Le kellene mondania a köztársasági elnöknek?

Maratoni hosszúságú napnak ígérkezett május 9-e. Az új Országgyűlés alakuló ülésén nemcsak a parlamentben, hanem a Kossuth téren is zajlottak az események – és zaljanak is, ki tudja, meddig. A hivatalos program fénypontjának Magyar Péter miniszterelnökké választása és parlamenti beszéde számított.

Elképesztő pompa és megelevenedő történelem. Sok millió fontos festmények, hibátlanul kifényesített ezüstök, vastag bársony függönyök. És egy impozáns lépcsősor, amelyen Lady Mary vonult le hófehér, uszályos ruhájában, hogy hozzámenjen Matthew-hoz. A Világjáró ezúttal a Highclere-kastélyban sétált. 

Az Orbán-kormányok alatt állami kommunikációs tendereken multimilliárdossá lett Balásy Gyula a héten teljes fegyverletételt hajtott végre azáltal, hogy egy Tisza-közeli médium stúdiójában ajánlotta fel az államnak cégbirodalma zászlóshajóit, valamint magánvagyona egy részét. Mindeközben kiderült, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos alapja jórészt Fidesz-közeli celebek kifizetőhelyévé vált. Dőlnek a NER-dominók, és hol van még a vége?

Magyar Péter miniszterelnöki beiktatását „rendszerváltó népünnepéllyel” teszi emlékezetessé. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere hasonló rendezvényt szervezett volna péntekre, de azt a kormányváltó ünnepség felvezetőjévé változtatta. Mi a véleményük erről a járókelőknek? Arról is érdeklődtünk, hogy mit gondolnak a leendő miniszterelnök sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyminiszterré történő kinevezéséről.

Kis Rómának is nevezik, hol cseh katonák, hol magyar és osztrák hadak harcoltak érte. Egyik háza a magyar Szent Korona ideiglenes búvóhelye volt. Az őrtornya óráját pedig állítólag még ma is ajánlatos naponta felhúzni... A Világjáró ezúttal Nagyszombatban járt. 

A héten már leendő miniszterelnökként tárgyalt Magyar Péter az EU fővárosában az uniós vezetőkkel. A Tisza Párt elnöke optimista: szerinte május végéig megszülethet a megállapodás a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról. Az egyik nagy kérdés, hogy ehhez pontosan milyen feltételeket kell teljesítenie. Mindeközben eldőlt, hogy Orbán Viktor 36 év után távozik a magyar Országgyűlésből – korszakváltó időket élünk.

Magyar Péter leendő miniszterelnök már számos miniszterét megnevezte. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak az új kormányról. Arról is érdeklődtünk, hogy mit üzennek a távozó kabinetnek.

A magyar kormányfő bukása messze nem old meg minden problémát. Hiánya viszont felszínre hozhat egy rakás, eddig a szőnyeg alá söport feszültséget.

A Tisza Párt elszámoltatást ígért kampányában, Magyar Péter pártelnök pedig az „Út a börtönbe” programot is beígérte. A járókelőket még Orbán Viktor szombati bejelentései előtt kérdeztük.

Európa és Ázsia határán felépült egy felhőkarcolókkal, kaszinókkal és bitcoin-automatákkal teli város, amit egyelőre nem sok magyar turista fedezett fel. A szovjet építészet mellett zöldterületek, a világ legnagyobb szállodája mellett szegénység: Batumi a szélsőségekről szól, de mindenki találhat benne szépet. A Világjáró a negyvenedik emeletről nézte meg, hogyan változott meg Grúzia.

A választás előtt kirobbant titkosszolgálati és egyéb botrányokat követően a héten újabb, az Orbán-rendszer számára felettébb kellemetlen ügy pattant ki: Simor András volt MNB-alelnök zsarolással, maffiamódszerekkel és hivatali visszaéléssel vádolta meg a jegybank egyik volt alelnökét. Kandrács Csaba tagad, Varga Mihály jelenlegi elnök ugyanakkor vizsgálatot rendelt el. Mit mond el ez az ügy a rendszer természetéről? Mekkora az igény itthon az elszámoltatásra, és hogyan kellene azt megtenni?

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió látogat meg téged!” A bölcs intelmet követve jutottunk el egy újabb nem létező országba, ahol zavarba ejtően állt meg az idő. De szétnéztünk abban a leszakadó államban is, amelyből kiszakadt. A Világjáró nemrég a Dnyeszter Menti Köztársaságban és/vagy Moldovában futott nosztalgiaköröket.

Április 12-én 16 év után megbukott az Orbán-rendszer. A Tisza Párt kétharmados felhatalmazással teljesen átrendezné a sakktáblát: közjogi méltóságokat váltana le, alapjaiban szervezné újra a közmédiát (minderre már jelezte is szándékát), és több ezer milliárd forintot szerezhet meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államosításával. De mennyire indokoltak ezek a lépések? Mennyiben tud felnőni Magyar Péter a miniszterelnöki feladathoz? Hoz-e gyökeres változást a külpolitikában is, vagy egyes területeken – migránsok és Ukrajna támogatásának elutasítása, a nemzetközileg körözött Netanjahu meghívása Magyarországra – az orbáni vonalat követi? És mit várunk mi a következő négy évtől?

Magyarország és az EU kapcsolata érdemben javulhat az Orbán-kormány bukásával, már csak azért is, mert a Tisza Párt egyik fő ígérete az európai integrációnk erősítése. Ugyanakkor Magyar Péter aligha fog simán betagozódni az uniós mainstream politikába – a konfliktusok már most körvonalazódnak. Nagyító alatt ezúttal a közelgő Tisza-korszak uniós szempontból.

Tapasztalataink szerint megosztotta a budapesti embereket a Tisza Párt elsöprő győzelme: míg többen nagyon örültek Magyar Péterék sikerének, mások a dühöt és mély csalódottságot éreznek, de volt olyan interjúalany is, aki a Mi Hazánkat éltette. Az Utca Embere című műsorunk ezúttal az országgyűlési választások másnapján kérdezte a járókelőket.

A fürdőket már akkor padlófűtés melegítette, üdítő helyett fűszeres-mézes bor járta, a gladiátorjáték pedig nem mindig az élet-halál harcról szólt. A Világjáró ezúttal visszautazott az ókori rómaiak közé – és nem is kellett messzire mennie.

A hazai közvélemény-kutató cégek többsége a Tisza Párt győzelmére számít az április 12-i országgyűlési választásokon. Gőzerővel zajlik a mozgósítás mindkét oldalon, a Fidesz kampányát az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance személyesen is megtámogatta az utolsó napokban. Nemcsak az ország, az Ez Viszont Privát csapata is már a választás lázában ég.

Vasárnap parlamenti választásokat tartanak hazánkban. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy megérzésük szerint melyik párt lesz a győztes, illetve aziránt érdeklődtünk, hogy mi lepte meg őket a kampányban.

Miközben Orbán Viktor kormányfő kedden J.D. Vance amerikai alelnök fogadásával ünnepelte a magyar kormány és a Trump-adminisztráció szoros barátságát, az amerikai elnök elképesztő mondatokkal sokkolja a világot: Irán kőkorszakba való visszabombázásával és egy egész civilizáció eltörlésével fenyeget. Donald Trump egyre nagyobb veszélyt jelent a globális biztonságra – több mint 20 kongresszusi képviselő már kezdeményezte elmozdítását a hatalomból. A világ végül nyert egy kis időt: Irán és az USA szerdára virradó éjjel két hetes tűzszünetben egyezett meg.

Putyinról és Oroszországáról most két alkotásból is sokat megtudhatunk, különböző nézőpontokból. Jegyzet.

A választási kampány a finisébe fordult. Orbán Viktor győri kampányrendezvényét például ellentüntetők zavarták meg, Szabó Bence nyomozó pedig arról beszélt, hogy titkosszolgálati művelet zajlott a Tisza Párt ellen. Járókelőket kérdeztünk a kampány fokozódásáról.

Ez az örök tavasz szigete, Cristiano Ronaldo szülőföldje, ahová a rajongói rendszeresen visszajárnak. A népszerű túraútvonalak látogatásáért újabban fizetni kell, de a rendszer nagyjából becsületkassza alapon működik. A Világjáró ezúttal Madeirán járt.

Bőven volt téma a héten: Szijjártó Péter és Szergej Lavrov újabb telefonbeszélgetését hozták nyilvánosságra, már 16 százalékpont a Tisza Párt előnye a 21 Kutatóközpont március végi felmérése szerint, míg a Nézőpont szerint 66 egyénit nyerne meg a Fidesz, Szabó Bence és Gundalf hős vagy áruló?

Észak-Macedónia nyugati határánál egy Albániával közösen birtokolt, nagy tó található, amely a partján fekvő várossal együtt értékes kincseket tartogat a Balkánt szerető utazók számára. Nem véletlen, hogy a Világjáró rendszeresen visszatér ide.   

A héten robbant a hír, miszerint a magyar titkosszolgálat megpróbálhatta bedönteni a legnagyobb ellenzéki párt informatikai rendszerét. A kormány tagad és most is Ukrajnát okolja, ugyanakkor az ügy megpecsételheti a sorsát az április 12-i választásokon. Mindeközben dagad a botrány a Panyi Szabolcs újságíró által nyilvánosságra hozott Lavrov-Szijjártó beszélgetés kapcsán is, amely az orosz-magyar kapcsolatok mélységeibe enged betekintést. A kormány itt is kémkedést, valamint nyugati beavatkozást emleget.   

A közelgő parlamenti választások kampányainak egyik jelentős témája az állami egészségügy helyzete. Járókelőket kérdeztünk az egyik budapesti szakrendelő környékén tapasztalataikról az elmúlt egy évben. Aziránt is érdeklődtünk, hogy várnak-e változást a választások után.

Bár szembeötlő az Észak-Koreát idéző építészet a román főváros nagy részén, már érezhető a fejlődés: a tömegközlekedés kiváló és olcsó, a vendéglátás minőségi, és még nőnapi meglepetés is ért minket. A Világjáró ezúttal Bukarestben járt.

Az iráni háború súlyos következményekkel jár, nem csak a világgazdaságra, de az amerikai belpolitikára is. Elszámította magát Donald Trump? Vajon a súlyos kérdésekkel szembesülő Európa végül az orosz olajra fanyalodik? Miért hiányzik a diverzifikált beszerzést biztosító infrastruktúra hazánkban? Az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában azt is kitárgyaltuk, hogy miért kerülhettek a külföldi titkosszolgálatok a választási kampányba.

Orbán Viktor és Magyar Péter március 15-ei beszédéről kérdeztük a nagygyűlésekről jövő járókelőket.

Járókelőket kérdeztünk ezúttal arról, hogyan alakultak a megélhetési költségeik.

Sarm es-Sejknél a tenger még télen is meleg és lenyűgöző. A bibliai Sínai-hegyen éjszaka fagy, hajnalban még ragyognak a csillagok – a beduinok a házak helyett a szabadságot és a vándorlást választják. A Világjáró ezúttal Egyiptomban járt a háború árnyékában.    

Az iráni háború súlyos inflációs kockázatokat hozott a felszínre, ami miatt a magyar kormány is lépett és védett árakat vezetett be a járműüzemanyagokra. De vajon mi a garancia arra, hogy ez a rendszer majd jobban működik, mint a néhány évvel ezelőtti benzinárstop? Az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában azt is kitárgyaltuk, hogy hogyan és miért került Ukrajna a kormánypárt választási kampányának fókuszába.

Az Európai Unió becsületét egy valóban baloldali politikus, Pedro Sánchez mentette meg: a spanyol kormányfő volt az egyetlen olyan uniós vezető, aki azonnal nyíltan el merte ítélni az Irán elleni amerikai-izraeli támadást. Ez nem az iráni rezsim pártolását, hanem az alapvető nemzetközi normák melletti kiállást jelenti. Nagyító alatt ezúttal az EU és az iráni háború.

Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael megtámadták Iránt. Ebben a helyzetben kérdeztünk járókelőket arról, hogy szerintük elérheti-e az ezer forintos értéket a literenkénti benzinár. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy orosz olaj nélkül eddig a szintig is felmehet az ár.

Oroszországot az olajfesték és az erős nők tartják össze. Svédországban nem a nők egyenjogúak, hanem a férfiak. Ausztriában még egy kávézót is átneveznek a nők tiszteletére. A Világjáró ezúttal nőnapi emlékeit idézte fel szerte Európából.  

Ami biztos: február 28-án az Egyesült Államok és Izrael önkényesen megtámadta Iránt. De kinek áll érdekében ez a háború? Milyen hatással lesz ez a Közel-Keletre és a világra? Mennyire fáj ez a magyar gazdaságnak? És tényleg közeleg-e a III. világháború?

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A kormány a nyugdíjakat az infláció mértékével, 3,6 százalékkal emelte idén, de a keresetek ennél nagyobb mértékben nőttek, a minimálbér például 11 százalékkal emelkedett. Idősebb járókelőket kérdeztünk a nyugdíjak értékállóságáról.

A Világjáró ezúttal nem egy csodaszép tájon vagy egy csilivili városban, hanem az oda vezető úton átélt élményeit eleveníti fel. Amelyek olykor nem kevésbé meghökkentőek.

A héten újabb történelmi mélypontra süllyedt a magyar-ukrán viszony: miközben a Barátság kőolajvezeték továbbra is áll, a magyar kormány katonákat rendelt ki a hazai kiemelt energetikai létesítmények védelmére és a támadáselhárító eszközöket telepíttetett a közelükbe. Válaszul Kijev többször is bekérette a magyar nagykövetségi ügyvivőt. A kőolajvezeték egy politikai játszma áldozata lett, a legújabb magyar lépések már-már háborús készülődést idéznek. Bár ez alighanem „csak” választási kampányfogás, a tűzzel játszani még egy NATO-tagországnak sem lenne szabad.  

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

A Telex múlt heti tényfeltáró cikke szerint a Samsung gödi akkumulátorgyárában korábban számos alkalommal a határértéket sokszorosan meghaladó, az addig ismertnél jóval nagyobb mérgezőanyag-terhelés érte a dolgozók egy részét. Erre a nemzetbiztonsági szolgálatok adatgyűjtése derített fényt, miközben a munkavédelmi hatóság is számos alkalommal megbüntette a céget. A kormány tárgyalta az ügyet, de főleg nemzetgazdasági megfontolásból nem állította le a termelést. Az ügy mára politikai botránnyá is dagadt. Gödön kérdeztünk járókelőket mindezzel kapcsolatban.

Az ausztriai síelést manapság már szinte mindig érdemes kirándulásokkal színesíteni a hanyatló hóhelyzet miatt. Ennek szellemében a Világjáró ott volt az olaszországi téli olimpia 20 kilométeres biatlonversenyének befutóján, sőt a német határon túl az Adolf Hitler Sasfészke alatti bunkert is felkereste.

Eldurvuló magyar-ukrán viszony, Rubio-vizit Budapesten, Orbán Viktor és Magyar Péter évértékelője, dagadó Samsung-botrány – ismét eseménydús héten van túl a magyar közélet. Jogosan mutogat-e Zelenszkijre a magyar kormány a Barátság kőolajvezeték leállása miatt és állítja le válaszként a dízelexportot? Miért jött valójában Budapestre az amerikai külügyminiszter? Milyen meglepő kijelentést tett Orbán Viktor az esetleges vereségéről? Mennyi pénzbe kerülnek nekünk az akkugyárak? És hova tűnt Magyarországról a dolgozói érdekvédelem? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Király Béla és Vég Márton újságíró.

Trencsénben most mindenütt kopácsolás hallatszik, a falakon az utolsó ecsetvonásokat végzik - javában készülnek az Európa Kulturális Fővárosa nyitóünnepségre. A helyi vár nagy múltú és hangulatos, útban odafelé pedig számos kiváló célpontot útba ejthetünk. A Világjáró ezúttal Nyugat-Szlovákiába, egy egykori magyar vármegyébe látogatott el.

Óriási hullámokat vert a Telex héten megjelent cikke, amely szerint a nemzetbiztonsági szolgálat már évekkel ezelőtt az ismertnél jóval súlyosabb egészségkárosító szabálytalanságokra derített fényt a Samsung gödi üzemében. Amit ennek ellenére sem állíttatott le a gazdaság felvirágzását az akkugyáraktól remélő magyar kormány. Ez Viszont Privát műsorunk e heti adásában saját forrásaink beszámolóit közvetítve beszéltünk a gyárban uralkodó kőkemény munkakörülményekről és a dolgozók kiszolgáltatottságáról. De vajon miért tartott ki a kormány a koreai cég mellett? Hibás döntés volt-e ennyi mindent az akkugyárakra feltenni? És kinek állt érdekében a nemzetbiztonsági jelentések és a kormányülésen elhangzottak kiszivárogtatása?  

A Tisza Párt múlt szombaton meghirdette Működő és Emberséges Magyarország című választási programját, és nyilvánosságra hozta a 240 oldalas dokumentumot. Járókelőknek tettünk fel kérdéseket ezzel kapcsolatban.