Hiába posztolgatott Orbán Viktor távozós mémeket az X oldalán, az Európai Bizottság átvészelte a csütörtöki bizalmatlansági indítványt az Európai Parlamentben, Ursula von der Leyen és csapata szűken, de megúszta a bukást. A Bizottság elnöke ezzel együtt sem lehet nyugodt.
Time to go. pic.twitter.com/utLYFKQz6b
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) July 9, 2025
A távozós mémek ugyan hamisnak bizonyultak, van azonban valami, amiben a magyar miniszterelnöknek tényleg igaza volt: Von der Leyen támogatottsága valóban észrevehetően csökkent. Az Európai Parlament 175 képviselője támogatta a Bizottság elleni indítványt (köztük a magyar kormánypárti képviselők), 360-an ellene szavaztak, és 18-an tartózkodtak – 2024 novemberében a ténylegesen támogatók még többen voltak, ekkor 370-en védték meg a Bizottságot.
A kiábrándult EP-képviselők pedig egyáltalán nem csak a szélsőséges padsorokból kerültek ki, baloldali politikusok, több szocialista, Renew Europe és Zöldek/EFA képviselő is úgy döntött, hogy nem szavaz – így próbálták kifejezni elégedetlenségüket Von der Leyen Bizottságával anélkül, hogy a szélsőjobboldali leváltási kezdeményezést támogatták volna, annak ellenére, hogy pártjuk hivatalosan az ellene való szavazásra kérte őket. A nem szavazó Cecilia Strada olasz szocialista képviselőnő ki is mondta ezt:
„Nem támogatom a szélsőjobboldali indítványokat, de nem bízom a jelenlegi Bizottságban sem, amely folyamatosan elárulta a tavaly kapott mandátumát. Minden nap látom ezt a migrációs politikákban, a palesztin helyzetben, a fegyverkezésben, a klímában és a szociális kérdésekben”.
Jó kezdet
Bár a bizalmatlansági indítvány, mint várták, elbukott, előterjesztője, Gheorghe Piperea román EP-képviselő, a jobboldali Konzervatívok és Reformisták frakció mégis szimbolikus győzelemről beszélt. „175 szavazat 553 képviselőből nagyon jó arány” – mondta a szavazás után. A képviselő úgy értékelt, hogy „Von der Leyennek most két ellentétes ígéretet kell egyensúlyoznia a költségvetésben: fenntartani az Európai Szociális Alapot, és átcsoportosítani forrást a védelemre. Nem látom biztosnak a mandátumát”. Mint mondta, szerinte a mostani bizalmatlansági indítvány kinyitotta Pandora szelencéjét, a Bizottsággal elégedetlenek bátrabbak lettek.
Az Euronews értesülései szerint ráadásul Von der Leyen sorsában erősen megjelenhet egy magyar szál is, ugyanis a nyári szünet után a Fidesz pártcsaládja, a részben Orbán Viktor által megálmodott Patrióták Európáért újabb bizalmatlansági indítványt nyújthat majd be. Minden ilyen kezdeményezés pedig újabb fejfájást jelent a magyar kormány régi mumusának számító, rendre a kormányzati plakátkampányokon is megfoghatatlan, „brüsszeli ellenségként” feltűnő Von der Leyen és Bizottsága számára.
Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
Jön a költségvetési harc
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, nagy harc készül az Európai Parlamentben, hiszen a költségvetést el kéne fogadni, és várhatóan a július 14-el kezdődő héten be is mutatja a Bizottság a 2028 és 2034 közötti többéves költségvetési javaslatot.
A hagyományosan is óriási alkudozást hozó költségvetési tárgyalások, amelyek mindig nehezek és vitatottak, összefonódtak a bizalmatlansági szavazással. Az S&D frakció határozottan ellenezte a bizalmatlansági indítványt, miután biztosítékokat kaptak Von der Leyentől arra, hogy az Európai Szociális Alap továbbra is az EU költségvetésének alapvető eleme marad.
Von der Leyen számára most az a kihívás, hogy egyensúlyt találjon a hagyományos támogatások, mint az agrárpolitika és a kohéziós politika, valamint a modern prioritások között, mint Ukrajna támogatása, a helyreállítási adósság törlesztése és a megnövekedett védelmi kiadások fedezése. A migráció is örök árnyék az európai politikában, amely a költségvetési vitában is fontos téma lehet – a későbbiekben pedig akár jobboldali szavazatokat is hozhat az elnöknek, amennyiben valóban sikerül szélesebb körben bevezetni azt a tunéziai modellt, amit várhatóan az EP elé visz majd Von der Leyen.
A tervek szerint több országra is kiterjesztendő paktum értelmében Európa több száz millió eurós támogatást nyújt az országnak határőrizeti kapacitásai megerősítésére, az embercsempészet elleni küzdelemre és a gazdasági helyzet javítására. Cserébe Tunézia vállalta, hogy szigorúbban ellenőrzi a migrációs útvonalakat, és visszafogadja a területéről elindult, de Európában illegálisan tartózkodó személyeket.
Meloni, a sötét ló
Az Európai Bizottság túlélésének egyik kulcstényezőjét Giorgia Meloni és az Olasz Testvériség (FdI) jelentheti. Az Fdl ugyanis nagyrészt tartózkodott a szavazáson, ami különösen jelentős döntés annak fényében, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjának más tagjai, köztük Lengyelország Jog és Igazságosság (PiS) pártja, támogatták az indítványt Von der Leyen ellen.
Elemzői vélemények szerint Meloni pártjának alapvető hezitálása mögött az állhat, hogy nem akarnak közvetlen konfliktusba keveredni Von der Leyennel, az FdI igyekszik egyensúlyt tartani a szélsőjobboldali európai csoportokkal való összehangolás és az EU intézményeiben való befolyásuk megőrzése között. Meloni pártja, bár kritikus az EU bizonyos politikáival, nem szeretné elvágni a kapcsolatot a Bizottsággal, mivel ezt fontosnak tartja a politikai mozgástere szempontjából. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy egy esetleges következő indítvány túléléséhez Von der Leyen az Fdl háza táján tapogatózik majd – ez pedig többek közt további migrációs szigorítások bevezetését ígérheti.
Kapitulációval érne fel Ukrajnának elfogadni az új béketervet. És ezt az oroszok és az amerikaiak is tudják. Kinek és miért érhette meg mégis kiszivárogtatni? 
