Szexuális erőszak és kínzás széles körben elterjedt eseteit dokumentálta az ENSZ Ukrajnában. A világszervezet Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) szerint a vizsgált esetek 89 százalékáért orosz hatóságok tagjai, mint katonák, börtönőrök és biztonsági szolgálatok a felelősek.
Az ENSZ a teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete és 2026. július vége között összesen 1004 szexuális erőszakos esetet dokumentált. Az áldozatok között civilek és hadifoglyok is vannak, a jelentés pedig arra jutott, hogy a szexuális erőszakot kínzás, megfélemlítés és kényszerítés eszközeként is alkalmazták.
Danielle Bell, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője szerint az orosz erőkhöz kötött bűncselekmények legfiatalabb dokumentált áldozata egy négyéves kislány, a legidősebb egy 82 éves nő volt. A jelentés többek között nemi erőszakról, csoportos nemi erőszakról, a nemi szervek bántalmazásáról és áramütések alkalmazásáról számol be.
Fotó: Depositphotos.com
Újabb halálos támadások érték Ukrajnát
Mindeközben pénteken is folytatódtak az orosz támadások. A közép-ukrajnai Zsitomir megyében egy polgári vállalat elleni csapásban két ember meghalt, ketten pedig megsebesültek. Ugyanezt a vállalatot később újabb légicsapás érte, amelyben a helyi hatóságok szerint már nem sérült meg senki.
Harkiv megyében egy elővárosi személyvonatot ért dróntámadás. Az ukrán ügyészség közlése szerint egy 30 éves férfi meghalt és legalább nyolcan megsebesültek. A vonat eleje kigyulladt, több sérült égési sebeket szenvedett.
Szlovjanszkban öt civil sebesült meg két csapás következtében, Odessza megyében pedig polgári infrastruktúrát ért nagyszabású támadás, amelyben az előzetes adatok szerint hárman sérültek meg. Poltava megyében egy magánvállalat elleni csapásban további két ember sebesült meg.
Az ENSZ egy nappal korábbi összesítése szerint 2026 első nyolc hónapjában már több civil halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában, mint 2025 egészében. A szervezet augusztusban a kereskedelmi, élelmiszeripari és logisztikai létesítmények elleni támadások számának jelentős növekedését is dokumentálta.
Putyin online szavazott, Brüsszel bírálja a választást
Oroszországban közben parlamenti és regionális választásokat tartanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken online adta le szavazatát. A Központi Választási Bizottság szerint moszkvai idő szerint 14 óráig 10,41 százalékos volt a részvétel, délig pedig több mint kétmillióan voksoltak elektronikusan.
Ez az első orosz parlamenti választás az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta. A szavazást Oroszország az általa 2022-ben annektáltnak nyilvánított négy ukrajnai régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – megszállt területein is megrendezi.
A választáson tíz párt szerepel, miután az orosz legfelsőbb bíróság törölte a háborút ellenző liberális Jabloko párt szövetségi listáját.
Az Európai Bizottság szóvivője pénteken azt mondta, hogy az uniós testület értékelése szerint a választás lebonyolítása az oroszországi demokrácia folytatódó leépítését tükrözi. Christian Wigand a jelöltek kizárását és az ellenzéki véleménynyilvánítás korlátozását is bírálta. Az EU azt is közölte, hogy nem ismeri el az Ukrajna megszállt területein rendezett szavazást és annak eredményét.
Macron az orosz hibrid támadások ellen készül
Franciaországban eközben Emmanuel Macron az orosz hibrid fenyegetések erősödéséről beszélt. A francia elnök arra kérte kormányát, hogy dolgozzon ki védelmi tervet a kritikus infrastruktúrák és a védelmi ipar érzékeny létesítményeinek védelmére, különös tekintettel a drón- és kibertámadásokra.
Macron szerint az orosz agresszió és az Európát érő fenyegetések jellege változik, ezért fokozott éberségre van szükség. A francia elnök az energiaválságról is tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel és a 2027-es elnökválasztás jelöltjeivel.
A francia államfő jelezte azt is, hogy a következő hetekben G7-csúcstalálkozót kezdeményezne az energiahelyzetről, miközben az Európai Bizottságtól az európai gáztárolással kapcsolatos munka felgyorsítását kérné.
Három tényező is óvatosságra int. 
