Továbbra is rendkívül széles skálán mozognak a lakásárak. Az egyes közterületek árszintjei között többszázszoros különbségek mutatkoznak – írja az ingatlan.com. Sőt egyre nagyobb a szórás.
A Levél utca lett a tavalyi bajnok
Az ország, ezen belül a főváros legdrágább közterülete tavaly a II. kerületi Levél utca volt, majdnem 2,6 millió forintos négyzetméterárral. Utána a második helyen az I. kerületi Országház utca állt 2,34 millió forinttal, a harmadik pedig a szintén II. kerületi Tulipán utca 2,31 milliós összeggel. Az országos lista negyedik helyén található a balatonfüredi Deák Ferenc utca 2,3 millió forinttal, egyetlen nem fővárosi helyszínként.
A top tízben utána csak Budapesti közterületek állnak, konkrétan az V. kerületi Aulich utca és Zrínyi utca, valamint a II. kerületi Lepke és Borbolya utca, illetve a XII. kerületi Szarvas Gábor út és a VI. kerületi Dalszínház utca, ahol 2,05 és 2,22 millió forint volt a négyzetméterár.
Éllovasok Budapesten kívül
A fővároson kívüli piacokat nézve kiderül, hogy Pest vármegyén belül a budaörsi Ady Endre utca vitte a prímet tavaly, az itt található lakóingatlanok 1,36 millió forintos átlagos négyzetméterárat értek el. Hajdú-Bihar vármegyében a debreceni Vasvári Pál utca az éllovas 1,16 milliós értékkel. Csongrád-Csanádon belül a szegedi Apáca utca a legdrágább, ahol 1,05 milliós átlagos négyzetméterár jött ki a múlt évben. Somogy vármegyében a siófoki Vitorlás utca lett az első, ott 1,9 millió forintot meghaladó négyzetméteráron keltek el a lakások. Győr-Moson-Sopronban az átlagos négyzetméterárakat kerekítve holtversenyben zárt a soproni Paprét tér és a győri Kagyló utca, ahol egyaránt 1,05 millió forint volt az átlagos négyzetméterár.
Az ország három legolcsóbb közterülete tavaly 30 ezer forint alatti négyzetméterárral rendelkezett. A borsodnádasdi Kölcsey Ferenc utcában 23 ezer forint volt a négyzetméterár. Utána jön a miskolci Nap utca 25 ezer, majd a kunszentmártoni Bethlen Gábor utca 27 ezer forinttal.
Budapesten belül a XVIII. kerületi Napló utca volt a legolcsóbb tavaly, 315 ezer forintos értékkel. A második és harmadik legolcsóbb budapesti közterület a szintén XVIII. kerületi Árpád utca és a XVII. kerületi Péceli út volt, az előbbi 384 ezer, utóbbi 420 ezer forinttal érte el ezt az eredményt.
Még nagyobb különbségek az idei ranglistán
Az összeállításból kiderül, hogy az idén lekerült hirdetések – azaz jó eséllyel értékesített lakóingatlanok – alapján az országos toplistát az V. kerületi Bárczy István utca vezeti, az ottani luxuskategóriájú társasházra jellemző 6,7 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A második helyen a tihanyi Középsőóvári utca áll 5,55 milliós értékkel. Harmadik lett a balatonkenesei Kikötő utca közel 4,3 milliós négyzetméterárral.
A legdrágábbak közé sorolható még a Budapest I. kerületében lévő Bérc utca, az V. kerületi Széchenyi rakpart, a XII. kerületi Csilagvölgyi út, valamint a II. kerületi Pálvölgyi út, utóbbiak 3,7-4 millió forintos négyzetméterárral rendelkeztek. Az országos tízben helyet kapott még a balatonszárszói Jókai Mór utca 3,5 milliós árral, továbbá a balatonvilágosi Zrínyi út 3,46 millió forinttal.
Fotó: Google Street View
Az országon belül a Békés vármegyei Kevermes település Szabadság utcája volt a legolcsóbb 2025-ben: az ingatlan.com adatai szerint a településen 13 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
A legolcsóbbak közé tartozik még Győr-Sopron vármegyei Felpéc Zrínyi utcája 15 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, illetve a Békés vármegyei Kunágota Árpád utcája 23 ezer forinttal. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei listán a legdrágább és a legolcsóbb utca között 514-szeres a különbség.
Az ingatlan.com adatai alapján a XX. kerületi Szent Lajos tér 243 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti árral volt a legolcsóbb budapesti közterület 2025-ben. Utána jön a XVI. kerületi Galgahévíz utca 303 ezer forinttal, valamint a XXI. kerületi Mázoló utca 363 ezer forinttal.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
