Sok kis befektető szembesül idén év elején azzal, hogy az állampapírja lejár vagy kamatot fizet, miközben számos cikk szól arról, hogy mibe is fektethetnék a pénzüket. Több helyen is felmerül, hogy úgynevezett állampapír-portfóliót vagy befektetési portfóliót kellene összeállítaniuk.
A portfólió nem más, mint valamilyen befektetéscsomag, különböző befektetésekből, több összetevőből összeállított vagyon. Ha egy személy portfóliójáról van szó, akkor pedig az ő portfóliója az ő befektetéseinek az összessége. Lehet éppenséggel egy elemű portfóliónk is, amiben csak egy befektetés van. Ez történt sokakkal, amikor kizárólag inflációkövető államkötvényt vásároltak. De ha emellett van mondjuk bankszámlán is számottevő pénzünk, akkor a portfóliónk már két elemű.
A legegyszerűbb portfóliónk a pénzünk
A bankszámlát szokták egyébként likvid portfóliórésznek is nevezni, mivel könnyen, gyakorlatilag azonnal pénzzé tehető. Likvidnek számítanak még a rövid futamidejű állampapírok is, például a diszkont kincstárjegyek vagy magánszemélyeknél a Magyar Állampapír Plusz (amely bár többéves, évente egyszer visszaváltható). Valamint természetesen a készpénz is.
Bonyolultabb állampapírpiaci portfóliókat lehet összeállítani például rövid futamidejű és hosszú futamidejű fix kamatozású kötvényekből és kétféle változó kamatozású kötvényből. Ez már egy négy elemű állampapír-portfólió.
Az állampapír-portfólió kizárólag vagy túlnyomórészt állam által kibocsátott kötvényekből álló befektetési eszközök összessége. Fő célja stabil és kiszámítható hozam elérése viszonylag alacsony kockázat mellett – írja a ChatGPT.
Nem állampapír, de még kötvény
Már nem tisztán állampapír-, de még kötvényjellegű portfólióról beszélünk akkor, ha az államkötvények mellé például vállalatok vagy bankok által kibocsátott kötvényeket is vásárolunk. Vagy pedig különböző kötvényekbe fektető befektetési alappal színesítjük a portfóliónkat.
A vegyesnél a kockázat is vegyes
Vegyes portfóliónak általában azt hívják, amelybe a kötvény mellé részvény- és esetleg egyéb befektetéseket is elhelyeznek. Ebbe az egyéb kategóriába tehetünk például árupiaci termékeket (arany, ezüst, olaj, gabona), ingatlanbefektetést (ingatlanalapokat) vagy valamelyik idegen ország devizáját.
Természetesen vegyes portfóliót alakítunk ki azzal is, ha vegyes kategóriájú befektetési alapot vásárolunk, amely maga is valamilyen hasonló befektetésmixet állított össze, mint amilyet leírtunk.
Csupa részvény a vakmerőknek?
Tisztán részvénypiaci portfóliója általában nagyon keveseknek van. Ez inkább a kifejezetten részvényekre szakosodott befektetési alapokra jellemző, amelyet aztán portfóliók részeként, elemeként szoktak vásárolni, nem csupán önmagában. A legtöbb befektető, például elővigyázatosságból, tart több-kevesebb likvid eszközt vagy kötvénypiaci befektetést is.
De általában a részvények a kisbefektetők többsége számára, legalábbis nagyobb mennyiségben, túl nagy kockázatot jelentenek és túl nagy szakértelmet követelnének meg.
Bizonytalanság ellen állampapír-portfólió
De hogyan is nézzen ki egy magyar kisbefektető jellemző állampapír-portfóliója? Az utóbbi években egyes időszakokban könnyű volt eldönteni, hogy milyen állampapírt vásároljunk, például mert előre látszott, hogy magas lesz az inflációkövető kötvények várható kamata. Ezekben az időszakokban kevéssé merült fel az, hogy portfóliót kellene összeállítani.
Most viszont egyáltalán nem egyértelmű a helyzet. Attól függően hogy bizonyos gazdasági mutatók vagy pénzügyi paraméterek (leginkább a kamatok, az infláció és a devizaárfolyam) hogyan alakulnak, más-más állampapír kerülhet kedvezőbb helyzetbe, fizethet többet tulajdonosainak.
Ne tégy minden tojást egy kosárba!
A portfóliók lényege leginkább a kockázat csökkentése. Képzeljük el például, hogy mindenünket eurókötvénybe fektetjük, de az euró nem akar drágulni, a forint két évig erősödik. Majd mikor már feladjuk, és átnyergelünk egy forintos kötvényre, annak kamata leesik, az euró ára meg elszáll, és csak bánatosan nézhetünk utána. Sok kisbefektetővel megesett már ilyesmi a történelem során.
Ezért javasolják, hogy ne tegyünk fel mindent egy lapra, avagy ne tegyünk minden tojást egyetlen kosárba, ahogy az angolban mondják. Osszuk meg a befektetéseinket, alakítsunk ki portfóliót! Így terítsük szét a különböző kockázatokat és lehetőségeket (legalábbis bizonyos értékhatár felett, ahol ez megéri).
Példák állampapír-portfóliókra
Néhány lehetséges verzió, összetett portfólió, „állampapír-kombó” lehet (a PMÁP inflációkövető, a BMÁP a forintkamatokat követi, az EMÁP az eurókamatot, a MÁP Plusz pedig fix kamatú):
- PMÁP + BMÁP + MÁP Plusz – csupa magyar mix, infláció is, változó kamat is, fix kamat is van benne.
- BMÁP + EMÁP (eurós magyar állampapír) + diszkont kincstárjegyek – magyar kamatokra való kitettség, valamennyi eurós kitettség (súlyozástól függően), és végül folyószámla-szerű rész, ha valami jobb lehetőség adódna.
- Pár hónapos futamidejű diszkont kincstárjegy + MÁP plusz + pénzpiaci alap befektetési jegyei – erősen kockázatkerülő csomag, csupa folyószámla-szerű elemekkel.
- Eurókötvény-alap + dollárkötvény-alap + BMÁP – akik kevéssé bíznak a forintban, azok tehetik a pénzük nagyobb részét devizákba is. (De a befektetési jegyeket az adózás miatt csak tbsz-re érdemes.)
- BMÁP + EMÁP (eurós magyar állampapír) + valamennyi magyar és/vagy külföldi részvény – egy kissé merészebb összeállítás, fél szemmel a devizákon.
- A 60-40 portfólió – az angolszász szakirodalomban régi tapasztalatok, idősorok alapján ma is sokan a hatvan százalék részvény, negyven százalék kötvény összeállításra esküsznek. De ott fejlettebb a részvénykultúra, sok embernek ettől függ a nyugdíja, és aktívan foglalkozik befektetésekkel.
Az állampapírnál a stabilitás a fontosabb
A portfólió-összeállítás legfőbb értelme tehát a kockázatok megosztása, ezáltal csökkentése. Ha valamelyik eleme a portfóliónak rosszul viselkedik, veszítünk rajta vagy nem hoz valami sokat, akkor a többi elem ezt kompenzálni tudja.
Igaz, a kockázat csökkentése általában a maximálisan elérhető nyereséget is korlátozni szokta. Kevés az esélye, hogy nagyot veszítünk, de azé is, hogy nagyot nyerünk valamin. De ez inkább a kockázatosabb befektetések világában lényeges. Az állampapírok dolga nem a nagy nyereség elérése, hanem a stabilitás, hiszen mindig visszafizetik a tőkét és a kamatot. (Kivéve talán, ha külföldi devizára szól a kötvény, mert az egyes államok és az adott állam nem tud újabb mennyiségeket nyomtatni.)
Fotó: Tengr.ai
Fontos lehet a lejárati idő is
A portfólió összeállításánál az is megfontolás tárgyát képezheti, hogy a különböző értékpapíroknak más és más a lejárati ideje és a kamatfizetési időpontja. Ha tudjuk, hogy eltérő időpontokban lesz szükségünk pénzre, ezt is figyelembe vehetjük a befektetés-csomagunk összeállításánál. Az idő előtti visszaváltás ugyanis kisebb vagy nagyobb költséget jelent, levonás, díj esedékes ilyenkor.
A különböző élethelyzetekre felkészülve érdemes lehet több elemből álló állampapír-portfóliót felépíteni – írta az Államkincstár hírlevele is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
XIV. Leó apostoli látogatást tesz Franciaországban. 
