A német parlamentben megtartott első teljes beszédében Friedrich Merz új kancellár először felvázolta a Németország előtt álló hatalmas kihívások egy részét.

A labda Moszkva térfelén van, hogy elfogadja-e a harmincnapos tűzszüneti javavaslatot, amivel bizonyíthatja, komolyan akarja-e a békét Ukrajnában – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a NATO brüsszeli székházában pénteken.

A német köztársaság történetében még soha nem volt példa arra, hogy egy kancellárjelölt elbukjon a parlamenti szavazás első fordulójában. Friedrich Merzcel most ez történt, miután koalíciójából számos képviselő szembefordult vele. Másodjára már megválasztották, de ennél rosszabbul aligha kezdődhetett volna a kormányzása. Mi áll a háttérben? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A német Bundestag második nekifutásra kancellárrá választotta a CDU elnökét, Friedrich Merzet.  

A kancellári poszt várományosa az első fordulóban nem kapta meg a szükséges többséget.

A héten bemutatta miniszterjelöltjeit az előrehozott választásokat megnyerő CDU-CSU szövetség Németországban. Friedrich Merz Johann Wadephult jelölte külügyminiszternek – a tárcát utoljára a 60-as években vezette CDU-s politikus. A koalícióba tíz minisztert jelölhet a jobbközép szövetség, a szociáldemokratáknak hét poszt jut. Időközben a szociáldemokraták tagsága jóváhagyta a koalíciós szerződést, így jövő hét kedden hivatalba léphet a koalíciós kormány.

A magánszektorban szerzett vezetői tapasztalat nem különösebben hasznos egy minisztérium vezetéséhez, mivel a politika és az üzleti élet saját logikát követ. Az olyan problémák kezelése, mint az éghajlatváltozás vagy a lakáshiány, olyan értékkel bír, amely nem mérhető a profitban. Káncz Csaba jegyzete.

Míg a búcsúzó német kancellár, Olaf Scholz nem volt hajlandó nagy hatótávolságú Taurusokat szállítani Ukrajnának, a hamarosan hivatalba lépő utódja, Friedrich Merz átlépné a vörös vonalat. Moszkva – úgy tűnik – tajtékzik a dühtől. De milyen következményei lehetnek egy ilyen lépésnek? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Megszületett a német kereszténydemokraták és szociáldemokraták közötti egyezség.  

Friedrich Merz tavaly még helyesnek nevezte az adósságfék intézményét. Miután azonban megnyerte a választásokat idén februárban, vezetésével a Bundestag fellazította azt, és gigantikus méretű adósságcsomagot fogadott el. A választók többsége szerint a leendő kancellár becsapta őket. Pártszövetsége népszerűsége zuhan, a legnagyobb nyertes az AfD.

A felsőház is megszavazta a példátlan költekezési csomagot.

„Németország visszatért” — jelentette ki Friedrich Merz miután pénteken megszerezte a kulcsfontosságú támogatást az adósságügyi megállapodáshoz.

Az izraeli miniszterelnököt. 

A nagy pártok még éppen képesek lehetnek kormányt alakítani, de alighanem ez az utolsó lehetőségük a választói bizalom visszaszerzésére. A radikális jobboldali AfD országosan megduplázta szavazatait, Kelet-Németországban pedig már a legnagyobb erő lett. És megerősödött a radikális baloldal is. A legfájdalmasabb vereség a szakadár baloldali BSW-é, amely 0,03 százalékponttal csúszott le parlamentről. Az Orbán-kormány sok jóra nem számíthat egy Merz-kormánytól.

Meglehet a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciójának a többsége, de nagyon kevésen múlt.

Az előrejelzéseknek megfelelően megnyerte az előrehozott német parlamenti választásokat a jobbközép CDU-CSU a hat órakor nyilvánosságra hozott exit pollok szerint. A második helyen a radikális jobboldali AfD végzett – mellettük még a szociáldemokraták, a Zöldek és a radikális baloldal kerülnek be biztosan a Bundestagba. Két párt viszont az öt százalékos bejutási küszöbnél billeg. A győztes pártszövetség egyértelműen politikaváltásról beszél. A részvételi arány rekordmagas volt.

Az előrehozott német szövetségi parlamenti választásokon a jobbközép CDU-CSU győzelme több mint valószínű – a legnagyobb kérdés, hogy miként teljesítenek majd a potenciális koalíciós partnerek, és ez elég lesz-e egy életképes kormány megalakításához. A radikális jobboldali AfD ugyan várhatóan megszerzi a második helyet, de kormányra nem kerülhet, mivel egyik párt sem hajlandó vele összefogni. Hét pártnak is reális esélye van arra, hogy bekerüljön a Bundestagba. A választók számára a béke, a gazdaság, a szociális igazságosság és a migráció voltak a legfontosabb kampánytémák. 

Van esélye kancellárrá válnia Orbán Viktor kedvencének?

Olaf Scholz mellett várható utódja, Friedrich Merz is megszólalt.

Tévévitában ütköztette álláspontját Olaf Scholz, az SPD és Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje, kemény mondatok is elhangzottak.

Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje megingatta az AfD elleni tűzfalat. De úgy tűnik, hogy ez aligha ártott neki. A pártja egységesebben áll mögötte, mint valaha. Káncz Csaba jegyzete

Váratlanul megszólalt a volt német kancellár, megvan a véleménye nemcsak a német kormányról, de Friedrich Merz manővereiről is.

Akik nem tartják magukat a szabályokhoz, azoknak nincs keresnivalójuk Németországban a CDU elnöke szerint.

Vasárnap Schleswig-Holsteinben a kereszténydemokraták tönkreverték a szociáldemokratákat. A CDU elsöprő győzelme elsősorban helyi siker, ugyanakkor a párt országosan is erősödik, amióta Friedrich Merz átvette az irányítását.

Angela Merkel már 2018-ban leköszönt a CDU éléről, méltó utódját azóta is keresik. Most újabb jelentkező van a nem kis feladatra.

A CDU-CSU mélyrepülése az elmúlt hónapokban is folytatódott, így lehetséges, hogy a jobbközép pártszövetség 16 év kormányzás után ellenzékbe fog szorulni, és a Zöldek kerülnek hatalomra. Friedrich Merz, a CDU egyik meghatározó személyisége most egy interjúban azt mondta: a CDU-CSU-t ismét olyan széles pártszövetséggé kell tenni, amelyben a liberális és a konzervatív szavazók is otthon érzik magukat. Szerinte a bázisuk egy részének elfogyott a türelme. Beszélt arról is, hogy milyen témák körül forog majd a választási kampány.

Bár lassan végéhez közeledik a Merkel-korszak, továbbra sem lehet tudni, ki fog majd a német politikát évtizedekig meghatározó kancellár helyébe lépni. Ma némileg tisztulhat a kép, ugyanis új elnököt választ a CDU. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a verseny a Merkeltől jobbra álló Friedrich Merz, valamint a kancellár irányvonalát követő Armin Laschet között dőlhet el. Előbbi politikust a gazdasági, utóbbit a politikai elit támogatja.

Friedrich Merz decemberben hajszállal lemaradt a CDU elnöki posztjáról. Most mégis újból felmerült, hogy ő lehetne a legkésőbb 2021-ben leköszönő kancellár, Angela Merkel utóda. A politikus már jelezte, hogy veresége ellenére is beleveti magát a politikába, és a jövőben szívesen vállalna például miniszteri posztot. A Merkel-kormányt számos belső konfliktus feszíti, és felettébb kérdéses, hogy kihúzza-e majd 2021-ig.

Annegret Kramp-Karrenbauert választotta meg új elnökévé a CDU. Az eddigi főtitkár rendkívül szoros versenyben, 35 szavazattal verte Friedrich Merzt. Kramp-Karrenbauer a pártelnöki tisztségről 18 év után leköszönő Angela Merkel szövetségesének számít, ami jó hatással lehet a kormányzásra.

Egy német konzervatív politikus azt javasolja, hogy adókedvezménnyel ösztönözzék a részvényvásárlásokat, amennyiben azok célja a nyugdíjas korra szóló előtakarékosság. Ezt sok kritika éri, balról is, jobbról is. Veszélyes lenne bármely befektetési osztály felé terelni a befektetőket, csúcsközelben részvényvásárlásokra rábeszélni.

A német médiában Messiásként tálalt jelöltet a nagytőke és a nagypolitika már Merkel lemondása előtt 10 nappal Brüsszelbe küldte.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint Friedrich Merz a legnépszerűbb jelölt a CDU elnöki posztjára. A párt konzervatív vonalához tartozó politikusnak Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkárral kell megküzdenie a pozícióért. Ha nyer, könnyen kancellár válhat belőle, hiszen a Merkel-kormány ingatag lábakon áll, és már a közeljövőben összeomolhat.