Az előző hónaphoz képest 2,1%-os csökkenés következett be az ágazat a teljesítményében, és ez előrevetítheti azt is, hogy az ipar mellett az építőipar ágazat is lefelé fogja húzni az október végén megjelenő Q3-as GDP adatokat. A nemzetgazdasági beruházások jelentős csökkenése fényében nem meglepő az ágazat teljesítménye. A hitelkamatok a korábbi magas szintekről mérséklődtek, az új otthonfelújítási program és lakáspiaci élénkülés nyomán a belső kereslet is élénkül, azonban az uniós források hiánya és az áprilisban bejelentett beruházás-elhalasztás és az ágazat szereplők borús jövőképe mind negatív tényező az ágazat kilátásai szempontjából, írta meg az MBH Bank Monitor blogja.
Az építőipar meghatározó folyamatai:
- A júliusi adatok után az augusztusi adatok is éves szinten csökkenést mutatnak az ágazatban: az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 3,2, az egyéb építményeké 10,2 százalékkal csökkent év/év alapon. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 7,3, az egyéb építmények építésénél 30,8 százalékkal csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 11,5 százalékkal bővült.
- Havi alapon nézve augusztusban a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,1 százalékkal volt kisebb a 2024 júliusinál.
- Az augusztusi rendelési mutatók a múlt hónap duplázásával ellentétben most csökkenést mutatnak:
- A megkötött új szerződések volumene 19,6 százalékkal visszaesett. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 27,1, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 11,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
- Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 22,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 5,8 százalékkal csökkent, az egyéb építményekre vonatkozóké 51,4 százalékkal nőtt. A pozitív számok valószínűleg a nyáron bejelentett nagy értékű állami infrastruktúra fejlesztéseknek voltak köszönhetők, illetve az előző év alacsony bázisa is közrejátszott benne.
- Ami pozitívum, hogy 2024 első nyolc hónapjában az építőipari termelés volumene 1,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest, amivel az idei év összesített teljesítménye már emelkedő trendet mutat a két évig tartó csökkenés után.
- Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a javaslatát, amely szerint 2025-ben bizonyos lakáscélokra is igénybe vehetővé teszi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A részletek alapján kiderült, hogy lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészére, valamint törlesztésének támogatására is használható, illtetve, ami az építőipar szempontjából kedvező lakás korszerűsítésére és felújítására is igénybevehető lesz.
- Az Európai Bizottság 2024 Q3-as felmérése alapján kiderül, hogy az építőipari vállalkozásoknak a kereslet hiánya merül fel a termelést leginkább akadályozó tényezőként az ágazatban jelenleg.
Kilátások a teljes ágazatot nézve:
- Az Elemzési Centrum az októberben megjelent Negyedéves makrogazdasági kitekintőjében 2024-re 2,2 százalékos növekedést vár az építőipari termelésben. Ez a növekedés azonban leginkább annak köszönhető, hogy az év elején, illetve áprilisban egy-egy kiugró havi bővülést regisztrált a KSH, ugyanakkor a többi hónapban szinte kivétel nélkül csökkenés volt látható. A későbbiekben az uniós források beérkezése és azok felhasználásának megindulása, illetve az otthonfelújítási program és az önkéntes nyugdíjpénztár változások révén az építőipar lendületet kaphat, ami a jelenlegi cikk-cakkozó trendből való kilábaláshoz szükséges. Az épületek felújításának anyagigénye miatt a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, ill. az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is növekedésnek indulhat. A program nem csak az építőiparra lehet pozitív hatással, hanem az egész gazdaságot élénkítheti.
- Az ÉVOSZ szeptember végén közölte az építőipari helyzetértékelést és 2024. évi várakozásokat. A 400 piaci szereplő megkérdezésével minden évben elkészülő konjunktúraindex szerint 2024 első fél évében a vállalkozások mintegy 60 százalékának csökkent az árbevétele az elmúlt év első fél évéhez mérve, és ugyanilyen arányban jelzik a cégek az árbevétel-arányos jövedelmezőség gyengülését is.
Rövidtávú kilátások alágazatonként:
- Infrastrukturális építés: Lázár János építésügyi miniszter szerint az állami beruházások 2024-ben nem fognak felfutni, de 2025 második felében és 2026-tól jelentős állami megrendelésekre lehet számítani (útépítés, vasútépítés, műtárgyépítés, hídépítés). A magyar kormány jelentős fejlesztéseket indított, annak ellenére, hogy az uniós források egy része a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztésre került. Jelenleg 21 magasépítési projekt van folyamatban, amelyek összértéke 423 milliárd forint, és további 32 beruházás esetében már megszületett a döntés, ami további 1000 milliárd forintos befektetést jelent. A fejlesztések hozzájárulnak az építőipar teljesítményének javulásához.
- Input anyagok és termékek: A felújítás lehet az a szegmens, ami komoly forgalomnövekedést generálhat az építőanyagok számára, amit az otthonfelújítási program és az önkéntes nyugdíjpénztár változások is támogathatnak. A kormány célja 2027-re 48 százalékról 40 százalékra csökkenteni az építőipar importkitettségét. Ennek érdekében elfogadták a nemzeti építésgazdasági stratégiát, amely a hazai építőanyag-gyártás és a hazai munkaerő alkalmazását helyezi előtérbe.
- Lakó- és nem lakóépület építése: 2022 óta folytatódóik a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek számának csökkenése. Az idei első félév egészét nézve összesen 6027 új lakás épült Magyarországon, 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ami ugyancsak 18%-kal maradt el a 2023 azonos időszakitól. Ebből következik, hogy a tavalyinál is gyengébb évre lehet számítani, idén 15 ezer környékén alakulhat a lakásépítések száma, így csak lassú kilábalásra számítunk. 2025-ben a miniszterelnök által bejelentett lakásépítési boom segítheti az építőipart (mivel a termelés 30 százalék kötödék a lakásépítéshez), de ehhez, az ÉVOSZ szerint a szerződéskötéseknek legkésőbb 2025 márciusáig fel kell pörögniük. Lakáspiaci folyamatokról megjelent a 2024 Q2-es Lakáspiaci Kitekintő, melyben bővebb információk találhatók a témában. Az input anyagok mellett a lakáspiac állhat helyre a leghamarabb az alszegmensek közül, de az építkezések átfutási ideje miatt idén még nem számíthatunk az átadott lakások számának megugrására. Az új otthonfelújítási program és az önkéntes nyugdíjpénztár változások várhatóan pozitív hatást gyakorol az építőipar ezen alágazatára, különösen a KKV-k számára.
- Mérnöki tevékenység: Teljesítménye erősen összefügg a kivitelező alágazatok teljesítményével, de a mérnöki alágazat korábban érzékeli az ágazatot érintő tendenciákat, mint a gyártó és kivitelező alágazatok.