkozata és a gyenge dollár is hozzájárulhatott. De ezen kívül a forintot erősítő spekuláció is kialakult. Vége a több évtizedes, apránkénti kúszó leértékelésnek? Hogy állunk a lengyelekhez képest?

Élénkítenék a gazdaságot.

Ismét szépen emelkednek a tőzsdék Európában és Magyarországon is. A forint stabil, az OTP kapott egy bókot. Donald Trump valószínűleg a vámokkal kapcsolatos problémát sem érti, aminek súlyos következményei lehetnek, a tőzsdei reakció csupán kanári a szénbányában. A dollár most az új kriptovaluta?

A PMÁP, amelyből jókora összegek szabadulnak fel mostanában, csak nagy késéssel követi a pénzromlást, így emelkedő inflációs környezetben kifejezetten kedvezőtlen tud lenni. A jelenlegi alacsony kamatprémiuma miatt még stagnálás esetén sem túl kedvező, eleve alacsony reálkamat van a konstrukcióba beprogramozva. Igazán jó jelentősen eső inflációnál lenne, de erre most kevés esély látszik. Mi marad helyette?

A felszabaduló megtakarításaik befektetésén töprengőknek nem könnyű a választás, mibe fektessenek, de gyakran ajánlják nekik, hogy állítsanak össze állampapír-portfóliót. De mi is tulajdonképpen a portfólió, azon belül miféle jószág az állampapír-portfólió, és miért jó az nekünk? Konkrétan milyen verziók között választhatunk?

Ha nem érkezik jobb inflációkövető kötvény az állampapírunk lejáratáig, kamatfizetéséig, akkor is van mentsvár, vannak más változó kamatozású kötvények. Ezek hozama kedvező esetben sokkal többet tehet hozzá az inflációhoz, mint a jelenlegi inflációkövető papíroké. Új papírokra azonban mindenképpen számíthatunk.

A következő nagy lakosságiállampapír-lejáratok és kamatfizetések elköltését még nehéz megtervezni, de érdemes rá készülni és végiggondolni néhány opciót. Annál is inkább, mert ez a tudás később is a hasznunkra lehet. Állam bácsi szerencsére segít, és durva adóztatással jelzi, hová nem kéne a pénzünket dugnunk. Érdemes vajon ellenállni neki? Jegyzet.

A részvénypiacok nem jól kezdték az évet, de mintha a második napon javulás következne. A BUX most nem néz ki olyan fényesen, a Gránit Bank részvénye viszont jól debütált. A forint egyenesen megroggyant, már 415 felett is előfordult az euró. A kamatok nyomasztják a piacokat, akciózásra kényszerül az Apple, csalódást okozott a Tesla.

Meghosszabbította a kormány a kamatstopot. 

Vannak már jóslatok az 500 forintos euróról. A 400 forint feletti euróárfolyam ugyan nem egy tragédia, volt már rá példa, de a rossz hír, hogy itt aligha van vége. Devizánk a múltban is trendszerűen veszített értékéből, és nem valószínű, hogy ez a következő években másként alakulna. Aminek megvan a maga oka.

Nincs jó hangulat az európai tőzsdéken, aminek pár rossz gazdasági hír lehet az oka, no meg az előző napi, Nvidia-vezérelte amerikai lejtmenet. Itthon a BUX azonban pluszban van, új rekord is születhet. A forint egyre gyengébb, nagy vevő van a Telekomnál. Eljött a négyszeres boszorkányság napja. Tízezerszer okosabb lesz a robot az embernél?

A jövő héttől új Magyar Állampapír Plusz-sorozatot lehet kapni, amelynek a legfőbb újdonsága elődjéhez képest a magasabb kamata. De milyen szituációkban érdemes ezt vásárolni, és mikor valamilyen másikat? A kép egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint korábban. Lehet, hogy akkor járunk a legjobban, ha ebből is veszünk egy kicsit, meg abból is.

Lenne három alternatíva is, de… Hiába volt magasabb az állampapírok kamata régebben, ha egyszer most nincs jobb ezeknél, mert vagy az adó, vagy a kockázatok nyomják agyon a lehetséges versenytársakat. A kriptovaluták egyre inkább egy új eszközosztályt jelentek a befektetések világában. Erről beszélt a Trend FM reggeli műsorában Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa.

Az árupiacokon az élénkülés jelei látszanak, ami azonban nagy veszélyeket hordoz. Ha nagyon megdrágulnának az energiahordozók és az ipari fémek, az az infláció visszatérését és a gazdaságok lassulását okozhatja, végső soron pedig általános válsághoz vezethet. Különösen a kőolaj kényes kérdés, az ugyanis a többi nyersanyag árfolyamát is erősen befolyásolja.

A részvények ismét megindultak az óceán mindkét partján, miközben a dollárerősödés ellenére drágul az arany és szinte minden más nyersanyag. Jókorát emelt az egyik nagy brókercég az OTP célárán. Inkább a forint csütörtöki erősödése volt meglepő, mint a pénteki gyengülés, de nyugodt kereskedés jöhet, ha az MNB lassít. Perek és csalások színesítik a kriptovaluta-tulajdonosok életét.

Napok múlva itt a bitcoin-feleződés, amelyet a múltban rendszeresen szép árfolyam-emelkedések követtek. Most is így lesz, vagy ezúttal mások a körülmények? Felfokozottak a várakozások. Ezen kívül még mi emelheti a bitcoin árát? Milyen csapda vár a kisbefektetőkre?

A tőzsdeindexek ma is inkább esni akarnak, a BUX pedig nem találja az irányt. Az OTP lefelé, a Mol felfelé tart, az euró/forint a napokban jellemző sáv tetején van. Sokat javult az aranyhoz képest lemaradó ezüst, de még nagyon messze jár korábbi rekordjától. Fog még csökkenni a magyar infláció és a kamat?

Azt már korábban megtudtuk, hogy június 30. után is marad, most Nagy Márton azt is kilátásba helyezte, meddig szeretné kitolni a piacellenes intézkedést.

Április elsejével a kkv-kamatstopot kivezetik, de egyik érintett vállalkozás törlesztőrészlete sem fog emelkedni - közölte csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Van két, nem is olyan ritka és távoli kötvény, amelyek árfolyama nemrég hatvan százalékos mínuszban is járt. Hát ezt meg hogyan sikerült összehozni? A szuperhosszú futamidejű kötvények kalandos élete hogyan érinti a magyar kisbefektetőket? Túlélhetők-e a világ leghosszabb kötvényei?

Nagy átlagban elmaradtak az évi tíz százaléktól a hazai ingatlanalapok hozamai tavaly, de volt néhány kivétel. Ennek számos oka lehet, nem csak a gazdaság és az ingatlanpiac lehűlése, még a kamatszint és a forint is belejátszhatott.