A Privátbankár Európai Inflációs Körkép csaknem hároméves fennállása óta nem jelentett olyan sok európai ország az előző havinál magasabb éves – vagyis az előző év azonos időszakához viszonyított – inflációs adatot, mint júniusban. Az adatait cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozott 43 kontinentális országból 33-nak az éves fogyasztóiár-indexe haladta meg az eggyel korábbit. Az eddigi negatív rekord jóval alacsonyabb volt (43-ból 26) és tavaly december óta élt.

Ez azért nem szívderítő, mert a szakértők, elemzők szerint inflációt gerjesztő hatású vámháború az Egyesült Államok és Európa között még csak verbálisan zajlik, a Donald Trump által a megállapodásra adott határidő augusztus 1-jén jár le (más kérdés, hogy az amerikai elnök már konkrét tételekkel fenyegetőzik).

De lássuk, melyek azok az európai országok, ahol a legjobban nőtt májusról júniusra az éves infláció! Nos, a képzeletbeli citromdíj az 1,2 százalékpontot rontott Észak-Macedóniát illeti, amelyet a néhai Jugoszláviából formálódott két másik állam követi: Szerbia (+0,8 százalékpont) és Koszovó (+0,7 százalékpont), igaz, utóbbi Bulgáriával holtversenyben.

A kvartett közül csak a bolgárok a részei az Európai Uniónak, amelynek 27 tagja közül a második legnagyobb arányú, 0,5 százalékpontos inflációgyorsulást hárman is elszenvedték: Csehország, Észtország és Svédország.

Ám közülük csak az észtek tartoznak az abszolút értékben felállított rangsor negatív részének élmezőnyébe, az 5 százalékos júniusi éves inflációjuk a hetedik legmagasabb Európában. Az élen (de talán helyesebb azt mondani, az utolsó helyen) immár hosszú hónapok óta a hiperinflációján csak lassan faragó Törökország áll, négy volt szovjet tagköztársaságot – Ukrajnát, Oroszországot, Moldovát és Fehéroroszországot – megelőzve.

Utánuk jön Románia, amely tehát így az EU legmagasabb inflációjú országa – ezt a titulust márciusban vette át tőlünk. Ám ezzel együtt sincs okunk örülni, hiszen a már említett észtek után mi következünk, vagyis ugyanúgy hátulról harmadikak vagyunk az uniós összevetésben, mint egy hónappal korábban. De a kontinens egészét tekintve is maradt a helyezésünk, mindössze annyi változás történt a júniusi rangsorban májushoz képest, hogy a nyolcadik helyen a nálunk nagyobbat rontó szerbekkel vagyunk társbérletben.

Szűkebb pátriánkban, a volt szocialista országok alkotta közép- és kelet-európai régióban egyébként ezek lettek a júniusi éves fogyasztóiár-indexek:

• Szlovéniában 2,2
• Csehországban 2,9
• Horvátországban 3,7
• Lengyelországban 4,1
• Szlovákiában 4,3
• Bulgáriában 4,4
• Szerbiában 4,6
• Romániában 5,66

százalékot mutattak ki.

Irigykedve nézzük a kontinentális rangsor pozitív oldalának listavezetőit. Az EU-tag Cipruson immár második hónapja nemhogy nincs infláció, hanem az átlagos árszínvonal alacsonyabb az egy évvel korábbinál (júniusban éppen 0,4 százalékponttal). De az egymással monetáris és pénzügyi szimbiózusban élő Svájc és Liechtenstein plusz 0,1 százalékos, vagy a szorosan őket követő finnek 0,2 százalékos múlt havi rátája is előcsalogathatja belőlünk a sárga faktort.

Érdekes, hogy ezzel együtt a júniusi inflációcsökkentők mindössze kilenctagú táborát nem Ciprus vezeti. Hanem Ukrajna, igaz, neki volt honnan lemennie, a májusi éves fogyasztóiár-indexe még 15,9 százalék volt, abból sikerült 1,6 százalékpontot lecsippentenie. Az oroszoknak meg 0,5 százalékpontot  – az egymással hadban álló felek közé a Feröer-szigetek ékelődött be, -0,6 százalékponttal.

És ha már kipoentíroztuk a legnagyobb inflációgyorsítókat, illetve -lassítókat, akkor nevezzük meg azt az európai országot, amelyben az adataikat közzétett 43 közül egyedüliként stagnált a pénzromlás: Norvégiában ugyanúgy 3 százalék volt az éves inflációs ráta júniusban, mint májusban.

Úgy tűnik, az infláció gyorsulása még nem nyomta meg a pánikgombot az árstabilitás felett őrködő jegybankoknál, vagy tényleg arra az esetre tartogatják a munícióikat, ha valósággá válnának az Európával szembeni amerikai vámterhek. Júniusban azonban még csak két ország monetáris hatósága nyúlt az inflációleszorítás egyik leghatékonyabbnak tartott eszközéhez: Bosznia-Hercegovina jegybankja 52, Fehéroroszországé 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre. A többség nem változtatott. Heten pedig lazítottak. Közülük a legkisebbet, 16 bázispontnyit Bulgária, míg a többi féltucat ország – Albánia, Lengyelország, Norvégia, Svédország, valamint Svájc és Liechtenstein tandemje – 25-25 bázispontnyit. Ezzel amúgy a svájci frank alapkamata 0 százalékra ment le.

Ami pedig a kormány és a Magyar Nemzeti Bank által figyelt visszatekintő reálkamatot illeti, annak eredőjeként, hogy májusról júniusra 0,2 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett az éves infláció, miközben a jegybanki alapkamat 6,5 százalékon maradt, a kontinentális összevetésben eggyel romlott a pozíciónk: a májusi öttel szemben júniusban már hat országban volt magasabb a visszatekintő reálkamat.

Más kérdés, hogy a megtakarítók számára lényegesebb az előretekintő reálkamat, vagyis, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett pénzeikre majdan kapott kamatok, hozamok hogyan aránylanak az addig eltelt inflációhoz.

A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)