A Tisza-kormány által július közepén bejelentett, majd a parlament által is elfogadott átfogó adócsomag több szinten is változásokat hoz a magyar adórendszerben. Egyfelől több, az Orbán-kormányokhoz köthető adókedvezményt is eltörölnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, a bizalmi vagyonkezelőkkel és a műemléki ingatlanokkal kapcsolatban. Másfelől adónemek szűnnek meg, illetve a kormány megduplázza a nagy ipari szennyezőkre vonatkozó levegőterhelési díjat.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Túl sok az adónem Magyarországon?
Kármán András pénzügyminiszter szerint az azóta már a parlament által is megszavazott adóváltozások egyik célja, hogy egyszerűsítsék a magyar adórendszert. „Az elmúlt években a magyar embereknek és az itthon működő vállalkozásoknak több mint 50 féle adónemben kellett befizetniük a költségvetésbe. Ezeknek az adóknak a bevétele nem állt összhangban az adminisztratív költségeikkel, továbbá csak felesleges bürokratikus feladatokkal terhelték az államot, az önkormányzatokat és az állampolgárokat” – fogalmazott.
Az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetőjét, Módos Andrást azzal kapcsolatban kerestük, hogy soknak számít-e európai viszonylatban a Magyarországon lévő több mint 50 féle adónem.
„Az adónemek számát nem érdemes nemzetközi összehasonlításban vizsgálni, hiszen a különböző gazdaságok más-más adórendszert tesznek indokolttá, ráadásul az egyes országok eltérően definiálják az adónemeket” – reagált a szakértő. Majd kifejezetten a magyar viszonyokra tért ki.
„Általánosságban elmondható, hogy a magyar rendszer az elmúlt években rendkívül tagolttá vált számos speciális, szektorális vagy különleges célú közteherrel. Ezért minden olyan intézkedés, amely kevés bevételt termelő vagy alacsony társadalmi relevanciájú adónemeket vezet ki, indokolt lehet, hiszen az egyszerűsítés irányába mutat.”
Ezek az adók szűnnek meg
A négy megszüntetett adónem mindegyike az Orbán-kormányokhoz köthető. A települési adót a 2015-ös önkormányzati adóreform részeként vezették be. 2024-ben azonban mindössze 300 millió forint bevételt jelentett a településeknek a teljes, 1600 milliárd forintos tortából. Vagyis az összes helyi és települési adóbevétel mindössze 0,02 százalékát. Az ebrendészeti hozzájárulást az állatok védelméről szóló szabályok módosítása tette lehetővé (évente legfeljebb 6000 forintos hozzájárulást lehetett beszedni a gazdáktól, de ezt nagyon kevés önkormányzat alkalmazta).
A bevándorlási különadót 2018-ban vezették be, amely a bevándorlást segítő tevékenységeket támogató szervezeteket, illetve az ilyen tevékenységet finanszírozókat terhelte volna 25 százalékos különadóval. A szintén eltörölt szén-dioxid-kvótaadó és tranzakciós díj pedig 2022-ben jelent meg.
Fotó: DepositPhotos.com
A pénzügyminiszter szerint ezek az adónemek abszurdak, egyesek önbevallás alapján működtek, és szinte semmilyen bevételt nem hoztak az államnak. Emellett a hazai szabályozás így jobban összhangba kerül az uniós rendelkezésekkel, aminek egyik hatása az lehet, hogy az előző kormányok miatt indított kötelezettségszegési eljárások is megszűnhetnek.
Ennek az adóeltörlésnek örülhet leginkább az unió
A szén-dioxid-kvótaadó és tranzakciós díj eklatáns példa, hiszen az Európai Bizottság épp emiatt indított eljárást Magyarországgal szemben, mondván, a magyar szabályozás nem egyeztethető össze az uniós kibocsátáskereskedelmi (EU ETS) irányelvvel. Ez ugyanis már önmagában is beárazta a cégek szén-dioxid-kibocsátását. A magyar adó nem a többletkibocsátást, hanem lényegében a teljes kibocsátást terhelte, még akkor is, ha arra ingyenes kvótát kapott a vállalat.
„A Bizottság szerint az ETS-rendszerben kiosztott ingyenes kvóták gazdasági értékét nem lehet utólag nemzeti adóval vagy díjjal elvonni, mert ez kiüresíti az uniós rendszer működését. A parlament által július 28-án megszavazott adóváltozás a kvótaadót visszamenőleges hatállyal, 2023. október 7-től szünteti meg, és külön visszatérítési eljárást vezet be a már megfizetett adóra és kamataira”
– tette hozzá Módos András.
A szén-dioxid kvótaadót egyébként nem általános környezetvédelmi közteherként fizették, hanem csak azokra a nagy ipari szereplőkre vonatkozott, amelyek „az EU ETS hatálya alá tartoznak, az előző három évben átlagosan több mint 25 000 tonna szén-dioxidot bocsátottak ki évente, és kibocsátásuk legalább 50 százalékának megfelelő ingyenes kvótát kaptak. A gyakorlatban tipikusan ilyen ágazat például a cementipar, a műtrágyaipar, a vegyipar vagy az acélipar. Becsléseink szerint ez több év alatt százmilliárd forintos nagyságrendű bevételt jelentett a költségvetésnek” – magyarázta az EY szakértője.
Eközben a kormány a júliusi adócsomag értelmében megduplázza a 2023 óta változatlan mértékű levegőterhelési díjat. „2026. október 1-jétől megduplázódik a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyagok levegőterhelési díjtétele. Emellett módosul az előlegfizetés rendszere is” – sorolta a változásokat Módos András.
Felmerül persze a kérdés, hogy a levegőterhelési díj megduplázása kompenzálja-e a szén-dioxid kvótaadóval kieső költségvetési tételt, és összességében elégséges visszatartó erő lehet-e a szennyező cégek számára. A felvetés első felével kapcsolatban Módos András úgy reagált, hogy ezt elsősorban nem költségvetési szempontból kell nézni, a két teher adóalanya, adótárgya és logikája ugyanis eltér.
„A kvótaadó az ETS-es szén-dioxid-kibocsátókra vonatkozott, a levegőterhelési díj pedig más légszennyező anyagokat terhel, szélesebb kibocsátói körben. Ugyanakkor fontos, hogy nem a szén-dioxid-kibocsátást adóztatja, hanem elsősorban a kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, por- és szilárdanyag-kibocsátást”.
Egyszerűbb lesz a bevándorlás?
A bevándorlási különadó eltörlésére is sokan felkaphatták a fejüket. A változtatás azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy könnyebben és többen érkezhetnek majd Magyarországra harmadik országból.
„A bevándorlási különadó egy nagyon speciális adótárgyat és adózói kört célzó, de pusztán adójogi szabályozás. Ennek eltörlése is tisztán adójogi intézkedés, amely nem módosítja a tartózkodási, munkavállalási vagy bevándorlási szabályokat. A harmadik országbeli állampolgárok belépésére és letelepedésére vonatkozó feltételeket továbbra is az idegenrendészeti és bevándorlási szabályok határozzák meg”
– fogalmazott zárásként Módos András.
