Fordulóponthoz érkeztünk, szétváltak az állampapírhozamok Magyarországon

A gazdasági sajtóban egyre gyakrabban olvashatunk olyan cikkeket, hogy kötvénypiaci válság van, emelkednek a hozamok, sőt több évtizedes csúcsokra értek. Ennek következtében esnek a kötvényárfolyamok. Az államok majd nem fogják tudni visszafizetni az adósságaikat, az eladósodottabb vállalatok is bajba kerülhetnek, meglódulhat az infláció, aranyba és termőföldbe kell fektetni… kemény válsággal riogatnak.

Kell-e aggódnunk?

Vajon hat-e ez a magyar kötvényekre, kamatokra, és hogyan? Kell-e aggódniuk a magyar kisbefektetőknek? A hazai másodpiaci államkötvény-hozamokra – amelyek főleg az intézményi befektetők és vállalatok egymás közötti adásvételeiből alakulnak ki – több fontos tényező hat. Ezeket csoportosíthatjuk belföldi és külföldi hatásokra.

A belföldi hatások között kiemelkedik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikája és egyéb monetáris intézkedései. De ide tartozik az ország gazdasági növekedése, a költségvetés hiánya és stabilitása, a megtakarítók viselkedése, a hazai intézményi befektetők gondolkodásmódja is. (Például nemcsak az számít, mit tesz az MNB, hanem gyakran inkább az, hogy mit is várnak tőle a következő hónapokra vagy évekre.)

Szétváltak a hozamok Magyarországon

A külföldi oldalon a folyó háborúkat, a nyersanyagárakat (főleg földgáz, kőolaj) és a külföldi kötvényhozamokat érdemes kiemelni, mert a magyar kötvények hozamait általában más országok hozamaihoz hasonlítják. Nem elsősorban az a fontos, hogy mennyi éppen egy egy-, vagy öt-, vagy tízéves magyar kötvény hozama, hanem az, hogy ez mennyivel több vagy kevesebb a hasonló futamidejű német, francia, lengyel vagy esetleg amerikai kötvény hozamánál.

A magyar hozamokat a rövidebb futamidőknél, mint a három hónapos kincstárjegy, inkább az MNB lépései befolyásolják, valamint az infláció, amelyet az MNB is figyel. Az egyre hosszabb és hosszabb futamidőknél viszont egyre inkább az egyéb piaci folyamatok és várakozások. Az utóbbi időben eléggé együtt mozogtak a rövidebb és hosszabb futamidejű állampapírok hozamai, de az utóbbi pár hónapban változás látszik.

Míg az MNB kamatcsökkentéseivel – és az alacsony inflációs adatokkal – párhuzamosan a rövidebb állampapírok hozama tovább süllyedt, a hosszabb kötvények hozama inkább a nemzetközi piaci trendnek megfelelően emelkedett:

Két hét múlva okosabbak leszünk

Várhatóan a piaci állampapír-hozamoktól és az MNB-kamatoktól függően fogják előbb-utóbb a magyar lakossági állampapírok kamatait is megállapítani – ám hogy melyik esik nagyobb súllyal latba, nehéz megmondani. Volt olyan lakosságikamat-csökkentés a közelmúltban, ahol kifejezetten a csökkenő MNB-kamatra hivatkoztak, de az egy rövid távú mutató, a többéves kötvényekre nem feltétlenül mérvadó. Az sem lenne túl jó, ha a lakossági és az intézményi kamatok között túl nagyra nyílna az olló. (Beindulhat valamiféle trükközés, arbitrázs, a tiltások ellenére is.)

Az MNB monetáris tanácsa szeptember 22-én tárgyalja az újabb Inflációs jelentést és tart kamatdöntő ülést. Ez iránymutatást adhat a piaci szereplőknek arról, hogy mekkora kamatcsökkentésekre számíthatnak a következő hónapokban. Megléphetik azt is, hogy az inflációs célt csökkentik, a jelenlegi alacsony inflációs adatoknak köszönhetően, és főleg azért, hogy az euróbevezetéshez szükséges célok egyikét az ország teljesíteni tudja.

Mert nincs másik

Könnyen lehet – a brókercégek, bankok elemzői is ezt várják, és a rövid állampapír-hozamokba is beépült –, hogy a kamatcsökkentések folytatódni fognak az országban ősszel vagy a jövő év elején is. Még akkor is, ha esetleg a külföldi kötvénypiaci folyamatok más irányt mutatnak. Elképzelhető, hogy például a rövidtávú hazai hozamok alacsonyabbak lesznek, míg a hosszabb távúak emelkedni fognak. (Nő a hozamgörbe meredeksége.)

Hogy ebből a lakossági állampapírok számára mi következik, azt nehéz megmondani, hiszen ez az állami szervek és hivatalok döntéseitől is függ. De könnyen elképzelhető, hogy egyelőre tovább fogják csökkenteni a lakossági állampapírok kamatait, már csak azért is, mert sok ember rászokott az állampapír-vásárlásra, és más alternatívájuk nem igazán van a csekély kockázatú befektetések világában. A bankok továbbra sem fizetnek versenyképes kamatot, és súlyos adózási hátrányban vannak, lásd:

Még mindig érdemes futni

Ám ha visszaesik a lakosságiállampapír-vásárlási kedv, ha az emberek elkezdenek például ingatlanba, részvénybe vagy nemesfémbe menekülni, akkor fordulat következhet. Ám egy ilyen szituáció vélhetően még nagyon messze van.

Hosszú hónapok óta, ha magyar állampapírokról volt szó, általában azt a tanácsot szokták adni az embereknek, hogy szaladjanak minél gyorsabban, vegyenek minél hosszabb, öt- vagy legalább hároméves fix kamatozású állampapírokat, mert a kamatok tovább fognak csökkenni. Így hosszabb időre be tudják biztosítani maguknak a most még magasabb kamatszintet (hozamszintet). Ez a tanács valószínűleg most is megalapozott.

A nagy magyar put

De minden trendnek, minden piaci folyamatnak vége szokott szakadni egyszer. Jelenleg globálisan egy eléggé erős kamatemelkedési, vagy inkább állampapírhozam-emelkedési trend látszik. Nincs kizárva, hogy ez a trend esetleg több éves lesz, és akkor Magyarország sem fogja tudni kivonni magát alóla. Már most látszik, hogy a magyar állampapírokra is hatással volt, hiszen amint láttuk, a hosszabb futamidőre emelkedtek a hozamok.

Csakhogy a magyar lakossági állampapírok viszonylag könnyen és kevés levonással eladhatók az államnak vagy visszaválthatók (ingyen „put”, azaz eladási opció, eladási jog jár hozzájuk). A kötvények többségénél egy százalékot számolnak fel az Államkincstárnál, esetenként valamivel többet a bankfiókokban. Következésképp, ha újra felfelé indulnának el az állampapír-hozamok, például 7-8 százalékra, akkor a régebbi hat, öt, esetleg már csak négy százalékos kamatozású, hosszabb futamidejű fix állampapírjainkat vissza tudjuk váltani és lecserélni újakra.

Portfóliót építeni

Ezért továbbra is érdemes hosszú, fix futamidejű magyar állampapírokat vásárolni, de csak a lakossági kínálatból. Esetleg ilyenekkel keverni egy vegyes portfóliót, amiben van például egyszerre euró is, változó kamatozású és fix kamatozású állampapír is.

(A képet árnyalja, hogy a lakossági állampapírok eladhatósága vagy visszaválthatósága nem minden papírnál garantált, nem szerepel a kibocsátási feltételekben, elvileg változhat az aktuális visszaváltási árfolyam sorozatonként és forgalmazónként is. Ez azonban durva bizalomvesztéshez vezethetne, ami aligha lehet érdeke az államnak.)