„Beleivódott Magyarországon a lakosságba az a tudat, hogy nagyon rossz az adórendszerünk, rengeteget kell adóznunk. A valóságban viszont egy adóparadicsomban élünk, már ami a jövedelemadózást és a befektetésekre vonatkozó szabályokat illeti” – kezdte előadását a Klasszis Befektetői Klub szeptember 24-i rendezvényén Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda nemzetköziadó-szakértője.
Fotó: Facebook/Privátbankár.hu
Az előző kormány filozófiája folytatódhat az adóügyekben?
A 9 százalékos társasági adó egyenesen a legalacsonyabb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül és a 15 százalékos általános személyi jövedelemadókulcs is kifejezetten kedvezőnek tekinthető. A megtakarításaink esetében pedig egy tartós befektetési számla (tbsz) nyitásával teljesen elkerülhetjük az adófizetési kötelezettséget.
Viszont minden éremnek két oldala van: „cserébe” a fogyasztást terhelő adók rekordmagasak Magyarországon. A 27 százalékos általános forgalmi adóval (áfa) egyenesen világelsők vagyunk. Jelenleg Brazília fontolgatja a 28 százalékos kulcs bevezetését, amivel letaszítana bennünket a kétes értékű trónról.
„Ez egy tudatos adópolitika volt az előző kormány részéről és úgy látom, hogy a jelenlegi vezetés is meg szeretné tartani ezt az irányt”
– tette hozzá Baráti Ákos. Annak ellenére, hogy a Tisza-kormány már eddig is változtatott a magyarországi adózási szabályokon, a következő hónapokban pedig egy sor bejelentés várható.
Nehezen hihető adóelőnyök szűntek meg
Először gyorsan fussunk át az eddig bejelentett adóintézkedéseken. A kormány döntése értelmében 2026. augusztus 31-től megváltoztak a bizalmi vagyonkezelés és a magáncélú vagyonkezelő alapítványok személyi jövedelemadó-szabályai.
Fotó: Facebook/Privátbankár.hu
„Fontosnak tartom, hogy maga a struktúra nem szűnt meg, azonban a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adószabályok már annyira kedvezőek voltak, hogy mi magunk sem igazán hittünk a szemünknek. Ettől függetlenül a konstrukció még mindig sok adókedvezményt biztosít”
– fogalmazott Baráti Ákos. A legfontosabb változás, hogy a vagyonkezelésbe betett eszközökre 5 év után a kivételkor (vagyis, amikor a kedvezményezettek hozzájutnak a tőkéhez) vonatkozó adómentesség megszűnik. Ez alól az egyetlen kivételt az öröklés jelenti, a vagyonrendelő halála esetén. Emellett több adónem is eltűnik Magyarországon, amiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Nagyon szigorú lesz, és öles léptekkel közelít a vagyonadó
A csőben lévő adóváltozások közül a legtöbb figyelem kétségkívül a vagyonadó részletszabályaira irányul. A kidolgozás folyamatában a Pénzügyminisztériummal (PM) együttműködve a Jalsovszky Ügyvédi Iroda is részt vesz.
„Idén december 31-től vagy 2027. január 1-től biztosan hatályos lesz a vagyonadó Magyarországon. Ez egy nagyon goromba, nem túl népszerű adó, Európában is csak 3 országban létezik jelenleg (Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban). Ami biztos, hogy az 1 milliárd forint feletti vagyonra fog vonatkozni, évi 1 százalékos mértékben”
– mondta Baráti Ákos. Hozzátéve, hogy az említett európai országokkal szemben ez egy rendkívül magas adókulcsot jelentene. Sőt, Magyar Péter miniszterelnök szolnoki országjárásán nemrég bejelentette, hogy 500 milliárd forint felett megemelhetik az 1 százalékos kulcsot. Ez jelenleg mindössze négy üzletembert, Mészáros Lőrincet, Csányi Sándort, Veres Tibort és Felcsuti Zsoltot érintené.
Baráti Ákos azt is elárulta, hogy az adóalapba tartozó vagyontárgyakat a lehető legszélesebb körben fogják értelmezni. Vagyis benne lesznek az értékpapírok, a készpénz, a bankszámlán tartott pénz, az ingatlanvagyon („készüljünk úgy, hogy a saját ingatlan is beletartozik majd”), az ingóságok (például a gépjárművek) és a céges vagyon (bt.-k, zrt.-k, kft.-k) is.
A cég értékének kiszámítása lehet a legbonyolultabb, a minisztérium azonban egy viszonylag egyszerű modell előírásán dolgoznak. „Ez a svájci módszer lenne, ami egy mérlegalapú értékelést jelent. A saját tőkét egyszer, az adózás utáni eredményt kétszer kell megszorozni, amit el kell osztani hárommal, utána pedig megszorozni egy iparági szorzóval” – tette hozzá a nemzetköziadó-szakértő. Megjegyezve, hogy a Pénzügyminisztérium célja az lehet, hogy ezzel a modellel inkább alulértékeljék a cégeket a tényleges értékükhöz képest. Baráti Ákos azt is elmondta, hogy az adóelkerülés érdekében több, a vagyonadót korábban bevezető országban megfigyelhető volt az a gyakorlat, hogy a leggazdagabbak külföldre menekítették a pénzüket.
„Ennek elkerülése érdekében a pletykák szerint szó van egy kilépési adó (exit tax) bevezetéséről, ami gátat szabna a vagyonok külföldre menekítésének. Bár már a nyáron több milliárdos is elköltözött Magyarországról, így ezzel az adóval valamennyire elkésett a jogalkotó”
– jelezte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere. Aki szerint rossz ötlet lenne, hogyha a vagyonadó hatályát a Magyarországra érkező külföldi állampolgárokra is kiterjesztenék, hiszen az visszavethetné a hazánkba irányuló befektetések volumenét.
A vagyonadóval kapcsolatban Baráti Ákos még annyit árult el, hogy szerinte „lehetetlen” megvalósítani a Pénzügyminisztérium azon tervét, hogy már a jövő év elején, januárban vagy februárban bevételekhez jusson a költségvetés ebből az adónemből.
A vagyonadó várható hatásairól is beszélgettünk a Klasszis Podcast legújabb epizódjában ifj. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével. A műsort itt nézhetik és hallgathatják vissza:
Más adónemekhez is hozzányúlhat a kormány
A vagyonadó mellett más izgalmas adóügyi változásokat is bejelenthet a kormány októberben.
„Pletykaszinten tudok arról is beszámolni, hogy a 9 százalékos társaságiadó-kulcsot megemelik majd, vélhetően egy sávos megoldás érkezhet. Tehát a kisvállalkozások továbbra is változatlan szinttel számolhatnak”
– folytatta Baráti Ákos. Emellett szó van a kisadózók tételes adójának (kata) kibővítéséről, illetve a Tartós Befektetési Számlák szabályait is átalakíthatják.
Az adószekértő szerint felmerülhet egy eszközkorlát, ami meghatározná, hogy mekkora megtakarítást tarthatnak adómentesen a befektetők a tbsz-számlán. De opció lehet egy valamekkora adókulcs (a szakértő 5-10 százalékos példát említett) bevezetése is.
„Azt javaslom, hogy aki szeretne, még idén nyisson tartós befektetési számlát. A kormány ugyanis következetes abban, hogy a bevezetett változtatások a korábban szerzett jogokat már nem érintik”
– zárta gondolatait egy tanácsot is adva Baráti Ákos a Klasszis Befektetői Klub rendezvényén.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
