„A polgárháború Szíriában véget ért. Már semmilyen ok sincs arra, hogy Németország menedéket adjon, ezért meg is kezdhetjük a hazatelepítést”, jelentette ki Friedrich Merz hétfőn egy sajtótájékoztatón.
Vissza Szíriába
A májusban hivatalba lépett német kereszténydemokrata kancellár, akinek egyik legfontosabb választási ígérete a bevándorláspolitika jelentős szigorítása volt, arra számít, hogy sokan önkéntesen visszatérnek majd a közel-keleti országba, hogy maguk is segítsenek az újjáépítésben.
„Azokat pedig, akik vonakodnak visszatérni, természetesen a jövőben is kiutasíthatjuk”, tette hozzá.
Jelezte azt is, hogy meghívta németországi látogatásra az el-Aszad rezsim bukása után a szír elnöki posztot átmeneti jelleggel betöltő Ahmed al-Sharaát. Vele a Németországban élő szír bűnelkövetők kitoloncolásáról szeretne egyeztetni.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
Korábban a kormányzó CDU-CSU több politikusa, köztük Alexander Dobrindt belügyminiszter is megvédte a kitoloncolásokat Szíriába, és ezzel kapcsolatban utalt a szociáldemokratákkal kötött koalíciós szerződésre. Ebben ugyanis az szerepel, hogy Szíriába és Afganisztánba is újra kell indítani a kitoloncolásokat.
Hány szírt küldhetnek vissza?
Merz azonban most nem csupán a bűnelkövetők hazaküldéséről, hanem egy nagyobb kört érintő visszaküldésről beszélt. De hogy pontosan milyen és mekkora kört érintene az intézkedés, az egyelőre kérdéses.
Németországban jelentős, 950 ezres szír közösség él – nagy részük a 2015-ös menekültválság során és az azt követő években, a szíriai polgárháború idején érkezett az országba. Az összes, legálisan Németországban élő szír menekült visszaküldése ugyanakkor szinte kizárt, több okból is.
Egyrészt – érvelnek főleg baloldali politikusok – a szírek már jelentős számban honosodtak és beilleszkedtek a német társadalomba (tavaly például több mint 83 ezer szír kapott német állampolgárságot), dolgoznak, azaz hozzáteszik a saját részüket Németország működéséhez. Felettébb nehéz elképzelni, hogy őket a mostani centrista, kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormány egyszerűen kirakná az országból.
Sőt, még a CDU-CSU szövetségen belül is vannak, akik nem támogatják a tömeges hazatelepítéseket. Johann Wadephul külügyminiszter például szíriai látogatásakor, a polgárháború okozta pusztítás láttán arról beszélt, hogy ilyen körülmények között aligha lehet méltóságteljesen élni.
A német kormányszóvivő-helyettes, Steffen Meyer mindenesetre próbálta elkenni a kormányon belüli nézetkülönbségeket, és tompította Merz kijelentését. Szerinte Németország segíteni akar Szíria és a régió stabilizálásában, valamint „egyidejűleg, ha ez jogilag lehetséges”, ismét lehetővé akarja tenni a visszaküldéseket, különösen a bűnelkövetőkét. „Ezen közösen dolgozik a szövetségi kormány,” fogalmazott.
A német belügyminisztérium adatai szerint jelenleg mindössze 920 olyan Németországban élő szír állampolgár van, akit kiutasítottak, és akik esetében a döntést a hatóságoknak végre is kellene hajtaniuk. Jóval többen, csaknem 10 ezren vannak viszont olyan kiutasítottak, akiknél a végrehajtást különböző okokból felfüggesztették.
Az önként hazatelepülő szírek száma lassan növekszik, de még mindig relatív alacsony: a német belügyminisztérium adatai szerint augusztus végéig 1867-en tértek vissza a hazájukba, a német állam által e célból biztosított támogatást igénybe véve. És persze vannak olyanok is, akik ilyen támogatás nélkül mentek haza.
Fordulat a migrációs politikában
A szír menekültek visszaküldésének kilátásba helyezése mindenesetre korántsem az első olyan fejlemény, amely a német migrációs politika fordulatát jelzi. Erre utal például a menedékkérők számának jelentős csökkenése is:
míg tavaly január és október között még mintegy 200 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Németországban, addig idén január és október között már „csak” 97 ezren.
„A migrációs fordulat működik. Jelentősen csökkentettük Németország mágneshatását és vonzerőnket az illegális migrációt tekintve”, kommentálta az adatokat a német belügyminiszter.
A csökkenéshez hozzájárult az is, hogy az új kormány májusi beiktatása után erősítette a határellenőrzéseket. Május és október között összesen 25 ezer illegális határátlépést regisztráltak, és csaknem 19 ezer embert fordítottak vissza a határon. A szigor alól csak a sérülékeny csoportok – gyerekek, terhes asszonyok – kaptak kivételt.
Emellett egyéb, Németországon kívüli okok (például a balkáni országok eddiginél szigorúbb fellépése az illegális bevándorlókkal szemben) is szerepet játszottak az érkezők számának visszaesésében.
Merz megnyilatkozásai szintén fordulatot jeleznek. A német kancellár nemrég például elismerte, hogy sokan félnek a közterületeken – parkokban, pályaudvarokon, egyes városrészekben –, és ezt a bevándorlással hozta összefüggésbe.
„Kérdezze meg a lányait, hogy mire gondolhattam”, fogalmazott a rossz közbiztonságra utalva.
Később annyiban pontosított, hogy azokra utalt, akik engedély nélkül tartózkodnak Németországban, nem dolgoznak és nem tartják magukat a szabályokhoz.
Fej fej mellett az AfD-vel
A migrációs politika szigorításával a Merz-kormány egyrészt a valóságra reflektál, hiszen az elmúlt években valóban aggasztó hírek, riportok és statisztikák láttak napvilágot az illegális bevándorlás és bűnözés kapcsolatáról (mégha a bevándorlás a német munkaerőpiacnak jót is tesz).
Másrészt a kormány a szigorral az Alternatíva Németországért (AfD) vitorlájából próbálja kifogni a szelet. A bevándorlásellenes (és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal által szélsőjobboldalinak titulált) párt folyamatosan erősödik; és már behozta a CDU-CSU-t. Jelenleg mindkét politikai erőt a választók mintegy negyede támogatja országosan.
Források: Handelsblatt, Bild, Stern, NTV, Wahlrecht.de
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
A főbb részvények a Magyar Telekom kivételével emelkednek. 
