A múlt hétvégén a közösségi médiában futótűzként terjedt a hír, hogy az Európai Bizottság felszólította Magyarországot: szüntesse meg azt az esélyegyenlőtlenséget, ami abból adódik, hogy a hazai állampapírok után nem kell adót fizetni, a külföldi állampapírok után viszont igen. Magyarország – és a hasonló adószabályokat alkalmazó Írország – két hónapot kapott arra, hogy válaszoljon az uniós intézmény kifogásaira.
Sok hozzászóló ezt úgy értelmezte a Facebookon, hogy „Brüsszel meg akarja adóztatni a magyar állampapírok kamatát”, vagy „Brüsszelnek nem tetszik a magyar államkötvény”. Mások kilátásba helyezték, hogy kiveszik a pénzüket ebből a befektetési formából. A hír érezhetően sok indulatot váltott ki.
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unió alapelvei közé tartozik, hogy az egyes tagországok ugyanolyan elbánásban részesítsék a többi tagország termékeit (vállalatait, munkavállalóit, szolgáltatásait, áruit), mint a belföldieket. A magyar állampapírokat viszont már 2019 júniusa óta nem adóztatja az állam, miközben a külföldieket igen (15 százalék szja-val, plusz 13 százalék szochóval). Ez a tőke szabad mozgásának uniós elvét sértheti.
A hírek szerint viszont szó sincs arról, hogy adót kényszerítene Brüsszel az állampapírokra, csak egyenlőséget, azonos bánásmódot szeretne. Ennek megvalósulására, a vita kimenetelére és hatásaira viszont többféle variáció is van:
1. Hosszan elhúzódhat az eljárás
Az előző magyar kormány már bebizonyította, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárásokat vagy egyéb ügyeket évekig is el lehet húzni. Ha a jelenlegi kormány fenn akarja tartani a magyar állampapírok adóelőnyét, elvileg sokáig ki tud bújni a változtatás alól. Bár az eddigiek alapján vélhetően nem keresi a felesleges konfrontációt, és az EU-t nem tekinti ellenfélnek, így ez kevéssé valószínű.
2. A külföldi állampapírokat is adómentessé teszik
Mivel egy német, osztrák vagy dán állampapírnak jelenleg sokkal alacsonyabb a hozama (2-4 százalék), mint a magyaroknak, ezek valószínűleg nem igazán vetélytársai a hazai lakossági állampapíroknak. A magyar lakosság eddig is csak nagyon keveset tarthatott ezekből, így ezeket is nyugodtan adómentessé lehetne tenni. Nem valószínű, hogy emiatt tömegesen más EU-s országok állampapírjaiba fektetnének a magyar megtakarítók.
Előfordulhat, hogy néhány magasabb kamatú ország, mint Lengyelország, Portugália vagy Románia vonzóbb kamatokat kínál (4-6 százalékot), és emiatt némi magyar tőke odaáramlik, de valószínűleg ez sem lesz jelentős.
3. Megadóztatják a magyart, de megemelik a kamatot
Elképzelhető, hogy bevezetik az adókat (szja és szociális hozzájárulási adó) a magyar állampapírokra is, de emellett megemelik a kamatukat, hogy vonzóak maradjanak. Jelenleg a magyar lakossági állampapírok kamat- és hozamszintje 5-6 százalék, ami bőven a 2-3 százalékra becsülhető infláció felett van.
Ha később nő az infláció és csökken a magyar papírok vonzereje, és ha már adózni is kellene utánuk, akkor lehet, hogy kevésbé érdeklődnének irántuk az emberek, ezért kell majd megemelni a kamatokat. Így azonban az állam végső soron a pénzt csak az egyik zsebéből a másikba tenné: amit beszed magasabb adókon keresztül, azt kiadja a magasabb kamatokra. De ez így is nagyon népszerűtlen megoldás lenne.
Arra kellene még vigyázni, hogy intézményi befektetők vagy vállalatok ne vegyenek lakossági állampapírokat, mert akkor az intézményi befektetőknek szóló egyéb állampapírok nem fogynának el. De ez eddig is így volt, már fel vannak rá készülve.
4. Jön az adó és tarol a tbsz
Ha bevezetnék az adót a hazai állampapírokra, de nem emelnék meg a lakossági állampapírok kamatát, az valószínűleg oda vezetne, hogy a rövidebb távú állampapír-befektetések háttérbe szorulnának. Kevesebben fognak félévre, egy évre diszkont kincstárjegyeket vagy Magyar Állampapír Pluszt vásárolni, és két-három évre is alaposan meggondolják majd. Három évre egyébként már adókedvezmény jár a tartós befektetési számlákon (tbsz), csökkentett mértékű, tíz százalék az adó.
A hosszabb távú befektetők valószínűleg megmaradnának, de tbsz-számlákon és nyugdíj-előtakarékossági számlákon (nyesz) tartják majd az értékpapírjaikat. Így a hosszabb távú megtakarítások adója nullára kihozható.
5. Elveszik, majd visszaadják
Elképzelhető, hogy az állampapírok adóznak, de például egy bizonyos határ alatt az adó visszaigényelhető lesz. (Más országokban is van példa arra, hogy a kamatadó vagy tőkejövedelem-adó kisebb összegeknél alacsonyabb vagy nulla, míg a nagyobb jövedelmű, nagyobb vagyonú befektetőknél jelentősebb tétel.) Esetleg a kamatokat az összevonható jövedelem részévé teszik, és így egyes esetekben 15 százalékkal adóztatják, más esetekben viszont a különböző kedvezmények – például a családi kedvezmény – miatt visszatérítenek az adóból.
6. Nem lesz visszamenőleges
Valószínűleg időben értesülünk majd a hírekről, és fel tudunk rá készülni hónapokkal előtte. Ha volt is rá példa, az előző kormányzat alatt sem volt jellemző, hogy visszamenőleges hatállyal hoztak volna törvényeket. Azaz a már megvásárolt állampapírok kamatai várhatóan adómentesek maradnak, vagy ha nem, akkor időben vissza tudjuk azokat váltani, mielőtt az adót ki kellene fizetnünk.
Már 2019-ben is így történt, amikor az adómentességet bevezették: az csak a 2019. június 1. után kibocsátott állampapírokra volt érvényes, a korábban kibocsátottak maradtak a régi szabályok szerint, a kamatadó hatálya alatt. (Némelyik ősrégi sorozat a mai napig is adóköteles.)
Számoljunk el tízig!
A Trend FM interjújában megszólaltatott adószakértő, Magyar Csaba is hasonlóan vélekedett: szerinte a jelenlegi helyzetből még semmilyen azonnali adóváltozás nem következik.
Tehát mielőtt mindenki rohanna túladni a magyar államkötvényén, számoljunk el tízig.
Magyarországnak válaszolnia kell, és ha a bizottság azt nem tartja kielégítőnek, akkor el lehet menni az Európai Unió Bíróságára is az üggyel. A valódi kérdés az lesz, hogy Magyarország hogyan akarja majd megszüntetni a bizottság által kifogásolt különbségtételt.
Lehet trükközni is?
Ha megszüntetnék a magyar állampapírok adómentességét, az jelentősen csökkentené a lakossági állampapírok keresletét. A másik irány a szakértő szerint, ha a magyar állampapírok mentességét bizonyos feltételek mellett kiterjesztik más uniós vagy az Európai Gazdasági Térségbe tartozó tagállamok állampapírjaira is.
Egy olyan „köztes megoldás” is számításba jöhet, hogy a jogszabályban csak annyit írnak, hogy nem a magyar állam által kibocsátott állampapír adómentes, hanem például „a forintban denominált államkötvények”. Más államok ugyanis ilyet várhatóan nem fognak kibocsátani. További részleteket itt olvashat:
Megszólalt a minisztérium
Minden lehetséges megoldást megvizsgál a Pénzügyminisztérium a lakossági állampapírok más országok kötvényeivel szembeni adóelőnye miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárás ügyében – derült ki abból a válaszból, amelyet a Portfolio megkeresésére küldött a szaktárca. Az adózási mellett „a tőkepiaci, finanszírozási kérdéseket is áttekinti” a kormány e vizsgálat keretében, de hogy ez pontosan mit jelenthet, egyelőre nem részletezték.
Mi legyen, ha nem állampapír?
Sok hozzászóló valószínűsíti, hogy a nemrég megválasztott kormány olyan megoldást választ majd, ami nem csökkenti a szavazóbázisát, nem okoz jelentős kárt senkinek, és lehetőséget ad az alkalmazkodásra.
Nem valószínű, hogy a bizalomvesztést kockáztatnák – írták.
Az pedig egy másik kérdés, hogy mibe fektetnénk a pénzünket, ha nem állampapírba. Jelenleg is főleg azért vannak ebben az eszközben sokan, mert a bankoknál ritkán lehet jelentős kamatot kapni, akkor is általában csak akciósan, feltételekhez kötve. A részvénypiac és sok más kockázatos befektetés piaca pedig kiszámíthatatlan, és az emberek többsége nem meri ilyenbe tenni a pénzét.
Egyébként a magyar részvényeket, bankszámlákat, a befektetési jegyek nagy részét is adó terheli, így ott is fennáll az esélyegyenlőtlenség, de ez más kérdés. Ez valószínűleg nem tartozik az EU-ra, mert a magyar és külföldi befektetések ezeken a területeken egyformán adóznak.
Fontosabb források:
TrendFM, Bloomberg, Állampapír Kalkulátor, Vg.hu, EU-s kötelezettségszegési eljárások listái.
Útmutató a lakások és a cégek értékeléséhez. 
