Keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az orosz gáz fokozatos kivezetéséről szóló uniós rendelet hatályon kívül helyezéséért a Nord Stream 2 AG – közölték orosz hírügynökségek az uniós hivatalos közlönyre hivatkozva. A svájci székhelyű vállalat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ellen indított eljárásban a teljes szabályozás megsemmisítését kéri.
A Nord Stream 2 AG április 27-én benyújtott keresetében az EU 2026/261-es rendeletét támadja, amely az orosz gázimport fokozatos leállítását, valamint az orosz olajimport kivezetésének előkészítését írja elő.
A vállalat szerint az uniós jogalkotók több alapelvet is megsértettek a rendelet elfogadásakor. Álláspontjuk szerint a szabályozás nem megfelelő jogalapon született, és a szankciós intézkedésekhez hasonló jellegű döntést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke alapján kellett volna meghozni.
Tulajdonjog és arányosság megsértésére hivatkoznak
A Nord Stream 2 AG keresetében az arányosság elvének, a tulajdonjognak, a vállalkozás szabadságának és az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét is állítja. A vállalat szerint az intézkedés gyakorlatilag ellehetetleníti a gázvezeték kereskedelmi hasznosítását, ami álláspontjuk szerint „de facto kártalanítás nélküli kisajátításnak” minősül.
A cég emellett azt is kifogásolja, hogy az Európai Unió intézményei a szankciós eljárásokhoz hasonló hatású döntést a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el, amit hatalommal való visszaélésnek tartanak.
Több szereplő is vitatja a rendeletet
Az ügyben az Európai Unió Törvényszéke a tárgyalás időpontját még nem tűzte ki. A Nord Stream 2 mellett Szlovákia is jogi eljárást indított a rendelet ellen, szintén a jogalap és az arányosság elvének sérelmére hivatkozva.
Az év elején elfogadott uniós szabályozás az orosz energiahordozók fokozatos kivezetését célozza. Ennek részeként április végén betiltották a rövid távú LNG-szerződéseket, míg a hosszú távú megállapodások kivezetése 2027-től indul.
A földgáz csővezetékes importjára vonatkozó korlátozások fokozatosan lépnek életbe: a rövid távú szerződések esetében már júniustól, a hosszú távú megállapodásoknál pedig 2027 végétől válik teljes körűvé a tilalom.
A vállalat szerint az intézkedés több uniós jogelvet sért. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
