Az EP jóváhagyta az Európai Bizottság és a legtöbb uniós intézmény éves zárszámadását, de sürgették annak a jogszabálynak az elfogadását, hogy kevesebb uniós forrás jusson annak a tagállamnak, ahol megsértik a jogállamiságot.

Kötelezettségszegési eljárást azonban nem indít.

Két uniós szervezettől is komolyabb figyelmeztetés érkezett a kormány tervei miatt.

Minimum három hétre holdbéli tájjá változik az Európai Parlament, amely a koronavírus-fenyegetés miatt csupán a jogalkotó tevékenységre korlátozza a munkáját, jelentősen korlátozva a hozzáférést az intézményhez. Az Európai Bizottság és a Tanács egyelőre beéri jóval kevésbé drasztikus megelőző intézkedésekkel.

Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, az EU27-ek vezetői a rendkívüli uniós csúcs első napján csak „bemelegítettek” a késhegyre menő vitára, ami az Unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésének az elfogadásáról szól. Az Európai Parlament elnöke ugyanakkor arra figyelmeztette a kormányokat, hogy a képviselők megtorpedózhatnak majd egy nekik nem tetsző megállapodást.

Az EU-költségvetés nettó befizetői közül négyen kivívták maguknak a „fukar” becenevet azzal, hogy kitartanak a GNI-arányosan mindössze 1 százalékos uniós büdzsé mellett. A nagy költségvetési vitában a másik végletet a „kohézió barátai” képviselik, akik a brit kilépés után is a jelenlegi szinten (a GNI 1,16 százaléka) szeretnék tartani a felzárkóztatási és a közös agrárpolitikai kiadásokat. A két „szélsőség” között 200 milliárd euró a különbség. Bemutatjuk a kormányok álláspontját és a lehetséges koalíciókat a hétvégi nagy pszichodráma előtt.

A brit munkáspárti európai parlamenti képviselők nehéz szívvel intenek búcsút az EP-nek és az EU-nak.

A tervek szerint közös énekléssel, nagyszabású fogadással és szabadtéri bulival búcsúztatják a brit képviselőket Brüsszelben – nem titkoltan abban a reményben, hogy egy részüket egyszer még viszontláthatják. Az Európai Parlament ma este várhatóan elfogadja a kilépési egyezményt, az Egyesült Királyság pedig péntek este 11 órakor, 47 év után távozik az uniós közösségből.

A szakításra utaló szaporodó jelek ellenére sem lehet biztosra venni a Fidesz közeli kizárását az Európai Néppártból. Egyelőre kétesélyes, hogy a EPP február 3-4-re összehívott politikai gyűlése egyáltalán döntést hoz majd a közel egy éve húzódó ügyben. Az viszont már biztosra vehető, hogy Donald Tusk, az Európai Néppárt új elnökének kezében futnak össze a szálak és az ő ítélete meghatározó lesz a végeredmény szempontjából.

Folytatódik a hetes cikkely szerinti eljárás.

Egy kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság elnöke arra fogja kérni az uniós tagállamokat, hogy tíz éven belül 50-55 százalékkal csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat. Az új Bizottság programjában szerepel az is, hogy az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia. Erről a decemberi EU-csúcson szeretnék majd meggyőzni a célkitűzést megvétózó kormányokat, köztük az Orbán-kormányt.

Az erről szóló határozatot nagy többséggel fogadták el Strasbourgban.

A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta az új Európai Bizottságot az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

Szerdán szavaz az Európai Parlament plenáris ülése az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságról. Ha jóváhagyja, akkor a testület december elsején végre megkezdheti működését. A szeptemberben indult jóváhagyási procedúra a vártnál keményebb volt: az EP-szakbizottságok három ország jelöltjét is megbuktatták – köztük az Orbán-kormányét is.

A magyar uniós biztosjelölt másodjára átment az Európai Parlament szakbizottságának meghallgatásán. Ezt azonban az úgynevezett bevándorláspárti erők vereségeként beállítani – ahogy ezt a magyar kormány teszi – ugyanúgy nonszensz, mint az az ellenzéki állítás, miszerint Várhelyi Olivér a magyar kormányfő bábja lesz. De miért engedték át a magyar biztosjelöltet? Ki ő, mit csinált eddig és mi várható tőle? És ki a paranoid? És akkor most örülünk, Vincent? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A magyar uniós biztosjelöltet ma végül jóváhagyta az EP szakbizottsága.

Máig kellett válaszolnia Várhelyi Olivérnek az Európai Parlament szakbizottságának újabb kérdéseire, amelyek a magyar kormányhoz fűződő viszonyát firtatják. Az extra körre azért volt szükség, mert a baloldali és liberális képviselők múlt heti meghallgatásán politikai aggályok miatt elkaszálták a magyar biztosjelöltet. Most viszont jó eséllyel jóváhagyják a kinevezését, ellenkező esetben ugyanis januárig csúszhatna a von der Leyen-bizottság beiktatása.

Várhelyi Olivér küzdött, mint disznó a jégen, mégsem tudott elsőre átmenni az EP-meghallgatáson – ez azonban nem vagy nem csak az ő hibája. Másodjára valószínűleg venni fogja az akadályt, miután az aggályoskodó képviselők alighanem megelégednek majd a jelzésértékű csuklóztatással. Jegyzet.

Nem hagyta jóvá az EP külügyi szakbizottsága a magyar uniós biztosjelöltet.

Másfél hónapos késéssel hallgatja meg holnap a magyar uniós biztosjelöltet az Európai Parlament illetékes szakbizottsága. Az eredeti jelöltet, Trócsányi Lászlót már a nulladik körben elkaszálta az EP, a mostani jelölt, Várhelyi Olivér viszont relatív simán vette ezt az akadályt. Holnap azonban ő is kemény próbatételre számíthat a kiszivárgott hírek szerint.

Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új francia, magyar és román biztosjelölt esetében keddi ülésén az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat a jóváhagyási folyamat a képviselőtestületben.

Az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön nemzetközi szankciók meghozatalára szólítottak fel Törökország ellen az észak-szíriai hadműveletek miatt, valamint egy, az ENSZ felügyelete mellett működő biztonsági övezet létrehozását sürgették Szíria északi részén.

Egyebek mellett a klímavédelemre, a kohéziós politikára, illetve a kis- és középvállalkozások támogatására fordítható összegeket is növelné az Európai Unió jövő évi költségvetésében szerdán elfogadott határozata értelmében az Európai Parlament.

Jelenleg nem körvonalazódik semmilyen megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről - jelentette ki az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója.

Vera Jourovának a mogorva EP-képviselők előtt is fülig ért a szája.

A magyar biztosjelöltet múlt héten első körben elutasította az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága (Juri), és ma megerősítette ezt a döntését.

Tegnap egy hónapok tartó hatalmi harc zárult le azzal, hogy az Európai Parlament szűk többséggel, de megválasztotta az Európai Bizottság elnökének az Európai Tanács jelöltjét. A néppárti Ursula von der Leyen győzelme egy nagy és összetett alku része, amelyből a politikusok leginkább azokat hagyták ki, akik őket hatalomba emelték: az európai választókat. Wéber Balázs jegyzete a legfőbb tanulságokról.

Megválaszották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

A Zöldek, a liberálisok és a szociáldemokraták irányába nyitott, az EU-szkeptikusoktól viszont elhatárolódott Ursula von der Leyen ma délelőtt az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa beszédében ambiciózus környezetvédelmi célokat, minimálbért és a jogállam betartatását szolgáló új mechanizmust ígért. Von der Leyennek megválasztásához a szociáldemokrata és a liberális képviselők voksaira is szüksége van.

Holnap szavaz az Európai Parlament arról, hogy elfogadja-e az Európai Tanács jelöltjét, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének. Az továbbra is kérdéses, hogy a német politikusnak meglesz-e a szükséges támogatása. Míg a liberálisok és a szociáldemokraták a többi közt az uniós értékek betartatásához kötik szavazatukat – utalva például Magyarországra és Lengyelországra –, addig az EU-szkeptikusok épp azt kérik tőle, hogy szálljon le ezekről az országokról.

Két fideszes képviselő bizottsági kinevezését is blokkolták tegnap baloldali, liberális és zöld képviselők az EP-ben, emellett számos más, EU-szkeptikus politikust is kigolyóztak a vezető pozíciókból. Utóbbiak szerint ezzel felrúgták azt az alapelvet, miszerint a bizottságoknak a parlamenti erőviszonyokat kell tükrözniük. Az EU-szkeptikusok emiatt válaszcsapásra készülnek.

Továbbra is kérdéses, hogy sikerül-e összekaparnia Ursula von der Leyennek a megválasztásához szükséges 375 szavazatot az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt politikus ma folytatja az egyeztetéseket a frakciókkal. Az EP-ben ma még csak a parlamenti szakbizottságokról voksolnak – a szocdemek, a liberálisok és a Zöldek várhatóan nem fogják megszavazni a fideszes jelölteket.

A várakozásoknak megfelelően az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament szerdán.

Csütörtökön kezdődik Brüsszelben a kétnapos EU-csúcs, amelyen az Európai Tanács javaslatot tehet az Európai Bizottság új elnökének személyére. A kiszivárgott hírek szerint Manfred Webernek egyelőre sem ebben a testületben, sem az Európai Parlamentben nincs kellő támogatottsága. Emmanuel Macron szkeptikus vele szemben, és már Angela Merkel is hajlandó lenne beáldozni – persze nem ingyen.

Sorra alakulnak a frakciók az új Európai Parlamentben, amelynek erőviszonyai minden eddiginél kiegyensúlyozottabbak lesznek. Most először fordul elő, hogy a Néppártnak a szociáldemokratákkal együtt sem lesz többsége, ezért új szövetségesekre van szüksége. A potenciális partnerek pedig nem nézik jó szemmel, hogy a Fidesz még mindig tagja maradhat a jobbközép pártszövetségnek. Körképünk a régi-új frakciókról és a magyar kormánypárt esélyeiről.

Rekordmagas részvétel mellett az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Weber üzent Orbánnak.

Elmaradt az Orbán által régóta várt európai „lázadás”. Hiába estek vissza a tradicionális pártok, a liberálisok és a Zöldek előretörése az EU-párti politikai centrum kényelmes többségét biztosítja, a francia-német tengely az eddigi félgőzzel továbbra is üzemelni fog. A Fidesz felkészült Trócsányi levadászására az EP meghallgatáson. Káncz Csaba jegyzete.

Végül épp hogy túlszárnyalták az öt évvel ezelőtti eredményt, megerősödtek a Fidesszel szembeni narratívát felvállaló mozgalmak és az Európai Unióban sem történt meg az áttörés, nem kerültek vezető pozícióba a bevándorlás-ellenes erők.

Egyre bizonyosabbá válik, hogy ott lesz az RMDSZ.

Az első exit pollok szerint a Fidesz jobban szerepelt, mint öt éve, a Jobbik támogatottsága viszont jelentősen olvadt. Közben sorban jönnek a hírek Európából is, a németeknél egyre nagyobb a kétség, hogy Manfred Weber elegendő támogatást élvez-e az Európai Bizottság elnöki posztjának betöltéséhez. Frissítés: a DK és a Momentum a vezető ellenzéki erő, bukott az MSZP, a Jobbik és az LMP.

Az nagyjából egyértelmű a magyar választópolgároknak, hogy mely pártokra, szövetségekre lehet szavazni a most vasárnapi európai parlamenti választás során. Az már kevésbé lehet világos, hogy a listát állító pártok kiket indítanak a brüsszeli képviselőségért. Megnéztük, hogyha a közvélemény-kutatók mandátumbecslése bejönne, mely jelölteknek sikerülne a bejutás.

Továbbra is inkább a pesszimizmus az úr a piacokon a befektetőket az amerikai-kínai kereskedelmi háború eszkalálódásának lehetséges veszélyei mozgatják. A tőzsdék lassú lejtmenetben vannak, miközben a forint továbbra is a 327-es szint környékén táncol.

A Nemzeti Választási Irodához (NVI) csütörtök reggelig 12 271 levélszavazat érkezett vissza, ebből 2156-ot külképviseleteken, 10 115-et pedig levélben juttattak el.

Csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhatnak az emberek.

Vasárnap 9 párt, pártszövetség indul az európai parlamenti választáson. Videós összeállításunkban ezúttal azt néztük meg, hogy a pártok milyen vizuális eszközöket, plakátokat vetettek be az utcákon, közösségi médiában az utóbbi hetekben. Szlogenek, üzenetek és kampányarcok a Mi Hazánk Mozgalomtól a Kétfarkú Kutya Pártig.

Melyik politikai párt békülne ki az oroszokkal? Kik akarnák megroppantani a narancs-elit rendszerét? Az LMP vagy az MSZP szeretné minél előbb bevezetni az eurót Magyarországon? És a sziesztát? Sorra vettük az európai parlamenti választáson listát állító kilenc párt, pártszövetség választási programjait. Gyorstalpaló a vasárnapi választás előtt azoknak, aki lemaradtak, hogy mit gondolnak azok a pártok, akik képviselőt küldhetnek majd Brüsszelbe.

Nem pártok mellett, hanem pártok ellen voksolhatnak az európaiak a május végi európai parlamenti (EP) választásokon, derül ki egy 12 uniós tagállamra – a többi közt Magyarországra – kiterjedő felmérésből. Ez az EU-szkeptikus, populista erőknek kedvezhet, amelyek ráadásul mindkét oldalon jobban tudják mozgósítani szavazóikat a centrumpártoknál. A választást a részvételi arány döntheti el.

A Néppárt és a szocialisták megroggyanhatnak, a nacionalisták és a zöldek viszont előretörhetnek a májusi EP-választáson, tehát az új Európai Parlament az eddiginél is megosztottabb lehet – derül ki egy aktuális mandátumbecslésből. Megnéztük, mit mutatnak a hosszú távú trendek, és mi lehet a számok mögött.