A fővárosban 59%-kal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében. A többi településkategóriában is növekedett a használatba vett lakások száma. A megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17%-kal.
A fővárosban épült a lakások 41%-a, és a területi koncentráció is erős. Budapest 3998 új lakásának 56%-a két kerületben épült fel. A XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba. Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben összesen 5 darab új lakás épült. Az V., a VII., a XX. és a XXI. kerület bizonyult lakásépítés szempontjából mostoha területnek.
A régiók közül csak Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon csökkent az új lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. Minden más régióban növekedés tapasztalható. A legnagyobb mértékű Közép-Dunántúlon (62%), Budapesten (59%) és az Észak-Alföldön (29%).
A megyei jogú városok közül Székesfehérváron (246) és Kecskeméten (216) vették használatba a legtöbb új lakást. A négy legkevesebb új lakást realizáló megyei jogú városban, Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban a használatbavételek száma egyaránt 5 vagy annál kevesebb volt.
A természetes személyek által épített lakások aránya 35%-ról 29%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65%-ról 71%-ra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44–44%-a családi házban, illetve többszintes, többlakásos épületben, 9,6%-a lakóparkban található.
A fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 négyzetméter volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 négyzetméter. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 70, a saját használatra építetteké 28% volt, az összetétel az eladásra építettek felé mozdult el mintegy 5 százalékponttal.
Úgy tűnik, egyre nagyobb az építési kedv
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számának növekedése az előző évi trenddel szemben nem Budapestre koncentrálódott, a fővárosban 4%-kal mérséklődött az engedélyezett lakások száma. A két legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben, a IX. és a XIII. kerületben található az összes újonnan engedélyezett budapesti lakás 69%-a. Ezzel szemben a két legkevesebb engedélyt kibocsátó kerületben az I-ben és a VI-ban, kevesebb mint 20 új lakásépítési engedélyt adtak ki.
A fővároson kívül minden más településkategóriában növekedett a kiadott építési engedélyek száma az előző év azonos időszakihoz képest. A megyei jogú városokban 5, a többi városban 31, a községekben pedig 34%-kal.
A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban, Szekszárdon, Dunaújvárosban és Salgótarjánban, az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et.
Regionális szinten változatos trendek figyelhetők meg az engedélyezett lakások számában. Budapesten kívül az előző év azonos időszakinál kevesebb engedélyt adtak ki Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is. A legnagyobb növekedés Észak-Magyarországon (55%) és Nyugat-Dunántúlon (53%) történt.
Az építtetők az esetek 30%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 17%-kal több, összesen 8584 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 1982 volt, 9,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A vezető vegyesen teljesítenek. 
