Megismétlődhetnek a 2008 utáni szörnyű évek?

Az Intrum éves Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése (ECPR) 20 európai ország 20 000 fogyasztójának megkérdezésén alapul. A felmérés eredményei alapján a fogyasztók 56 százaléka vett fel kölcsönt – a jelzáloghiteleket nem számítva –, vagy használt hitelkártyát legalább egyszer arra, hogy az elmúlt hat hónapban számlát fizessen, ami 11 százalékpontos növekedést jelent 2025-höz képest. Ezzel párhuzamosan 29 százalék számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egy számlát késedelmesen fizetett ki, szemben a 2025-ös 24 százalékkal.

A két mutató emelkedése aggasztó képet fest az európai fogyasztók megbirkózási stratégiáiról.

Bár a kölcsönfelvétellel átmenetileg teljesíthetik bizonyos azonnali kötelezettségeiket, ez azonban hosszú távon csupán elodázza a problémát. Európában egyre több a bizonytalanság, a magyarok kitartanak Németországban (53 százalék), Svájcban (39 százalék) és Franciaországban (37 százalék) a legmagasabb a számlákat késedelmesen fizetők aránya. Németországban a tavalyi 26 százalékhoz képest ez duplázódást jelent, ezzel együtt pedig a számláikat hitelből kifizetők aránya 46-ról 71 százalékra nőtt az elmúlt egy évben, ami egyértelműen jelzi a német fogyasztók pénzügyi terheltségét. Hazánk ebben a mutatóban jobban áll, a magyarok mindössze negyede fizet késve, ez pedig az európai átlag alatti érték.

Az elmúlt félévben a számláikat a magyarok 35 százaléka egyenlítette ki kölcsönből, ami a vizsgált országok közül a legalacsonyabb arány. Johan Åkerblom, az Intrum elnök-vezérigazgatója így kommentálta az eredményeket:

„Az európai fogyasztók figyelemreméltó ellenállóképességről tettek tanúbizonyságot a gazdasági bizonytalanság évei során, de kutatásunk szerint ennek fenntartása egyre megerőltetőbbé válik. A késedelmes számlafizetések növekedése és a hitelek fokozott igénybevétele a számlák rendezésére – a nagyobb óvatosság és a megnövekedett megtakarítások mellett – jól mutatja, hogyan alkalmazkodnak a fogyasztók a tartós pénzügyi nyomáshoz”.

Nő az óvatosság, többen takarékoskodnak

Az európai fogyasztók négyötöde továbbra is magabiztos abban, hogy az alapvető kiadásokat megengedheti magának, 78 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy minden hónapban ki tudja fizetni valamennyi számláját. Ennek ellenére a felmérésből kitűnik, hogy a gazdasági bizonytalanság rányomja a bélyegét a fogyasztók költési és pénzügyi kockázatvállalási hajlandóságára is. Idén a megkérdezett európaiak 58 százaléka mondta azt, hogy a gazdasági környezet miatt stresszes számára egy-egy nagyobb vásárlás, szemben a tavalyi 45 százalékkal. Továbbá 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy óvatosabb a pénzügyi kockázatokkal kapcsolatban. Míg a németek az európai átlaghoz hasonlóan óvatosak (55 százalék), addig hazánkban a tavalyi 56-ról 65 százalékra nőtt a kockázatkerülők aránya.

A bizonytalan gazdasági helyzetet érzékelve az európai háztartások ahol tudják, megerősítik pénzügyi tartalékaikat. 66 százalékuk állítja, hogy minden hónapban félretesz egy bizonyos összeget a váratlan kiadásokra (a 2025-ös 60 százalékhoz képest), míg 49 százalékuk a megtakarítást helyezi előtérbe a költéssel szemben. Tavaly a németek kicsit több mint egyharmada priorizálta a spórolást, ma viszont már a lakosság több mint fele tesz félre még azelőtt, hogy költeni kezdene.

A magyarok 61 százaléka szintén a megtakarításokat helyezi előtérbe, ettől csak Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában takarékoskodnak többen. Összességében az eredmények óvatosabb pénzügyi szemléletre utalnak: a fogyasztók igyekeznek megerősíteni pénzügyi védőhálójukat, miközben a háztartási költségvetésre nehezedő folyamatos nyomást is kezelik.

A késleltetett fizetés eltérő okai

Tíz európai fogyasztóból négy használt „vásárolj most, fizess később” (BNPL – Buy Now, Pay Later) szolgáltatást az elmúlt évben. A legnagyobb arányban a németek vették igénybe a későbbi fizetés lehetőségét (59 százalék), míg a hollandoknak csak az ötöde használta ezt a szolgáltatást.

Magyarországon szintén alacsony, mindössze 23 százalék ez az arányszám, ami hasonlóságot mutat a cseh (24 százalék) és a szlovák (28 százalék) adatokkal is. A későbbi fizetés a szerepe jelentősen eltér a fogyasztók pénzügyi helyzetétől függően. A pénzügyileg ellenállóbb fogyasztók 34 százaléka mondja azt, hogy elsősorban kényelmi okokból használ BNPL-szolgáltatást. A pénzügyileg sérülékenyebb BNPL-felhasználók viszont nagyobb valószínűséggel veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat likviditásuk kezelésére, alapvető szükségleteik fedezésére vagy olyan vásárlásokra, amelyeket egyébként nem engedhetnének meg maguknak.  A késleltetett fizetést a magyarok negyede alapvető javak vásárlására fordította, míg a németek között ez tízből csak egy főt érintett.