A „2025 eleji nagy állampapír-lejáratok”, amelyekről gyakran ír a sajtó, február 20-án kezdődnek majd, de január 20-án már volt egy jelentős kamatfizetés, a 2033/I jelű kötvényeknél, 27-én pedig a 2027/J kötvényeknél lesz ugyanez esedékes. A jóváírt kamatokat ajánlott hamar újrabefektetni. Vélhetően ennek tudható be, hogy az államadósságot menedzselő szervezet is új hírlevelet adott ki, amelyben dicséri a portékáját.
Mennyit fognak fizetni a PMÁP-ok?
A hírlevél szerint például „2025-ben sem találni az állampapírhoz hasonló biztonságú, likvid befektetést, vagyis érdemes továbbra is az állampapírok között válogatnia annak, aki biztonságban akarja tudni a megtakarítását”. Mivel 2024-ben átlagosan 3,7 százalék volt az infláció, a Prémium Magyar Állampapír sorozatok (PMÁP-ok) a kamatprémiumuktól függően évi 3,95-5,2 százalékos kamatot fizetnek majd (a következő kamatperiódusban, vagyis 2025 elejétől 2026 elejéig).
Ez lényegesen alacsonyabb az elmúlt években megszokottnál, viszont a papírok továbbra is folyamatosan infláció feletti hozamot garantálnak – állítja az állami szervezet.
A jelenleg kapható 2032/J sorozatnál a következő kamat 4,2 százalék lesz (3,7+0,5).
A PMÁP-kockázatoktól és mellékhatásokról
Infláció feletti? Kivéve, amikor az infláció hirtelen meglódul, amit a kötvények súlyos késéssel követnek, amint azt láthattuk 2022-ben – amiről már nem a hírlevél ír. Ekkor a kötvény kamata jelentősen elmaradhat az inflációtól rövid- és középtávon, ami reálveszteséget jelenthet. (Különösen lejárat előtt, vagy ha valaki idő előtt kénytelen értékesíteni a papírját.) Ezt a kockázatot pedig a csekélyke, 0,5 százalékpontos kamatfelár nem biztos, hogy mindenki számára jól érzékelhetően kompenzálja – tehetjük hozzá.
A lejáró és kamatot fizető változó kamatozású kötvények listáját lásd:
Lesz-e ennél jobb kötvény?
A hírlevél időzítéséből és megfogalmazásából az is következhet, hogy egyelőre nem terveznek új, javított feltételű állampapír kibocsátani. (Ráadásul épp most volt vezetőcsere az illetékes állami szervezet élén.) Talán majd abban az esetben, ha például a februári nagy lejárat idején jelentős összegek távoznak az állampapírokból, de ezt sem lehet biztosra venni.
Az év eleji jelentős devizakötvény-kibocsátásból ítélve azonban mindenre felkészültek, az állam vélhetően nincs kényszerhelyzetben.
Új papír jobban seper?
Az első kamatfizetéseket tehát elvileg használhatják lakmuszpapírnak, a tulajdonosokat kísérleti egérnek, hogy kiderítsék, mennyire maradnak meg a kisbefektetők a jelenlegi feltételek mellett. Ugyanakkor a jelenleg kapható 2032/J hivatalos feltételeiben szerepel, hogy
Az értékesítés kezdő és várható záró időpontja: 2024. február 7. – 2025. február 7.
Vagyis valamilyen új sorozat mindenképpen esedékes a következő hetekben, kérdés, jobb, változatlan, vagy esetleg rosszabb feltételekkel jön ki. Vagy hosszabbíthatják a régit, ahogy a 2029/N sorozatszámú Bónusz Magyar Állampapír értékesítését is nemrég kitolták január 31-ig. E fajtából is előbb-utóbb vélhetően másikat kínálnak majd.
Ha nem akad jobb nekem
A sok gazdasági, pénzügyi bizonytalanság miatt a PMÁP mellett vagy helyett semmiképpen sem árt alternatívák után nézni. Ezek pedig – alacsony kockázati szintek mellett – leginkább a következők:
- Folyószámla-helyettesítőnek alkalmas a MÁP Plusz és a diszkont kincstárjegy, ha valaki arra vár, hogy a közeljövőben jobb lehetőségekkel találja magát szembe.
- A Bónusz Magyar Állampapír, amelynek kamata jelenleg sokkal magasabb (erre még visszatérünk).
- Külföldi állampapírok vagy magyar eurós állampapír, ha a forintgyengüléstől is tartunk.
- Kötvényalapok vagy kötvény-ETF-ek, de a durva, diszkriminatív adóztatás miatt leginkább csak tbsz-számlán, több mint öt évre.
- Egyéb hazai állampapírok (például hosszú futamidejű, fix kamatú kötvények vagy intézményi változó kamatúak).
Állampapír állampapírnak alternatívája
De a változó kamatozású, többéves, forintban jegyzett állampapírok legközelebbi, legfontosabb alternatívája – egy másik változó kamatozású, többéves, forintban jegyzett állampapír. Ezért most három ilyen kötvény becsült, elméleti, a jelenlegi körülmények esetén várható hozamát fogjuk összehasonlítani.
Tehát feltételezzük, hogy maradnak a jelenlegi feltételek, alapmutatók, amelyek pedig biztosan változni fognak. Ez így ugyan csak becslés, de mégsem túlzottan rossz kiindulópont. A kötvények hozamát befolyásoló főbb paraméterek ugyanis – nevezetesen az infláció, a három hónapos kincstárjegyek hozama és a bankközi kamatláb (Bubor) – valamennyire szintén együtt mozognak. (Van korreláció, bár néha kisebb, néha nagyobb.)
Három kötvény közül érdemes választani?
Például jelenleg a három havi Bubor értéke 6,5, a három hónapos diszkont kincstárjegyek irányadó hozama (referenciahozama) 5,6 százalék éves szinten. Volt, amikor a két mutató majdnem pontosan egyforma volt, és olyan is, amikor a Bubor volt valamivel alacsonyabb, de azért van egy markáns együttmozgás.
A papírok, amelyeket vizsgáltunk:
- A sokáig legnépszerűbb Prémium (PMÁP), jelenleg a 2032/J, amelynek kamatprémiuma a „2. kamatperiódustól évi 0,5, majd a 6. kamatperiódustól évi 1 százalék lesz”.
- Az ötéves Bónusz (BMÁP), a 2029/N, a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozamát fizeti, plusz az első három évben 1,5, a további években 2,5 százalék kamatprémiumot. (Említve a három éves 2028/P-t is.)
- Az eredetileg intézményi befektetőknek kibocsátott 2032/B változó kamatozású állampapír.
Melyik kötvény hozama lehet magasabb?
A háromféle kötvény becsült hozama a jelenlegi körülmények feltételezésével:
- PMÁP (inflációkövető kötvény), sorozat: 2032/J, éves hozam (XBMR/XIRR): 4,53 százalék
- BMÁP (kincstárjegy-követő kötvény), sorozat: 2028/P, éves hozam: 7,50 százalék
- BMÁP (kincstárjegy-követő kötvény), sorozat:2029/N, éves hozam: 8,11 százalék
- Intézményi, Bubor-követő kötvény: sorozat: 2032/B, éves hozam: 5,97 százalék
Nem olyan rossz az a Bónusz
A Bónuszok hozama tehát, ha a kamatszint nem változna, a számítás szerint lényegesen meghaladja a másik két kötvényfajtáét. Az ötéves papírnál a nyolc százalékot is elérheti, ami több mint kétszerese a tavalyi éves átlagos inflációnak. De a decemberi 4,6 százalékot is jóval meghaladja. Ez már eléggé tisztességes reálkamatot biztosítana.
De a magyar jegybank elvileg egy kamatcsökkentési ciklusban van, lehet, hogy még tovább fog vágni az irányadó rátáján, és akkor a diszkont kincstárjegyek hozama is nagy valószínűséggel csökkenni fog. Ebben az esetben a Bónuszok kamata is tovább süllyed majd. Hogy meddig, nem tudjuk, a forint esetleges további gyengülése ennek előbb-utóbb gátat szabhat.
Ez az igazi inflációkövető most
De még ha esik is fél-egy százalékponttal a Bónusz kamata, akkor is maradhat némi reálhozama. Az igazi inflációkövető kötvénynek most a Bónusz látszik, nem a Prémium kötvények.
Gazdaságpolitikusok terve, vágya nemrég még az volt, hogy a kamatokat tovább csökkentik a gazdaságélénkítés érdekében. Ez a folyamat azonban megakadhat a vártnál magasabb év végi infláció miatt, de a román és a lengyel jegybank nemrég kamattartási döntése is ebbe az irányba mutat. De így sem tudjuk megjósolni, meddig lesz a Bónuszok kamata hasonlóan kedvező.
Csemege, nem csak intézményeknek
Az említett 2032/B-nél nem a diszkont kincstárjegyek, hanem a három hónapos Bubor (bankközi hitelkamatláb) a kamat alapja. A papírnak nincsen kamatprémiuma, de a névértéknél néha olcsóbban lehet megvenni, ami a kamatprémiumhoz hasonló hatást okoz a megtérülésben (hozamban).
Most azonban nem adják igazán olcsón, emiatt alulmarad a hozam-összehasonlításban a BMÁP-okkal szemben. További hátránya, hogy a visszavásárlási árfolyamát a piaci környezet vagy az állam döntései határozzák meg az Államkincstárban. Nincs olyan szilárd, a névértékhez kötődő visszaváltási ára, mint a változó kamatozású lakossági állampapíroknak (a névérték 99 százaléka). Emiatt csak olyanoknak ajánlott ebből venni, akik meg tudják tartani lejáratig.
Kacsintgatni a részvények felé?
Ráadásul a BUX nap mint nap új rekordot dönt, ami lehet érv a magyar részvények vásárlása mellett is (felülni a vonatra, kihasználni a trendet), de ellene is (mert már megdrágult). A részvényelemzők szerint azonban a magyar részvények még mindig nem drágák, legalábbis értékeltségük elmarad más régiós piacokétól.
Az arany és a bitcoin is jól szerepelnek, viszont nem olcsók, a történelmi csúcsuk közelében járnak. Ráadásul rendkívül kockázatosak.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ellentétes narratívák. 
