Az uniós döntéshozó testület 418 igen, 218 nem és 30 tartózkodás szavazta meg a június elején a tagállami kormányok Tanácsával kötött informális megállapodást. Az új szabályozás a Tanács jóváhagyása után léphet életbe – írja a Telex.
A közlemény szerint az új szabályok célja az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, az alapjogok és a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett, miközben megakadályozzák a visszaéléseket és az EU-n belüli engedély nélküli mozgásokat.
A tervezet eredetileg annak a menekültügyi és migrációs csomagnak volt a része, amelynek kulcselemeiről 2023-ban állapodott meg az EP és a másik jogalkotó, az uniós kormányokat képviselő Tanács. A csomag ellen foglalt állást a Fidesz-KDNP, és azóta a Tisza Párt is, de 2023-ban nem a teljes paktumról kötöttek alkut. Egy részéről már korábban megegyeztek, a visszaküldési rendeletnél viszont még odáig sem jutottak el, hogy a két testület elkezdjen egymással egyeztetni.
Fotó: MTI/EPA
A visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta, és az eredetinél keményebb változatot tett le az asztalra. A jogszabály végső formájáról a két döntéshozónak, az EP-nek és a Tanácsnak kell megegyeznie, ez június elején meg is történt, az EP most ezt a szigorított javaslatot fogadta el.
Az új szabályok értelmében aki visszaküldési határozatot kap, annak kötelező lenne együttműködnie a hatóságokkal. Ha ennek nem tesz eleget, veszélyt jelent vagy fennáll a szökés kockázata, akkor őrizetbe vehetik. Az őrizetbe vétel legfeljebb 24 hónapig tarthat, indokolt esetben maximum 6 hónappal hosszabbítható meg, de elrendelhetnek a hatóságok lakhelyelhagyási tilalmat is, és más intézkedéseket is alkalmazhatnak, például „pénzügyi biztosíték vagy elektronikus megfigyelés”.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
