Szélkerekek és vértehenek földjén – nyárvégi menedék az Alpokban

Budapestről Lachtal megállás nélkül körülbelül 5 óra autóval, de érdemes már az odaúton megszakítani a vezetést, mivel gyönyörű szurdokvölgyek találhatók az autópályák, országutak mentén.

A bemelegítő családi klasszikus: Johannesbachklamm
Bécsújhely (Wiener Neustadt) közelében, Würflach mellett található ez a könnyű, vadregényes szurdok. Családoknak, kisgyerekeseknek tökéletes indítás: jól kiépített fapallókon, hidakon lépkedhetünk a mészkősziklák közé szorult, zúgó patak felett, miközben még a legforróbb augusztusi napokon is garantált a hűvös mikroklíma. Igaz, a klímaváltozás ezt a szurdokot sem kíméli: az idén alig volt víz a patak medrében. 

Az adrenalinbomba magas létrákkal: Weichtal-szurdok (Weichtalklamm)
Ha a hazai Rám-szakadék után valami komolyabb, monumentálisabb kihívásra vágyik az ember, a Schneeberg déli oldalán tátongó hasadékot érdemes felkeresni. Itt nincsenek kényelmes fapallók: a néhol alig vállszélességű, monumentális sziklafalak között hatalmas függőleges fém- és vaslétrákon, láncos szakaszokon és óriási kőtömbök alatt átbújva kell felverekednie magát az embernek a patakmederben. Igazi bakancsos, sportos kaland, ahol a szédülésmentesség alapfeltétel!

A monumentális kanyon: Medve-szurdok (Bärenschützklamm)
Mixnitz közelében fekszik Ausztria egyik leghíresebb és leglátványosabb vizes szurdoka. A nemrégiben teljesen felújított és megerősített útvonalon 169 fahíd és közel 3000 lépcsőfok vezet át a dübörgő vízesések és függőleges sziklafalak között, ami után garantáltan jólesik egy frissítő sör a fenti hüttében.

Menekülés a pollenek és a hőség elől egy hotel teraszára

A coolcation lényege a klíma-arbitrázs: míg a völgyekben vagy éppen Budapesten még tombol a kora őszi kánikula, 1600 méteres magasságban a levegő napközben is kellemesen friss, éjszaka pedig tökéletes a klíma a jó alváshoz.

Van azonban a lachtali magasságnak egy olyan egészségügyi hozadéka is, amit a krónikus allergiások azonnal észrevesznek: itt egyszerűen megszűnik a tüsszögés. Ezen a tengerszint feletti magasságon már nem él meg a parlagfű, és nem terem semmi olyan növény, ami kínozná az embert. A tüdőnk végre tiszta, magaslati levegőt kap!

Bázisunkként a hely egyik legfelkapottabb szálláshelye, a Sissi Park szolgált. Ez az apartmanhotel télen igazi „hotspot” a síelők körében, hiszen klasszikus pályaszállásként működik: az ember az ajtón kilépve már csatolhatja is fel a lécet és a bakancsot, amelyet előre felfűtenek, hogy még kényelmesebb legyen. A tágas teraszról a végtelen zöld alpesi legelők és a környező csúcsok panorámája tárul elénk, a túraösvények pedig közvetlenül a ház mellől indulnak.

Nyelvi problémák sincsenek: a személyzet beszél magyarul, és még a tévécsatornákat is a magyarokra hangolták be.

Vigyázat, vértehenek!

Lachtalban és a környező hegyekben a túrázás igazi meditatív élmény, a hegyek oldalában sűrűn terem az ízletes áfonya, az erdőkben a vargánya, a tinóru és a rókagomba, de veszély is leselkedik a túrázókra. Nyáron a hegyekben szabadon legelnek a tehenek, amelyek alapvetően békés jószágok, de a helyiek és a tapasztalt túrázók jól tudják: nem érdemes velük ujjat húzni!

Ausztriában szinte minden évben szednek halálos áldozatokat a megvadult tehenek (különösen a borjaikat védő anyaállatok), így a túrázóknak kötelező a tiszteletteljes távolságtartás. Különösen azok vannak veszélyben, akik kutyával túráznak, vagy túl közel merészkednek az ösvényt elálló, tekintélyt parancsoló állatokhoz. A békésen kérődző tehén pillanatok alatt félelmetes, területét védő állattá változhat. 

Aranyszabály: az ösvényt elálló teheneket érdemes nagy ívben kikerülni, a kutyát pedig el kell engedni a pórázról, mert az el tud menekülni, és a kutya nélkül túrázó emberre valószínűleg a tehén sem ront rá. A pórázon lévő, ugató kutya viszont garantáltan kivívja a szarvasmarhák nemtetszését. 

Ahol megérti az ember a közmondást: ahány csillag az égen

Nemcsak napközben érdemes a stájer Alpokban túrázni, hanem éjszaka is. Lachtalban autóval is jól járható utak vannak a sípályák, hütték környékén, amelyeken akár gyerekekkel is biztonságosan lehet sötétedés után is barangolni. Fejlámpát, zseblámpát persze vinni kell. 

A fényszennyezett Budapesthez képest katartikus látvány tárul az ember szeme elé a környező hegyekben, ha felnéz az égre. Míg idehaza általában csak a legfényesebb bolygókat, csillagokat látni, ott milliószor annyi csillag ragyog. Tényleg megérti az ember a közmondást, hogy miért jelenti „az ahány csillag az égen” a végtelen számot. 

A Tejút nem egy halvány sáv, hanem egy szinte kézzel tapintható, világító, monumentális kozmikus folyó, amely fényszennyezés nélkül, a kristálytiszta, ritka levegőben teljes galaktikus pompájában ragyog fel.

Technológiai csúcs 1900 méteren: a Tauernwindpark 

Az éjszakai csillagnéző túra legizgalmasabb díszletei a hegygerincen magasodó, szürreális sziluettet nyújtó szélkerekek. Ez a Tauernwindpark, Európa egyik legmagasabban fekvő szélerőműparkja.

A zöldenergia-termelés ezen high-tech bástyájának műszaki paraméterei önmagukért beszélnek: az erőmű 1900 méteren üzemel, ami extrém időjárási körülményeket jelent az év nagy részében. Az eredetileg 11-13 darab, egyenként 1,75 megawattos Vestas V66-os turbinából álló, összesen 22,75 megawatt összteljesítményű parkot a közelmúltban kezdték el modernebb, nagyobb hatásfokú Vestas V112-es (3,45 megawatt) monstrumokra cserélni.

A park évente nagyjából 40-56 millió kilowattóra (GWh) tiszta áramot termel, ami körülbelül 11– 13 ezer háztartás teljes éves szükségletét fedezi. A szélkerekek mellett pedig a déli hegyoldalakon kiterjedt napelemrendszerek gyűjtik a napsugarakat, így maximalizálva az alpesi klíma adottságait.

A sörváros, ahol a hagyomány kötelező: Murau és a népviselet kultusza

Ha leereszkedünk a völgybe, a kulturális és gasztronómiai központot a hangulatos, közeli Murau jelenti. A település 2010 óta hivatalosan is viseli a Bierstadt (Sörváros) címet. A Murauer Bier egy több mint 500 éves múltra visszatekintő, független szövetkezeti sörfőzde, amely nemcsak a kiváló minőségű stájer Märzen söréről híres, hanem arról is, hogy a termelést 2016 óta teljesen széndioxid-semleges módon, zöldenergia felhasználásával végzi. 

Ha augusztus végén vagy szeptember elején járunk a régióban, nagy eséllyel belefuthatunk a környék híres sörfesztiváljaiba (mint a grandiózus Bierstadtfest) vagy a tradicionális alpesi lóvásárokba. Ezek az események mutatják meg Stájerország igazi kulturális identitását.

Ami a külső szemlélőnek először feltűnik: itt a népviselet egyáltalán nem múzeumi kellék vagy turisztikai látványosság. A helyiek – a férfiak, a nők, sőt a tizenéves fiatalok is – elképesztő büszkeséggel öltik magukra a hagyományos stájer ruhákat. A férfiak míves Lederhosent (bőrnadrágot) hordanak hímzett nadrágtartóval, a nők és fiatal lányok pedig elegáns, színes Dirndlt. A legtermészetesebb dolog, hogy a huszonéves baráti társaságok is harmonikaszóra és sramlizenére buliznak a sörsátrakban, miközben tetőtől talpig tradicionális népviseletben feszítenek. 

Ausztria ezen része hűen őrzi a tradíciókat, ami a pénzügyekre is igaz: a hütték és a fesztivál árusai szinte kivétel nélkül csak készpénzt fogadnak el („Nur Cash”). Szóval aki Ausztriában jár, jól teszi, ha a tárcájába a bankkártya mellé bekészít néhány eurós bankjegyet is. 

A Világjáró többi részét itt olvashatják. Egy másik hűvös nyaralóhelyről szóló cikkünket pedig itt érhetik el: