Már nemcsak beszélnek róla, de egyre több konkrétum is megjelent arról, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek mennyi pénzt adnak Ukrajnának a háborúban megsemmisült vagy megrongálódott lakóépületek újjáépítésére vagy részleges felújítására. A legújabb hír az, hogy Denisz Smihal kormányfő a napokban szándéknyilatkozatot írta alá Nadia Calviñoval, az Európai Beruházási Bank (EIB) vezetőjével arról, hogy a bank 560 millió eurót nyújt az energetikai rendszer, valamint a megrongálódott lakások felújítására, ebből egy kicsi jut a közlekedési infrastruktúrára is.
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Az összeg kevesebb mint a fele, 230 millió euró megy a lakásokra. Energetikailag korszerű otthonok születhetnek majd, elsősorban többszintes társasházak újjáépítéséről vagy felújításáról van szó. A program egy 30 millió euró értékű kísérleti résszel indul a közeljövőben. Okszana Remiga, az EIB hitelezési részlegének egyik vezetője az Interfax Ukraine hírügynökségnek azt mondta: megegyeztek Németországgal, hogy beszáll ebbe az első szakaszba, a németek 3 millió euró vissza nem térítendő támogatást adnak, később más országoktól is legalább ekkora adományt várnak. A németek műszaki tanácsadókat fognak fizetni ebből a pénzből.
A 230 millió euró kedvezményezettjei helyi önkormányzatok lesznek. Az első szakaszban kijelöléses alapon, később pályázni lehet a pénzekre. Remiga gyorsan hozzáfűzte: a leginkább érintett településeknek gyakran nincs pénze ahhoz, hogy a teljes felújítási összegből az önerőt előteremtsék, ezt ingyen kell megkapniuk, hogy a hiányzó részre hitelt vehessenek fel. A német partnerek eddig 27 települést vizsgáltak meg, ezekből fognak rangsorolni a helyi hatóságokkal és az ukrán kormány képviselőjével együtt.
Az orosz invázió kezdete óta legalább 160 ezer lakóépület semmisült meg, ebből 20 ezer többszintes társasház. A hírügynökségek szinte naponta számolnak be arról, hogy az orosz légitámadások és tüzérségi akciók nyomán a keleti és a déli fronton mennyi polgári létesítmény, köztük családi ház vagy panelépület semmisül meg vagy válik lakhatatlanná.
Időközben a kijevi kabinet elindított két külön programot a lakhatási gondok enyhítése céljából. Az egyik gyakorlatilag egy kártérítés (eVidnovlennia), a másik pedig egy 3-7 százalékos éves kamattal felvehető kedvezményes kölcsön (eOselia), az előbbi teljesen új, az utóbbi már 2012 óta fut, azt most csak felgyorsítani akarják.
Van egy másik kezdeményezés is. A kormány azt tervezi, hogy átvesz egy Nyugat-Európában már régóta bevált módszert, amelynek lényege, hogy egy darabig, akár évekig is, bérelni lehet egy adott államilag felépített vagy elkülönített lakást, majd később meg is lehet vásárolni. Létrehozták ennek a szervezeti kereteit, megalapították az állami tulajdonú Ukrfinzsitlo szervezetet, amelynek már 50 milliárd hrivnyát (1 hrivnya=9,5 forint) utaltak át a költségvetésből. Ezt a pénzt államkötvények kibocsátásából szerezték. Idén további 20 milliárd hrivnyát akarnak átutalni.
Idén 12 ezer kedvezményes lakáshitel-szerződéssel számol a kormányzat, jövőre pedig 23 ezerrel. A két év alatt a kihelyezett hitelek értéke a mostani becslések szerint mintegy 56,6 milliárd hrivnya lesz. Eddig 9212 személy vett fel hitelt 14,2 milliárd hrivnya értékben, közülük 2887 fő idén jutott kedvezményes kölcsönhöz. Természetesen ennek sokszorosára lenne szükség, látva a mostanáig bekövetkezett károkat és azt, hogy a háború miatt mindennap növekszenek az épületekben bekövetkezett károk.
Ezt a hitelfajtát elsősorban új építésű társasházi lakásokra és családi házakra szánják, kisebb részben felújításokra. Ezzel nem csupán enyhítik az akut lakhatási gondokat, hanem ösztönzik is az építőipart és a helyi vállalkozókat az új projektekre.
„Új munkahelyek jöhetnek létre és nem csupán az építőiparban, hanem a kapcsolódó szolgáltatási szektorokban is” – mondta Nadja Bihun, a gazdasági miniszter egyik helyettese.
Hiába indulnak meg a külföldi támogatások, a lakóépületek visszaépítése és a felújítás a szakemberhiány miatt bizonyosan problémás lesz. Egyrészt sok civil is meghalt már a háborúban, másrészt sok építőipari munkás bevonult, harmadrészt nem kevés a sorozás elől külföldre menekült férfi.
Eleve sok tízezer ukrán hagyta el az országot már a háború előtt is, köztük voltak természetesen szakiparosok is, akiknek a zöme Nyugat-Európában vagy Lengyelországban talált munkát. Magyarországon sem ritka, hogy egy-egy nagyobb építkezésen ukrán vagy Ukrajnából származó vendégmunkások jelennek meg. A külföldre távozottak az általános európai gazdasági visszaesés miatt azonban mostanában sem nálunk, sem más uniós országban nem nagyon találnak munkalehetőséget az építőiparban, s mivel vélhetően nem térnek vissza a hazájukba, más ágazatokban, például a turizmusban vagy a vendéglátásban fognak feltűnni.
Csak nem egy kis segítség várható? 
