Milliárdos csapdát állítottak a csalók a magyar cégvezetőknek

A magyar lakosság rohamtempóban szokik át a készpénzről és az asztali számítógépekről a mobilalkalmazásokra – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A második negyedéves számok szerint a forintátutalások darabszáma 4,2, míg összértéke látványos, 17,2 százalékos növekedéssel elérte a 304 ezer milliárd forintot. A legfontosabb mérföldkő azonban az, hogy immár minden harmadik utalást közvetlenül mobilbanki applikációból indítottak a felhasználók – ez darabszámban 16,7, értékben pedig 17,4 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A digitalizáció térnyerése a kártyás vásárlásoknál is szembeötlő: a hazai kibocsátású kártyákkal 588 millió alkalommal vásároltak az ügyfelek, összesen 6,8 ezer milliárd forint értékben, ami 16,8 százalékos növekedés. Ebben a szegmensben a legdinamikusabb növekedés a külföldi kártyás tranzakcióknál volt – amelyek a nemzetközi fintech szolgáltatók számlafeltöltéseit is magukban foglalják –, ezek immár a teljes kártyás költések közel negyedét teszik ki.

A qvik még mindig inkább webshopos megoldás, mint bolti fizetés

A két évvel ezelőtt bevezetett hazai alternatív fizetési márka, a qvik gyorsan növekszik: egyetlen negyedév alatt több mint 21 százalákkal bővült a forgalma, így 4,6 millió tranzakció során 1144 milliárd forint áramlott át a rendszeren.

A számok mögé nézve azonban látszik, hogy a qvik egyelőre nem a fizikai boltok kasszáinál tarol, ott továbbra is elvétve találkozni vele. A tranzakciók értékének elsöprő többségét (91,2 százalékát) továbbra is a „qvik fizetési kérelemre” adott válaszok adják, holott a darabszámnak ez csak alig több mint a felét (52,6 százalék) teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a technológiát a fogyasztók elsősorban a közüzemi számlák, nagy összegű számlák (sárga csekk kiváltása) rendezésére használják, miközben a QR-kódos, NFC-s és Link-alapú megoldások – amelyekkel a fizikai boltok helyett leginkább az online webáruházak fizetési felületein találkozhatnak a vásárlók – a darabszám felét (47,4 százalék), de az értéknek csupán a töredékét adják.

A lakossági szegmensben a qvik technológiáját látványosan egy egészen más típusú innováció tette népszerűvé. A piaci óriás OTP Bank ugyanis a qvik alapjaira építve vezette be a „Pénzkérés simán” szolgáltatást, amely telibe találta a fogyasztói igényeket. Ahogy arról laptársunk, a szintén a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor beszámolt az OTP-s fejlesztésről szóló elemzésében, ahelyett, hogy a boltokban szkennelnének a vásárlók, a tranzakciókat az egymás közötti elszámolásokra – például éttermi számlák szétdobására vagy zsebpénz küldésére – használják, ahol elég két NFC-s telefont összeérinteni. Ráadásul az Mfor fizetési kérelmek terjedését bemutató cikke szerint a funkció futótűzként terjed a lakosság körében.

Ez a felemás siker azt mutatja: miközben a jegybank a qviktől a bolti kártyás fizetések letörését és a kereskedői jutalékok leszorítását várta, a rendszer igazi motorja egyelőre a lakossági sárgacsekk-befizetés, az e-kereskedelem és a legnagyobb hazai bank saját, kényelmi applikációs megoldása lett.

Külföldön sokat vásárolnak a magyarok, de főleg a fotelből

A hazai kibocsátású kártyákkal végrehajtott költések közel negyede már külföldi szolgáltatókhoz vándorol, a jegybank részletes adataiból viszont az is kiderül, hogy ez a trend egyáltalán nem a külföldi utazási kedv drasztikus megugrásáról szól.

A negyedév során külföldön elköltött 1670 milliárd forintnak ugyanis a túlnyomó része, 1458 milliárd forint teljesen online áramlott ki az országból. Ez a határon túli kártyás költések 87,3 százaléka, amely mögött a külföldi webáruházakból (mint az Amazon, a Temu vagy az AliExpress) történő rendelések, a streaming-előfizetések, valamint a nemzetközi fintech szolgáltatók számlafeltöltései állnak. Ezzel szemben a hagyományos, fizikai külföldi üzletek termináljainál mindössze 212 milliárd forintot hagytak a magyar kártyabirtokosok a negyedév alatt. A magyar fogyasztó tehát egyre inkább nemzetközi szinten költ, de ehhez ki sem lép a lakásból.

Megtorpant a vidéki ATM-bumm

A korábbi évek ambiciózus törekvései, amelyek a kistelepülések jobb készpénzellátását célozták meg – és amit a köznyelv csak „minden faluba ATM-et” programként ismert –, látványosan kifulladtak az idén. A jegybank részletes adatsorai szerint a hazai ATM-hálózat bővülési trendje megtört: a készpénzkiadó automaták országos száma a 2026. márciusi 5688 darabos történelmi csúcsról 5659 darabra csökkent a negyedév végére.

Bár az előző év azonos időszakához (2025 júniusához) képest még látható egy szerény, közel 5 százalékos növekedés, az idei év első felében már zsugorodott a hálózat. A megyeszékhelyeken található automaták száma a negyedév során 954-ről 922 darabra esett vissza, emellett a vidéki kistelepüléseket lefedő hálózat sem növekedett érdemben. Tavaly év végéig a bankoknak az 1000 főnél nagyobb településekre kellett ATM-et telepíteniük, az idei év végéig az 500-1000 fős településeken is el kell végezniük a bankautomaták telepítését. 

A készpénzes infrastruktúra leépülése még drasztikusabb a bankfióki és postai POS terminálok esetében. Ez a szegmens a 2025 közepi, több mint 11 300 darabos szintről – vélhetően a postabezárások és a bankfiók-racionalizálások hullámai miatt – mára 8693 darabra zuhant vissza, ami tartós infrastrukturális visszalépést jelent a kistelepüléseken élők számára.

A készpénzhasználat így lassan, de biztosan szorul vissza a mindennapokban: a felvételek darabszáma 6,6 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont a felvett összeg értéke 7,2 százalékkal, 3,4 ezer milliárd forintra nőtt, ami a tartós inflációs hatások mellett a megváltozott fogyasztói és szabályozói környezetre is visszavezethető.

A kormányzati beavatkozás torzítja a piacot

Érdekes folyamatokat indított el a bankszámlapiacon az ingyenes készpénzfelvételi limit 300 ezer forintra történő emelése, valamint a jegybank új, ügyfélprofil-alapú összehasonlító rendszere. Az MNB adatai szerint a banki verseny (és a szabályozói nyomás) hatására több intézmény is olcsóbbá tette a számláit. A kifejezetten készpénzhasználó ügyfelek éves költségei jelentősen csökkentek: a legolcsóbb 20 számlacsomag átlagos éves díja 7 ezer forinttal lett alacsonyabb, míg a drágább csomagoknál 7-12 ezer forintos árcsökkenést mértek.

Négy banknál már havi 500 forint alatti költséggel is elérhető számlacsomag a készpénzeseknek, míg a digitálisan aktívak, a pályakezdők és a prémium ügyfelek körében egyre több a teljesen ingyenes alternatíva. A legnagyobb – évi több mint 20 ezer forintos – szórás továbbra is a vegyes fizetési szokásokkal rendelkező ügyfelek költségei között van, vagyis a tudatos bankválasztás még mindig súlyos tízezreket hagyhat a családok zsebében.

Profilt váltottak a csalók: a lakosság fellélegezhet, a cégvezetők veszélyben vannak

A negyedév legaggasztóbb tendenciája a pénzforgalmi visszaélések megugrása, ráadásul a bűnözők stratégiájában éles váltás látható. Miközben a bankkártyás csalások száma mérsékelten (8 százalékkal) nőtt, az átutalásos visszaélések értéke drámai mértékben, 27,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest.

A részletes adatokból kiderül, hogy a lakossági szektorban az átutalásos visszaélések összértéke 15,4 százalékkal (mintegy 400 millió forinttal) csökkent, ami a fogyasztói tudatosság és a banki védelmi rendszerek javulását jelezheti. Ezzel szemben a vállalati szektorban a csalások darabszáma és értéke is több mint a duplájára nőtt.

A bevált módszer nem változott, de professzionálisabb lett: a bűnözők továbbra is adathalászattal és pszichológiai manipulációval dolgoznak, de most már célzottan cégvezetőket, pénzügyi döntéshozókat támadnak. A nyilvánosan elérhető céginformációkat felhasználva, hitelesnek tűnő telefonos vagy e-mailes megkeresésekkel tévesztik meg a vállalkozásokat, ahol egy-egy sikeres akcióval nagyságrendekkel nagyobb zsákmányt tudnak szerezni, mint a lakossági ügyfeleknél.

A Revolut hivatalosan is megérkezett a magyar statisztikákba

A hazai bankrendszer jövőbeli számait alaposan átírta, hogy 2026 második negyedévének végén egy jelentős méretű új szereplő, a Revolut lépett be a hazai pénzforgalmi piacra (miután megkezdte a magyarországi fióktelepének működését).

A jegybank jelzése szerint ez a strukturális változás egyelőre csak az infrastrukturális adatsorokat torzítja (korlátozottan összehasonlíthatóvá téve a korábbi időszakokkal), de a következő negyedévtől a forgalmi, bevételi és visszaélési statisztikákra is hatással lesz. A hazai szolgáltatók mindenesetre egyelőre nem panaszkodhatnak: pénzforgalmi bevételeik 0,7 százalékos növekedéssel elérték a 292 milliárd forintot, amit elsősorban a kereskedői kártyaelfogadáshoz kapcsolódó bevételek 6,9 százalékos (36,2 milliárd forintra való) bővülése okozott.

Bürokrácia kontra fintech-kényelem: miért bukott el itthon a másodlagos azonosító?

Miközben a hazai pénzforgalom digitalizációja gőzerővel robog előre, van egy innováció, amelyre a magyar fogyasztók látványosan immunisak maradtak: ez a hazai Azonnali Fizetési Rendszerhez (AFR) kapcsolt másodlagos számlaazonosítók (például a telefonszám vagy az e-mail-cím) használata. Az MNB friss statisztikái szerint 2026. június végén a 14 millió hazai fizetési számlának mindössze 0,79 százalékához tartozott valamilyen másodlagos azonosító. 

A terjedést valószínűleg az is hátráltatja, hogy a bankoknál rögzített másodlagos azonosítók érvényességét a törvényi előírások miatt évente meg kell újítani. Ha az ügyfél erről elfeledkezik, a rendszer automatikusan törli a regisztrációt. Ez a bürokratikus kötelezettség tökéletesen látszik a számokon is: a lakossági mobilszámos regisztrációk száma a 2025. márciusi csúcsról mára 69 369 darabra olvadt. A felhasználók inkább bemásolják a bankszámlaszámokat vagy elmentik a partnereiket a mobilbankban,  és nem igénylik a másodlago azonosítókat. 

Ez azért is furcsa, mert a piacra hivatalosan most belépő, mintegy 2 millió ügyféllel rendelkező Revolut egy teljesen más utat járt be. Náluk a telefonszámalapú pénzküldés nem az AFR központi, hivatalos másodlagos azonosító rendszerére épül, hanem a saját, zárt technológiai rendszerükre. A neobank felhasználóinak nem kell évente bürokratikus köröket futniuk a megerősítésért, a rendszer működése automatikus és zökkenőmentes – éppen ezért használja a platformon szinte mindenki ezt a funkciót. Kérdés, hogy a Revolut magyarországi fióktelepének elindulása, és a számlatömegek hivatalos becsatornázása az MNB statisztikáiba felrázza-e ezt a funkciót, vagy a másodlagos azonosító megmarad a neobanki világ belső, kényelmi kiváltságának, miközben a hagyományos bankok ügyfelei elfordulnak tőle.