„Oroszország a háborúját egyre jobban meg fogja érezni a saját otthonában – Oroszországban” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 10-én a közösségi médiában közzétett üzenetében.
Ezen a napon Ukrajna a háború egyik legsúlyosabb Oroszországon belüli támadását hajtotta végre, mintegy 800 kilométerre (!) keletre Moszkvától, a Tatárföldön található Nyizsnyekamszkban, ahol az egyik legnagyobb és legfejlettebb orosz olajfinomító található. A helyi hatóságok szerint nemcsak ipari, hanem civil létesítményeket is dróntalálat ért, 13 ember meghalt.
Dróneső Moszkvában
Már hetek, sőt hónapok óta szinte naponta érkeznek hírek hasonló akciókról. Moszkvai közlések szerint mára virradó éjjel például több mint 600 drón támadta az orosz fővárost és régióját – ez volt az elmúlt két év legnagyobb dróntámadása. Ismét találat érte a Wildberries webáruház raktárát, valamint károsodott egy lakóház és az energiainfrastruktúra is. Többen megsérültek, több ezren áram nélkül maradtak. A Moszkvát megcélzó repülőszerkezetek közül mintegy 100-at sikerült lelőni.
Fotó: MTI/EPA
Bár az orosz civil áldozatok száma még mindig jóval elmarad az ukrán civil áldozatokétól, aligha túlzás azt állítani, hogy a háború tényleg megérkezett Oroszországba.
Már nemcsak orosz rakéták és drónok képesek súlyos károkat okozni Ukrajnában, hanem az ukrán drónok is képesek ugyanerre Oroszországban: tömegesen és sikerrel támadják az orosz hadsereg utánpótlását és ellátási útvonalát, az olajfinomítókat, a fegyvergyárakat, az infrastrukturális létesítményeket vagy éppen az említett Wildberries, az orosz Amazon raktárait. Az ukrán hadsereg szerint csak májusban több száz közepes távolságban található célpontra mértek csapást Oroszországban.
Az eredmény: súlyos üzemanyaghiány, hosszú sorok a benzinkutaknál, átszámítva több milliárd dollárra rúgó javítási költségek az olajipari cégeknél, valamint több milliárd dolláros kár a legnépszerűbb orosz webáruháznál és a kiskereskedők tömegeinél.
Ezt már az orosz átlagemberek is a saját bőrükön érzik, és ez is a cél: növelni a gazdasági és társadalmi nyomást Vlagyimir Putyinon, hogy az orosz elnök mielőbb kössön tűzszünetet a jelenlegi frontvonalak mentén.
De hogyan vált képessé Ukrajna ilyen mélységi dróncsapásokra?
Ukrajna, a drónnagyhatalom
Mint a The New York Times tényfeltáró cikkéből kiderül, keleti szomszédunk előbb több millió drónból álló arzenált épített fel, majd fokozatosan növelte az eszközök hatótávolságát. Ezek a drónok már továbbfejlesztett motorral és akkumulátorral, integrált Starlink (az amerikai Space X műholdserege) kommunikációs rendszerrel és új mesterségesintelligencia-képességekkel vannak felszerelve.
A lap szerint Ukrajna már olyan sok drónt gyárt maga, hogy havonta több mint ötezer közép- és nagy hatótávolságú eszközt képes Oroszországban bevetni. A gyártást számos európai ország is segíti, amelyek 1,63 milliárd dollárnyi összeget szántak az idei évben eddig erre a célra a német Kiel Intézet jelentése szerint – többet, mint 2025 egészében.
A jelentésből az is kiderül, hogy a nyugati katonai támogatás ma már a drónokra fókuszál: idén márciusban és áprilisban Nagy-Britannia minimum 120 ezer ilyen eszközt allokált Ukrajna számára, és jelentős támogatást nyújtott Németország, Norvégia és Hollandia is.
A hét elején a Kreml a tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna brit gyártású drónokat is bevet mélyen Oroszországban, és ezzel eszkalálja a konfliktust. A brit kormány ugyanakkor jelezte, hogy kitart szövetségese mellett, és továbbra is támogatást nyújt neki.
Az amerikai lapnak egy ukrán fegyvergyár neve elhallgatását kérő vezetője azt is elárulta, hogy míg 2024-ben még csak 112 nagy hatótávolságú drón legyártására kaptak megbízást, addig a legutóbbi szerződésben már 25 ezer közép- és nagy hatótávolságú drón szerepel.
A vezető arról is beszélt, hogy az ukrán fegyvergyártók megegyeztek: megosztják egymással a technológiai és egyéb fejlesztéseiket egy, az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott rendszeren keresztül.
Washington is besegít
A The New York Times egy másik tényfeltáró cikkéből az is kiderül, hogy az ukrán dróncsapások hatékonyságát már olyan high tech műholdfelvételek segítik, amelyek szinte valós idejű információt adnak a potenciális célpontokról, például az orosz csapatok mozgásáról.
A lap szerint míg egy évvel ezelőtt – részben technikai, részben a parancsnoki struktúrában rejlő okokból – napokba is telhetett, amíg a műholdfelvételek eljutottak a fronton lévő csapatokhoz, addig ez az idő ma már órákra csökkent, sőt akár 15 perc is lehet. Ezt többek között egy holland cég, a Bravo1Alpha fejlesztése segíti.
Ukrajnát már a totális háború kezdete, 2022 februárja előtt is segítették nyugati országok és cégek műholdképekkel, de a közelmúltig ezek inkább „hiánycikkek” voltak, és csak magasrangú katonai vezetők kaptak hozzáférést hozzájuk. Most ez is megváltozott, és egyes esetekben már a fronton harcoló csapatok is elemezhetik ezeket a felvételeket.
Bár Trump 2025 márciusában szüneteltette a műholdképek megosztását Ukrajnával, később visszavonta a rendelkezését. Sőt, az elmúlt évben – írja a The New York Times – az amerikai kormány és cégek jelentősen kiterjesztették a hozzáférést a felvételekhez Ukrajna számára.
A Vantor nevű vállalat, amely évek óta együtt dolgozik Kijevvel, pedig hat új műholdat állított üzembe. Ezek a cégek óriási, rendszeresen frissülő képarchívummal rendelkeznek, amelyek segítségével észre lehet venni a változásokat a környezetben, és ki lehet szúrni az álcázásokat és rejtekhelyeket.
De mire lesz ez elég?
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a drónok komoly károkat képesek ugyan okozni, de hatóerejük limitált, mélyen a föld alatt lévő fegyverraktárakat vagy egyéb, fokozottan biztosított létesítményeket nem tudnak lerombolni. Ehhez megfelelő hatótávolságú rakétákra vagy siklóbombákra lenne szükség, amelyek fejlesztése már szintén folyamatban van Ukrajnában.
Mindezzel kapcsolatban Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban azt mondta: az ukrán dróngyártás nagyon gyorsan dolgozza fel a háborús tapasztalatokat, és ebben nyugati segítségre is támaszkodik.
Hozzátette: az ukrán drónok akár 2500-3000 kilométeres távolságban lévő célpontot is képesek elérni, egy részüket pedig Oroszországon belülről indítják. Drónokkal ugyanakkor területeket el- vagy visszafoglalni nem lehet.
A fokozódó ukrán csapások önmagukban nem változtatják meg a háború menetét, de rábírhatják az orosz politikai elitet a céljai újragondolására – vélekedett Tálas Péter.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják. A teljes beszélgetést Tálas Péterrel pedig itt tekinthetik meg:
