Az orosz állami média a dühét fejezte ki egy moldovai bíróság hét elején kelt ítélete miatt, amely hét év börtönbüntetésre ítélte a Gagauzia régió kormányzóját, Jevgenija Gutsult.

„Pablo Escobar valószínűleg kevesebbet kapott” – idézték a moldovai elítélt regionális vezető egyik támogatóját.

A 38 éves Gutsul asszonyt azzal vádolták, hogy orosz pénzeket csatornázott a később betiltott, erősen oroszbarát Shor párt finanszírozására.

Az orosz államvezetés nem kevésbé bosszús. A döntésről nyilatkozva Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy Brüsszel liberális diktatúrát épít.

A helyi vezető ellen hozott ítélet szimbolikus jelentőségű is, mivel az ország déli részén fekvő Gagauzia autonóm régió erősen oroszbarát, és nem ért egyet a kormány és Maia Sandu elnök EU-tagságra irányuló politikájával. A tavalyi EU-tagságról szóló népszavazáson a gagauz állampolgárok 95 százaléka szavazott ellene.

Az oligarcha letartóztatása

A leggazdagabb moldovai és egykori politikus, Vladimir Plahotniuc július végi letartóztatása is azt mutatja, hogy Moldovában a szeptemberi parlamenti választások előtt jelentős konfliktus van kialakulóban. Plahotniucot Athénban tartóztatták le az Interpol kérésére, miközben Dubaiba tartott.

A Moldova demokráciájának korai éveiben betöltött szerepe rendkívül ellentmondásos, és amellett, hogy 1 milliárd dollár értékű csalással és pénzmosással hozták összefüggésbe, Plahotniucot Oroszország egyik legfontosabb moldovai ügynökének tartják.

A The Insider szerint Plahotniuc az elmúlt év során legalább négyszer utazott Moszkvába, hogy találkozzon Dmitrij Kozakkal, az Orosz Föderáció elnöki adminisztrációjának helyettes vezetőjével. Kozak a 2022-es invázióig az „ukrán problémát” kezelte, és jelenleg Moldováért felelős.

Bár letartóztatását és kiadatását nemcsak Moldova, hanem Moszkva is kérte, ez utóbbi inkább kísérletnek tekinthető arra, hogy ügynöküknek védelmet és menedéket nyújtsanak az üldözés elől, nem pedig arra, hogy elítéljék.

Moszkva nem maradhat passzív ezekben az ügyekben, mivel a moldovai Európa-barát hatóságok eltökélteknek tűnnek abban, hogy korlátozzák Oroszország befolyását a szeptember 28-i parlamenti választások eredményére.

Geopolitikai háttér

Oroszország 2014-ben végrehajtott illegális annexiója a Krím-félszigetre és a 2022-es Ukrajna elleni nagyszabású inváziója teljesen megváltoztatta a régió geopolitikai egyensúlyát, és új kihívások elé állított olyan országokat, mint a Moldovai Köztársaság, Grúzia és Örményország.

Moldova alapvető dilemmája egyszerűen magyarázható: Európa és Oroszország között ragadt, és nincs ereje ahhoz, hogy teljes mértékben csatlakozzon az egyikhez, avagy szembeszálljon a másikkal. Az országnak mindössze 2,6 millió lakosa van, és a munkaképes korú lakosság közel egyharmada külföldön él.

A diaszpóra hazautalt pénze a GDP közel 30 százalékát teszi ki. A gazdaság kicsi és törékeny, a lakosság harmada él a szegénységi küszöb alatt.

Az EU-tag Románia és a háború sújtotta Ukrajna között fekvő elhelyezkedése miatt Moldova mindig geopolitikai harcok középpontjában állt. Minden alkalommal, amikor Moldova megpróbál közelebb kerülni Európához, Oroszország visszatartja.

A Kreml zavargásokat szított Transznisztriában – az orosz támogatású, Moldovától elszakadt keleti régióban, amely 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, de nemzetközi szinten nem ismerik el – és sorozatosan pénzt öntött a választások befolyásolásába, hogy meghiúsítsa Moldova nyugat felé történő közeledését.

Oroszország mintegy 1500 katonát állomásoztat Transznisztriában, akik hivatalosan a szovjet kori fegyverraktárak őrzésével és a „béke fenntartásával” vannak megbízva, de sokan ezt inkább a Moldovára irányuló nyomásgyakorlásnak és az EU-tagság iránti nyugati lelkesedés aláásásának tekintik.

Ez a kelet-nyugati huzavona az országon belül is megnyilvánul. Sok moldáv Nyugat felé, Európára tekint, mások azonban, különösen olyan helyeken, mint Gagauzia – a Moldova déli részén fekvő, erősen Moszkva-barát autonóm régió – és Transznisztria, Moszkvát tekintik fő szövetségesüknek.

Sorsdöntő választások

Sok szempontból a szeptemberi parlamenti választások mindkét fél számára döntő jelentőségűek, és az ország elektori maratonjának utolsó fejezetét jelentik, amelyben a moldovaiak eldöntik, hogy Oroszország ölelésében maradnak-e, vagy az EU felé fordulnak.

Az első két fejezetben a második lehetőség nyert, bár nagyon szűk többséggel. A 2024 októberében tartott egyidejű elnökválasztásokon és az EU-tagságról szóló népszavazáson az európai politikák és Maia Sandu elnök új mandátuma nagyon szűk többséggel nyert. Ez az eredmény Moszkvának reményt adott arra, hogy a szeptemberi választásokon meg tudja állítani Moldova távolodásának és Európához való közeledésének tendenciáját. Így Oroszország megismétli a tavalyi moldovai és szomszédos romániai választási folyamatokban alkalmazott erős nyomásgyakorlás és masszív beavatkozás mintáját, amelynek során az oroszbarát jelölteket részesítette előnyben.

A politikai verseny legfontosabb szereplője az oroszbarát pártok koalíciója, a Victory Bloc lett volna, amelyet Ilan Shor, egy száműzetésben élő oroszbarát politikus alapított. Augusztus 3-án azonban az állami választási bizottság négy politikai párt, köztük Shor Victory Party nevű pártjának részvételét felfüggesztette a választásokon. Ezenkívül a nyugati megfigyelők egyhangúan arra számítanak. hogy Moszkva hibrid nyomásgyakorlásra fog támaszkodni, amely magában foglalja az oroszbarát aktivisták és jelöltek finanszírozását, valamint egy sor dezinformációs műveletet.

Moszkva különösen a moldovai diaszpórát fogja célba venni Európában, amely tavaly a népszavazáson és az elnökválasztáson túlnyomó többséggel támogatta az európai opciót. Ezúttal az orosz stratégia célja a diaszpórában élő moldovaiak demotiválása, akiknek 60 százaléka Nyugat-Európában él. „A kampány célja, hogy demobilizálja a diaszpóra szavazóit – arra ösztönözve őket, hogy maradjanak otthon –, és manipulálja azokat, akik mégis szavaznak, hogy egy hamis EU-párti erőt támogassanak” – mondta Stanislav Secrieru nemzetbiztonsági tanácsadó a napokban a Politico-nak.

Elég segítséget nyújt az EU?

Brüsszelből nem hiányoztak a Moldovával kapcsolatos politikai nyilatkozatok. Július elején a fővárosban, Kisinyovban tartották az EU–Moldova csúcstalálkozót. Ezzel megerősítették Európa határozott szándékát, hogy az országot az európai úton tartsa, tekintettel arra, hogy az EU csak olyan fontos partnereivel tart csúcstalálkozókat, mint az Egyesült Államok és Kína.

Moldova emellett hatalmas pénzügyi csomagot kapott, amelynek összértéke a következő években meghaladja a 2 milliárd eurót. Az EU emellett támogatja az országot az orosz dezinformációs kampányok elleni küzdelemben is.

A moldovai Európa-párti erők azonban nem lehetnek teljesen megnyugodva, mivel az európai fenntartások Moldova uniós tagságával kapcsolatban továbbra is nagyon erősek.

Az Ukrajnához hasonlóan – amely Moldovát az Unióhoz való csatlakozás felé haladó partnerének tekinti –, és amelynek segítségével a „gyorsító sávba” szeretne kerülni, az európai vonakodás elsősorban a korrupció elleni küzdelem elégtelenségére és a gyenge jogállamiságra, valamint a bizonytalan gazdasági helyzetre irányul.

Az európai támogatás Moldova irányába  ezért az elkövetkező másfél hónapban próbának lesz kitéve, miközben Oroszország közvetlen és közvetett módon próbálja megsemmisíteni az Európa-párti mozgalmat a kis kelet-európai demokráciában.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)