Az ülés oldala alapján a programra 27-ből 26 kormányból mondtak igent, a magyar tartózkodott. Az álláspontról – ahogy majd a végleges jogszabályról is – rendes jogalkotási eljárással döntenek a szokásos minősített többséggel, azaz lakosságszámtól függően legalább négy tagállam kormánya kellene egy blokkoló kisebbséghez – írta meg a Telex.
A programra másfél milliárd eurót szánnának 2025 és 2027 között. Összehasonlításképp: ez százada az EU közös védelmi hitelének, amelyről ennek ellenére jóval gyorsabban megállapodtak. Ebből a kölcsönből is növelhetik a program költségvetését. Bár kezdetben ellenezte a programot a magyar kormány, végül az egyik legnagyobb haszonélvezői lehetünk a közös védelmi hitelnek. Erről itt írtunk bővebben:
A programra a helyreállítási alapból is átcsoportosíthatnak pénzt. A jövőre kifutó alapnál gyorsan végrehajtható intézkedésekkel próbálják biztosítani, hogy minél kevesebb pénz ragadjon be, így a mostani rendelettel újabb lehetőséget kapnak rá, hogy átcsoportosítsanak forrásokat. Ez különösen jól jöhet a magyar kormánynak, amely még egyetlen rendes kifizetési kérelmet sem adhatott be jogállamisági okokból, ha a 2026. őszi határidőre sikerülne teljesítenie az előfeltételeket.
A tervet tavaly márciusban mutatták be, így már a tagállami Tanács magyar elnöksége alatt is alkudoztak róla 2024 második felében. Főleg arról ment a vita, milyen mértékben származzanak uniós forrásból azok a fegyverek és eszközök, amelyek közös beszerzését támogatnák. Végül a nem társult harmadik országokból származó alkatrészek nem adhatnak ki többet az összes alkotóelem becsült költségének 35 százalékánál.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A programba Ukrajna is beszállhatna, a költségvetéséből 300 millió euró menne Ukrajna támogatására. Ennek szólhat a magyar tartózkodás, miközben a kormány előszeretettel él az uniós lehetőségekkel, mint a 150 milliárdos hitel vagy a védelmi kiadásokra kérhető részleges mentesség.
Az EDIP európai parlamenti vitáján a fideszes Gyürk András támogatandó célnak tartotta az uniós védelmi ipar megerősítését, de a javaslat szerinte „valójában egy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatására irányuló háborús tervezet” ahelyett, hogy az erőforrásokat kizárólag az európai védelmi ipar megerősítésére fordítaná.
A képviselő-testület pár hete mondott igent a Tanáccsal kialkudott szövegre, így azt már mindkét döntéshozó testület megszavazta. A tanácsi közlemény alapján december 17-én írják alá a rendeletet, és azután lép életbe, hogy hivatalosan kihirdetik az uniós közlönyben.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
