Friedrich Merz német kancellár António Costa európai tanácsi elnökkel folytatott berlini tárgyalása után leszögezte: Berlin nem fogadja el változtatás nélkül az Európai Bizottság csaknem 2000 milliárd eurós javaslatát az EU következő hétéves költségvetéséről. A német vezető Dániával, Hollandiával, Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal került közös platformra, akik szintén több száz milliárd euróval csökkentenék a közösség büdzséjét – írja a Népszava.
A lap felidézi, az Európai Bizottság tervei szerint az EU a bruttó nemzeti jövedelem átlagosan 1,26 százalékát költené közös célokra, melyben a jelenlegi költségvetéshez képest jóval nagyobb mozgásteret adnának a védelemnek, a stratégiai technológiáknak, az energiafüggetlenségnek, a migráció kezelésének és a válságkezelésnek. A tiltakozók szerint viszont ha a tagállamoknak takarékoskodniuk kell, akkor az EU sem növelheti kiadásait.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
A portál azt írja, a büdzsében a legnagyobb szerkezeti változás a nemzeti és regionális partnerségi tervek létrehozása lenne, melybe összesen 865 milliárd eurót tennének, ez fogná össze a kohéziós, agrár-, szociális és több más támogatási formát. Mintegy 450 milliárd euró jutna gazdasági, társadalmi és területi felzárkóztatásra, legalább 218 milliárd a kevésbé fejlett régióknak, 300 milliárd pedig a mezőgazdasági termelők és halászok jövedelemtámogatására – olvasható a cikkben.
A Bizottság azzal érvel, hogy ez egyszerűbbé és rugalmasabbá tenné a pénzek felhasználását, míg kritikusai szerint így gyengülhet a régiók önálló beleszólása, ennek elkerülésére követelnek garanciákat. A nettó befizetők álláspontja szerint is a versenyképesség és a védelem a legfontosabb közös célok közé tartozik, ám ők ennek forrásait a meglévő kiadások átrendezése révén, azaz a hagyományos nagy tételek, mindenekelőtt az agrár- és kohéziós kiadások rovására növelnék.
A felvetés téma lesz a jövő heti informális kohéziós miniszteri találkozón is.
A lap felidézi, az új hétéves költségvetés Magyarország számára azért fontos, mert a kevésbé fejlett régióknak járó források, az infrastruktúra-fejlesztések, a vállalkozási támogatások és a közös agrárpolitika pénzei jelentős tételek hazánk számára. A Bizottság azt ígéri, hogy minden tagállam legalább a jelenlegihez hasonló hozzáférési lehetőséget kap, és a kevésbé fejlett térségek számára külön minimumot biztosít.
Már a következő ukrajnai találkozót szervezik. 
