Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija

Az Ön által menedzselt négy alap is elnyerte a legjobb alapnak járó díjat idén a Privátbankár.hu Klasszis 2026 díjátadó keretében. Mi a recept, hogyan lehetséges ezt a teljesítményt elérni, mely odáig vezet, hogy a fenti díjakat is elnyerte az alapkezelő? 

Elárulhatom akár a teljes receptet, az emberi tényező nélkül nehezen tudom elképzelni, hogy bárki lemásolhatná. Ráadásul a vegyes alapok esetén egy olyan bécsi Erste-modellből indul ki a portfólióépítés, amelyet több mint egy évtizeden át fejlesztettek az osztrák alapkezelő kollégáink. De kezdjük az elején! A négy nyertes alapunkban az a közös, hogy egyrészt mindegyik nagyon aktív, vagyis jelentősen eltér a saját benchmarkjától, másrészt mindegyik egy rá optimalizált, soktényezős modellre épül. Úgy is összefoglalhatnám, hogy a bécsiek felelnek a nemzetközi kitettségekért, mi pedig a hazai kitettségekért – de azért ez eléggé nagy egyszerűsítés, mert én például nagyon sokszor vállalok globális részvénypozíciót is.

Szeretem kihasználni a piaci túlreagálásokat, azt gondolom, hogy ez az egyik erősségem.

Amikor mindenki fél venni, én akkor próbálok bátor lenni, és amikor mindenki nyugodt és magabiztos, akkor meg óvatosabbá válok. Ez mindenfajta eszközre működik, így a vegyes alapokban sokféle pozícióm lehet, nem unatkozom.

A másik két győztes alapomnak, az Erste Stock Hungary-nak és az Erste Local Strategy-nek is van modellje, ami alapján kezelem őket, de azok jóval egyszerűbb, saját modellek. Ezeknél a legfontosabb a konzisztencia volt, vagyis, hogy ha az egyik részvénytől többet várok, mint a másiktól, akkor a nagyobb várható hozamút súlyozzam felül. 

Kanyarodjunk rá az aktualitásokra, nem nélkülözi az izgalmakat ez az év sem. Milyen pozíciókkal nyitották 2026-ot?

Kis részvény alulsúlyban kezdtük az évet. Ez különösen a fejlődő piacok esetén bizonyult nagyon rossz döntésnek, mivel azok már az év első kereskedési napján

őrült raliba kezdtek, és közel 20 százalékot ugrottak néhány hét alatt.

Ennek az oka egyébként az AI-őrület legnagyobb nyerteseit tömörítő tajvani és dél-koreai félvezetőgyártók száguldása volt, illetve egy általános pozitív hozzáállás a feltörekvő piaci eszközökhöz. A kedvező hangulat átragadt a magyar piacra is, ahol a kutatások alapján egyre nőtt a kormányváltás esélye, ami felbátorította a részvény- és kötvényvevőket egyaránt.

Mi minderre a szokásos módon, kockázatcsökkentéssel reagáltunk. A nemzetközi oldalon számítottunk rá, hogy amint tavaly, az idén is felborítja majd Trump valamivel az egyensúlyt, a hazai oldalon pedig még nagyon sok idő volt hátra a választásokig.

Aztán egyszer csak érkezett február 28-a. A világ arra ébredt, hogy Trump bombái csapódnak be Irán legtöbb részén, főként Teheránban. Az akkor csak „légicsapásnak” nevezett iráni támadássorozat azóta sem csitult. Hogyan lehetett ehhez az újabb borzalomhoz igazodni a befektetések terén?

Hát mindenre számítottunk, de erre pont nem. Elsőre teljesen értelmetlennek tűnt, hogy miért bombázzák az amerikaiak és izraeliek Iránt, amikor tavaly nyáron már két hétig bombázták őket. Szerintünk az izraeli unszoláson és az iráni atomprogram megsemmisítésén túl az amerikai elnök az olaj- és gázkészletek feletti kontrollját is tovább akarta ezzel a lépéssel erősíteni. Venezuelánál is ez volt a cél, és így legfőbb riválisának, Kínának is betehetett.

Azt tudtuk, hogy az energiaszektor ilyenkor mindig megugrik, az összes többi pedig esik. Arról nem volt elképzelésünk, hogy meddig fog tartani a Hormuzi-szoros lezárása, ahogy a mai napig nem látszik sajnos, csak azt tudjuk, hogy minél tovább tart, annál nagyobb és tartósabb károkat (inflációt – a szerk.) fog okozni. (A beszélgetés az amerikai elnök által június közepén bejelentett iráni békemegállapodás előtt zajlott – a szerk.). 

Csúnyán hangzik, de nekünk elég jól jött ez a váratlan háború a meglévő pozícióink miatt. Az egy hónapig tartó esésben minden részvény- és kötvényalulsúlyt nagy nyereséggel vissza tudtunk venni, és a devizapozíciótól is teljesen megszabadultunk. Az OTP tizenöt százalékos korrekciója megszokottnak mondható egy ilyen helyzetben, és a forint is pont a határáig gyengült.

A kötvények viszont a több mint százhúsz pontos hozamemelkedéssel már szinte leminősítést áraztak. Ekkor egyébként, 7,5 százalék fölötti tízéves hozamnál már jobb vételnek tartottuk a magyar
kötvényeket, mint a fejlett piaci részvényeket, ezért inkább a hazai kötvényeket súlyoztuk felül.

Szerencsére a választások kimenetele ennek a pozíciónak kedvezett a forint mellett leginkább, így volt mit realizálni azóta.

Áprilishoz érkezve talán egy pillanatra Magyarország is magára vonta az egész világ és a pénzpiacok figyelmét is. Ehhez, vagyis az országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan mik voltak a korábbi folyamatok, melyeket érdemes megemlíteni?

Januárban minden korábbinál magabiztosabb Tisza-előnyt mutattak a felmérések, ami a pozitív nemzetközi környezetben felerősítette az optimizmust a hazai eszközökkel kapcsolatban. A BUX index sorozatosan új történelmi csúcsra ment, a Magyar Nemzeti Bank pedig másfél év után újra kamatot vághatott.

A kétharmados Tisza győzelmet azért is fogadta ennyire pozitívan a piac, mert egyrészt így bármit megvalósíthat az új kormány, másrészt elháríthat minden akadályt az EU-s pénzek hazahozatala elől.

Az optimista várakozások szerint kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, valódi, versenyalapú közbeszerzések és csökkenő különadók jöhetnek. Az EU-s pénzek, a pozitív várakozások, és a hozamcsökkenés miatti olcsóbb forrásbevonási lehetőségek miatt a gazdasági növekedés is beindulhat.

A magyar részvénypiac bár elsőre szintén nagyon pozitívan reagált a választások eredményére, azóta teljesen visszaadta az emelkedés utolsó szakaszát, ami mögött valószínűleg a konkrét kormányzati lépések miatti óvatosság állhat. 

Végezetül, segítsünk egy aktuális, jelenlegi pillanatképpel az olvasóknak: milyen a pénzpiaci, befektetési környezet jelenleg? 

A részvénypiacok májusban új csúcsra mentek annak ellenére, hogy bár tűzszünet van, de biztonságos áthaladás a Hormuzi-szoroson továbbra sincs. A befektetési környezet még mindig a részvényeknek kedvez, amit a rekord mértékű amerikai vállalati eredménybővülési várakozások és az AI szuperciklus felfutása fűt. Ezt a túlfűtött állapotot az idén több AI-hoz kapcsolódó részvénykibocsátással fogják Amerikában lehűteni – talán ez lehet majd a megálló.

Trump sokkoló nyilatkozataira ezután is számíthatunk szerintem, viszont az amerikai szenátus valószínűleg egyre kevésbé fogja hagyni, hogy a meggondolatlan szavakat tettek is kövessék. Tehát továbbra is a rövid távú volatilitás kihasználására rendezkedtünk be. A forintot rövid távon túlvettnek érezzük 360 alatt, ezért kis devizapozíciónk újra van.