Az éves infláció lassulását részben az energiatermékek drágulásának mérséklődése okozta. A benzin és a dízel üzemanyag energiaadójának 2026. május 1-én hatályba lépett ideiglenes csökkentése valószínűleg jelentősen hozzájárult az előző havinál kisebb mértékű éves szintű áremelkedéshez.
A német szövetségi statisztikai hivatal közleménye szerint Németországban éves összevetésben az energiaárak 6,6 százalékkal ugrottak meg májusban, miután egy hónappal korábban 10,1 százalékkal emelkedtek, eközben az élelmiszerárak lassuló ütemben, 0,4 százalékkal emelkedtek éves bázison az áprilisi 1,2 százalékos drágulást követően.
A szolgáltatások ára 3,1 százalékkal emelkedett, miután egy hónappal korábban 2,8 százalékkal nőtt. A gyakran volatilis energiaárak és élelmiszerárak nélkül számított éves maginfláció az előző havi 2,3 százalék után 2,5 százalékon állt májusban.
Az Európai Központi Bank, még tegnap, nem véletlenül emelte meg 25 bázisponttal a kamatát. A korábbi 2,15 százalékról, 2,4 százalékra emelték az alapkamatot. Csütörtöki közleményében az EKB rámutatott arra, hogy a közel-keleti háború inflációs nyomást okoz, miközben a Kormányzótanács elkötelezett amellett, hogy olyan monetáris politikát folytasson, ami biztosítja a 2 százalékos inflációt középtávon.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
