Az elemzők is reagáltak a KSH kedd reggeli lakáspiaci adataira.

Viszonylag alacsonyabb súlya miatt ugyan az idei növekedési terveket nem zúzza szét teljesen, de jelzésértékű, hogy tovább tart a lakásépítési szektor szenvedése.

A fővárosban és országosan is közel egyharmaddal kevesebb lakás épült tavaly 2023-hoz képest. De vannak ennél is rosszabb számok a KSH jelentésében.

Melyik a főváros legzöldebb kerülete? Hova igyekszik a NER-es ingatlanosok üdvöskéje mostanában? Megvan a válasz: Kőbányára. Rengeteg, talán a legtöbb fejlesztendő rozsdaövezet várja a X. kerületben, hogy végre élhető lakóövezetté alakítsák. Növekszik a kereslet is, és az új lakások négyzetméterára már meghaladta az egymillió forintot, de még alatta van a budapesti átlagnak, egyelőre – derül ki soroztunk új részéből.

Főleg a lakásépítések és a felújítások volumene növekedhet. Az infrastrukturális beruházások is beindulhatnak, de csak kisebb mértékben javíthatnak a helyzeten, miközben legalább elmondható, hogy építőanyagból nincs hiány és az infláció is kevésbé sújtja az építőanyagok kereskedelmét.

Lakhatási válság van az észak-amerikai ország több nagyvárosában. A kormány most új programmal próbálkozik, egyelőre kevés sikerrel.

Eltérő elképzelései vannak Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak a lakhatási válság megoldására. Egyelőre nehéz pontos képet alkotni a különbségekről, mert csak a demokrata jelölt állt elő egy nem teljesen kibontott tervvel, a volt elnök még csak utalgatott a terveire. Ám az biztos: a korábbi kampányokhoz képest fordulatként értékelhető, hogy sokkal fontosabb lesz, hogy mit ígérnek amerikaiak tízmillióinak ezen a téren. Akár a legfontosabb is lehet.

Az Egyesült Államokban is nagy a lakáshiány, a beruházások ott is lelassultak, a lakhatási költségek közben nagyon megugrottak. Nem csoda, ha a választópolgárokat könnyű elkápráztatni a lakáskérdés megoldását célzó ígéretekkel. Döntő lehet novemberben az elnökválasztáson, hogy ebből mennyi reális és mennyit hisznek el az amerikaiak milliói. Az ingatlanfejlesztők máris örülnek, pedig még csak ígéretek hangzottak el Kamala Harristól.

Kiket kapcsolt be a kormány az Otthonfelújítási Programba és miért? Kik kaphatnak akár 6 millió forintot is támogatásként? Egyáltalán, mi az a három tétel, amit feltétlenül egyszerre érdemes elvégezni a minimálisan elvárt energiamegtakarításhoz? Miért épül olyan kevés új lakás és mi várható a CSOK+ és a Falusi CSOK esetében? Erről is beszélt Mester Nándor felelős szerkesztő a Trend FM hétfői Reggeli monitor című adásában.

Az országos átlag körüli árakon lehet manapság lakást venni a két északi városunkban. A lakó- és a kereskedelmi célú ingatlanok értékét is növelik a különféle infrastrukturális beruházások, ebből a bányászvárosban van több. Viszont a jó vonatközlekedés miatt Esztergom rövid távon begyorsíthat, többen költözhetnek oda olyanok, akik a fővárosban vagy a vármegye közeli településein dolgoznak – derül ki sorozatunk mostani részéből.

2024 I. félévében 6027 új lakás épült, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ugyancsak 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól.

Legalábbis ezt követelik az ingatlanfejlesztők a kormánytól.

A KSH friss adatai szerint az alacsony lakásépítési aktivitást csak néhány nagyobb beruházás élénkítette.

Kormányprogram indult a hitelpiacon, viszont az építkezéseket hátráltatja az egyre erősebb munkaerőhiány.

Mindenhol máshol csökkent.

Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, derült ki az Otthon Centrum felméréséből: az árak jellemzően a fővárosit idézik, de a legdrágább tóparti projektben már 3.1 millió forintot kérnek egy négyzetméterért.

A svéd lakáspiacra már megérkezett a tél, a lehűlés igen látványos. Ez egyelőre csak az új beruházásokra vonatkozik, a használt otthonok forgalmára és a lakásbérletekre kevésbé. Ott ugyanis épp a saját tulajdonú lakások magas ára miatt egyre több a bérlőjelölt. Ebből pedig az következik, hogy a bérleti díjak egyáltalán nem csökkennek, aminek egyáltalán nem örül az az egyre több magyar sem, aki kiköltözött a skandináv országba – derül ki az európai lakáspiacot bemutató sorozatunk legfrissebb összeállításából.

Egyre több 26-40 év közötti magyar választja új hazának a kis skandináv országot. Főleg a szolgáltató ágazatokban dolgoznak, de tudunk mérnökökről és tanárokról is, akik az angollal jól elboldogulnak, hiszen a helyiek közül is sokan beszélik. A lakhatás azonban nem olcsó, még a hozzánk képest magas jövedelmekhez képest sem – derül ki európai lakáspiaci sorozatunk mostani részéből.

2023 I. félévében 7353 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában.

Sok tízezer városlakó esett el az önerőtől a csok kinyírása miatt.

Új sorozatot indítunk, bemutatjuk néhány fontos nyugat-európai ország 2023-as lakáspiacát. Elsőként Írország kerül terítékre, ahol szintén súlyos gond a lakhatás és a beruházók csak mostanában jutottak el odáig, hogy merjenek nagyot álmodni. Dublinban és a második számú városban, Corkban is megjelent egy-egy óriás projekt. De a lakhatás ettől még százezreknek nem megoldott és az árak is még mindig az egekben vannak a szigetországban. Helyszíni beszámoló Írországból.

Mekkora esélye van ma Magyarországon egy fiatal családnak új lakást venni? Mekkora önerő kell és hogyan lehet ezt előteremteni? A beruházók tényleg ingyen adják a gépesített konyhát és a parkolóhelyet? És mi van, ha nem venni, hanem építeni szeretnénk? S ha mind erre nincs pénzünk, mennyiért bérelhetünk és meddig? Ezekre válaszol a Klasszis podcast új adásában Mester Nándor, lapunk ingatlanpiaci szakértője és Csabai Károly főszerkesztő. 

Az újépítésű lakások ára erősen közelíti a budapesti értékeket.

100 millió négyzetméternyi új otthont akar látni idén az orosz kormány.

Egyre kevesebben tudják vagy akarják megfizetni az új ingatlanokat.

Vegyes a kép az idei első negyedévben.

A koalícióra lépett német pártok a lakásépítésre is összpontosítanak a formálódó kormányprogram gazdasági részében. Van rengeteg jó elem ezekben a tervekben, csak észre kellene vennie Orbán Viktor kormányának.

Nagyon megugrott az engedélyek száma, de az átlagos lakásméret csökkenőben van - derül ki a KSH első háromnegyedéves összefoglalójából.

Továbbra is hullámzó az építőipar teljesítménye. Éves alapon nőttek, az előző hónaphoz képest csökkentek a mutatók.

Már a külső pesti kerületekben is közelíti az egymillió forintot az új lakások négyzetmétere. Ennek ellenére van kereslet, több helyütt jelentős beruházások indultak és továbbiak vannak előkészítés alatt.

Közép-Európában Csehország és Lengyelország áll az élen a bérházépítésben. Az intézményi befektetők arra számítanak, hogy növekszik az olyan épületegyüttesek száma, amiket kifejezetten bérbeadás céljából építenek vagy újítanak fel.

Tavaly is folytatódott az ország billenése nyugatra és középre, legalábbis ami a belső vándorlást illeti. A Covid ugyan kissé lassította ezt a folyamatot, de Közép-Magyarországon és a Dunántúl néhány megyéjében is több ezerrel nőtt a lakosság létszáma. A jövevények főleg a keleti és északi országrészekből származnak, de közben Budapest is elveszített több ezer lakost. Nem meglepő, hogy a nyertes megyékben pörgött fel a legjobban az ingatlanforgalom és ezekben a körzetekben fognak nagyobb sebességre kapcsolni idén és jövőre a lakásépítések.

A tavalyi első negyedév alacsony bázisához képest idén az első három hónapban mintegy harmadával több lakást adtak át. A bővülés azonban csak a nagyvárosokra koncentrálódott - derül ki a KSH jelentéséből.

Különféle hatások miatt az év elejei 4-6 százalékos áremelést további, akár ugyanekkora mértékű követi még idén az építőipari anyagoknál. A gyártók és a kereskedők gyakorlatilag teljesen áthárítják a fogyasztóra ezeket a hatásokat. Egyebek között ezért is drágulnak az új és felújított lakások, hiába remélték sokan, hogy az 5 százalékos áfa majd leviszi az árakat. 

Tavaly több mint egyharmaddal csökkent az építési engedélyek száma 2019-hez képest, de majdnem ilyen arányban nőtt az átadott lakásoké – derül ki a KSH 2020-as összegzéséből. Az árak mintegy 5-7 százalékkal emelkedtek piaci információk szerint.

Lassan belehúznak a lakásfejlesztők, de a kínálat csak ősztől kerülhet emelkedő pályára. Az is biztos, hogy hiába az öt százalékos áfa, a drágulás folytatódik.

Magyarországon nem Pannónia és az Alföld között vannak a törésvonalak. Sokkal rosszabb a helyzet. Felerősödött az ország különféle térségeinek egymástól való elszakadása. Budapest és agglomerációja, a középdunántúli és az északnyugati körzetek kiemelkedtek, de az ipari erőközpontokban a város és a vonzáskörzet közötti különbség is nőtt. Mindez lenyomatot hagy a lakásárakban, a drágulás minden településtípust érintett, sok tízezer embert vándorlásra kényszerítve. Az ipari-szolgáltatási beruházások ráerősítettek ezekre a folyamatokra és a különbségek további növekedését vetítik előre továbbá azt is, hogy a belső vándorlás miatt a végképp leszakadó körzetekben egyre kevesebb lesz a forgalomképes ingatlan. A kormány megpróbál milliárdokat pumpálni a kisebb körzetekbe is, de a számok alapján látható: ezzel sem tudja megakadályozni az ország sok részre szakadását.

Felemás volt a 2020-as év novembere az építőiparban: látványosan nőtt a megkötött szerződések volumene és a termelés is emelkedett. Viszont ez is csak arra volt elég, hogy faragjon az év egészében jellemző nagy mínuszokon. Javuló trendről még nem beszélhetünk, arra a téli és kora tavaszi hónapok után számíthatunk.

Nehéz értelmezni Matolcsy György azon kijelentését, hogy az új lakásokra 2019-ig alkalmazott 5 százalékos áfa 27 százalékra emelése 0,5-0,6 százalékkal csökkentette a GDP-t. Valójában arról van szó, hogy az áfakiesést soha nem lehetett pontosan meghatározni.

Teljes lefagyásban a hazai építőipari termelés. Hiába volt javulás a tavaszi mélyponthoz képest, az egy évvel ezelőtti értékekhez viszonyítva továbbra is siralmas az idei összteljesítmény. 

Hiába kalapált össze a kormány egy lakáspiaci élénkítő csomagfélét, a legnagyobb ingatlanfejlesztők keveslik ezt. Kitartóan ismételgetik, hogy a kormány jöjjön elő újabb eszközökkel. Azt is sürgetik, hogy hosszabbítsa meg az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa időtartamát, különben megint az lesz, mint 2015-2019 között, vagyis kezelhetetlen lesz a drágulás.

Felpörögtek a lakásépítések a harmadik negyedévben, de majdnem 40 százalékkal esett az újonnan kiadott engedélyek száma – derül ki a KSH csütörtökön közzé tett jelentéséből. Ebből egyértelmű, hogy ebben az időszakban már a kivárásé volt a főszerep a lakosság és a vállalkozók részéről is.

A különféle kormányzati, jegybanki és ingatlanszakmai pontokon készült javaslatok összefésülésén túl átlátható, egyértelmű, hosszú távú intézkedéseket várnak az építésgazdasági szereplők – hangsúlyozta a Trend FM hétfői adásában kollégánk, Mester Nándor.

Hirtelen és átgondolatlan döntés vagy egy döntéssorozat első eleme, netán a 2022-es választásra való felkészülés egyik pontja az, hogy a kormányfő bejelentése szerint két évre visszavezetik az öt százalékos áfát – ezt találgatja most az ingatlanszektor minden érintettje. A lakásáfa által közvetlenül vagy közvetve érintettek, beleértve az MNB-t is, egyelőre csak kapkodják a fejüket és a részletekre várnak.   

Egyszerre tolná meg a vállalati és magáncélú építkezéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most közölt 50 pontos program lakásépítési része szerint. Ha megfogadja a kormány, akkor a barnamezős területeken fejlesztők külön jól járnának és több ezer új lakás épülhetne viszonylag rövid időn belül.

Áprilisban 1007 lakásépítési engedélyt adtak ki, így ez volt a legjobb idei hónap. Igaz, tavaly áprilishoz képest ez azért 30 százalékos csökkenést jelent. Összesen 844 családi ház kapott engedélyt, ez szintén a legmagasabb havi érték, és 80 százalékosnál is nagyobb dominanciát mutat a megépítendő lakóépületeken belül.

Nem csak a múltbeli piaci folyamatokat mutatja be, hanem a koronavírus lehetséges hatásaival is foglalkozik az MNB kedden közölt lakáspiaci jelentése. Ebből kiderül, hogy már tavaly év végén lassulás volt tapasztalható, majd a járvány hatására látványosan lefagyott a piac.

Ez részben a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetésével és a járványhatással magyarázható.