Melyik állampapírunkat érdemes most lecserélni, és melyiket nem?

A sokak számára kellemes meglepetést jelentő magyarországi parlamenti választás előtt és után is nagyot esett a magyar állampapírok hozama és erősödött a forint. Ennek kapcsán azt írtuk, hogy hozamesés esetén a tankönyvek szerint hosszabb futamidejű, vagyis több éves és fix kamatozású államkötvényeket érdemes vásárolni, mert így hosszabb időre bebiztosítja magának az ember a magas kamatot. Arra az időre is, amikor majd csak alacsonyabb kamatokat lehet elérni a piacon.

Vagyis ebben a szituációban alapvetően olyan hosszú lejáratú, fix kamatú lakossági államkötvényeket érdemes venni, mint a Fix Magyar Állampapír vagy a Magyar Állampapír Plusz, mindkettő öt éves.

Kaphatók egyébként ennél hosszabb, tíz-húsz éves államkötvények is, amelyeket eredetileg intézményi befektetőknek bocsátottak ki. Ezekkel azonban vigyázni kell, mert visszaváltás itt nincs, csak piaci árú eladás, és olyankor árfolyamveszteséget is elérhetnek a befektetők.

Hosszú és rögös út elején?

A hozamok esése pedig sok szakértő szerint tovább folytatódhat. Részben azért, mert a nagyobb befektetők jelentős része arra számít, hogy Magyarország idővel csatlakozik majd az eurózónához, és az euróhozamok (évi két-három százalék) jóval alacsonyabbak, mint a forinthozamok (évi hat-hét százalék). Emiatt is vásárolnak viszonylag magas hozamú, forintos fix magyar államkötvényeket abban a reményben, hogy néhány évet majd még euróban is fognak kamatozni.

Addig azonban hosszú és rögös út vezet. Lehet, hogy nem sikerül egykönnyen rendbe tenni a hazai gazdaságot és teljesíteni az euró bevezetésének kritériumait. Jöhet külpolitikai felfordulás, például elhúzódhat a közel-keleti háború, begyűrűzhet az energiaválság. (Pontosabban már be is gyűrűzött, de még bőven súlyosbodhat a helyzet.)

Nem minden fehér vagy fekete

A magyar eszközök piaca tehát, legyen szó a forintról vagy az állampapírokról, pozitív és negatív hatások, az optimizmus és a pesszimizmus között áll, nem olyan egyértelmű a helyzet, hogy mostantól minden szép és jó lesz. Így aztán a kisbefektető is elgondolkodhat azon, hogy bár mindenki úgy véli, a kamatok csökkenni fognak, lehet, hogy mégse. Sőt, már be is következhetett az a mértékű kamatcsökkenés, ami a jelenlegi helyzetben reális. (Itt eszünkbe juthat „a piacnak mindig igaza van” befektetési mém.)

Így talán mégsem érdemes mindent egy lapra feltenni és minden pénzünket hosszú futamidejű, fix kamatozású kötvényekbe tenni. Ha ugyanis megugrik az infláció például az elszálló energiaár nyomán, vagy nagyon visszaesik az ország gazdasági teljesítménye, akkor megakadhat a kamatcsökkentési folyamat, sőt emelkedhetnek is a kamatok.

Túl erős a forint?

A forintról is elhangzottak olyan vélemények mostanában, hogy túlságosan is erős reálértékben (az inflációs számokkal korrigálva talán soha nem volt még ilyen erős a forint, illetve olcsó az euró). A forint esetleges meggyengülése szintén felfelé tolhatja az inflációt, magasabban tarthatja a kamatszintet, megakadályozhatja a további kamatcsökkentéseket.

Lecseréljük? Ne cseréljük?

Ezért érdemes alaposan megfontolnia mindenkinek, hogy akarja-e az összes korábban vásárolt, változó kamatozású kötvényeit hosszú fix kamatozású kötvényekre cserélni. Lehet, hogy bejönne egy ilyen stratégia, de az is lehet, hogy nem. Az egyik ellenérv a visszaváltás költsége, ami általában egy százalék, lásd a táblázatot a következő cikkben:

Érdemes lehet inkább több lábon állni, megosztani a kockázatot, portfóliót kialakítani, vagyis legalább kétféle, de inkább három vagy négyféle állampapírt vásárolni. Például dönthetünk úgy, hogy pénzünk feléből öt éves, hét százalékos hozamú, fix kamatozású állampapírt vásárolunk, a másik felét pedig mondjuk a Bónuszban, azaz a három hónapos kincstárjegyekhez kötött változó kamatozású államkötvényben tartjuk.

Egyszer volt egy magas Prémium

Akinek vannak korábbi Bónusz-, Prémium-kötvényei, nem árt egy kicsit utánanéznie, hogy milyen a kamatozásuk, mielőtt ezeket eltaszítja magától. Korábban ugyanis a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételekkel lehetett ilyeneket venni. Az inflációkövető Prémiumoknál például a kamatprémium mértéke jelenleg mindössze 0,1 százalék, lényegében nulla. De a korábbi években 2-3, sőt, 3,5-4 százalékos értékek is előfordultak.

A legmagasabb kamatprémiumú papírok persze már lejártak, de még van a piacon olyan értékpapír, amely például 1,5 százalékot fizet az infláció felett. Ennek részben vagy egészben történő megtartását érdemes lehet megfontolnunk, hogy megtartsa értékét a pénzünk arra az esetre, ha véletlenül nagyon elszállna az infláció. (Mint történt 2022-2023-ban.)

Bónusz 2,5 százalékos prémiummal

A Bónuszoknál a jelenleg kapható sorozat kamatprémiuma 0,75 százalék az első négy évben, ami egy százalékra emelkedik az utolsó két esztendőben. Korábban azonban kerültek forgalomba olyan sorozatok is, amelyeknél három százalék volt a kamatprémium.

De nézzünk egy példát! Amikor az inflációs hullám csitulásával nagyon visszaesett a Prémiumok kamata, sokan fektettek a Bónusz 2029/N jelzésű kötvénybe. (Elég szép összeg, 243 milliárd forint van benne ma is.) Kamatprémiuma az első tizennégy negyedévben (3,5 év) évi 1,5 százalék, a tizenötödiktől a huszonkettedik kamatperiódusig, azaz az utolsó két évben viszont már évi 2,5 százalék prémiumot fizet.  Az értékpapír jelenlegi kamata egyébként éves szinten 7,63 százalék, míg a most kapható 2031/R2 csak 6,88 százalékot fizet.

Ha a mostanihoz hasonlóan hat százalék körül lennének a kincstárjegyhozamok, akkor 7,5 százalék lenne a kötvény kamata, az utolsó két évben pedig már nyolc. Ezek elég szép értékek, bár csak elméletiek, a végeredmény alacsonyabb lehet. Nem tudjuk, de ebből a kötvényből lehet, hogy érdemes valamennyit tartani arra az esetre, ha mégsem esnének a kamatok.

A 2029/R1 sorozatú az eddig legnagyobb mennyiségben kibocsátott Bónusz, ennek kamatprémiuma azonban egységesen csak egy százalékpont minden évben, nem sokkal jobb az aktuális sorozatnál. Jelenlegi kamata – még pár napig – 7,13 százalék, azután várhatóan valamivel süllyedni fog.

Almakötvényt a körtekötvénnyel

De sok függ attól is, hogy ki milyen időtávon gondolkodik, kinek mik a céljai. Hiába fizet ugyanis egy értékpapír szép magas kamatot, ha nemsokára lejár – vagy úgyis el kellene adnunk, mert kelleni fog a pénz. Ha pedig hosszú távon gondolkodunk, lehet, hogy érdemes egy alacsonyabb kamatú, de hosszabb futamidejű példányt választani.

Egy két-három éves értékpapír nem feltétlenül tud versenyezni egy ötévessel. Nemcsak a hozam alapján kell dönteni, hanem az alapján is, hogy milyen időre, időtávra szeretnénk befektetni a pénzünket. (Pontos számításokat az úgynevezett nettó jelenérték alapján lehetne végezni, amihez azonban azt is pontosan tudni kell, hogy milyen időtávra milyen kamatot várunk el. Ilyen egyéni számításokat a kisbefektetők azonban általában nem tudnak elvégezni.)

Fix kamat kényelmesen

Nehéz tehát általános tanácsot adni, valójában mindenkinek mások az igényei. Nincs egy olyan stratégia, tipp, ami egyértelműen bejön, mint korábban a Prémium állampapírok vásárlása volt. Az biztos, hogy akinek régi, magas kamatprémiumú Bónusza vagy Prémiuma van, annak érdemes elgondolkodnia, hogy ezeket vagy legalább egy részüket megtartsa.

Aki azonban most fektet be, legalább öt évre, annak valószínűleg érdemes legalább a pénzének 40-60 százalékát ötéves fix kamatozású lakossági kötvénybe, tehát Fix MÁP-ba vagy MÁP Pluszba fektetnie. A MÁP Plusz igazi előnye egyébként nem is csak a kamatszint, hanem a likviditás, azaz a rugalmasság. Az, hogy évente egyszer száz százalékon visszaváltható, valamint az is, hogy automatikusan újrabefekteti a kamatokat. Nem kell azzal vesződni, hogy negyedévente egyszer elzarándokoljunk az Államkincstár bonyolult honlapjára, hosszú biztonsági kódokat pötyögjünk be, és intézkedjünk a felszabaduló kamatok újrabefektetéséről.

Egyfajta folyószámlaként működik.

Ne dobd el, hosszabbítsd!

Előfordul az is, hogy valakinek már van fix kamatozású Fix MÁP-ja vagy MÁP Plusza, de már csak kevesebb van hátra a futamidőből. Ekkor tanácsos meggondolni, hogy érdemes-e meghosszabbítani a kötvényt a visszaváltási jutalék figyelembevételével, hogy ne csak két, három, hanem újra öt évig ketyegjen a magasabb kamat. (A levonás rendszerint egy százalék, kivéve, amikor a MÁP Plusznál kamatfordulós nap van.) Akkor is szükség lehet cserére, ha valakinek érezhetően alacsonyabb kamatú kötvényei vannak, mint a most aktuális. Nincs mese, számolni kell kicsit, megéri-e!

Ha például már csak három éve van vissza a hét százalékos hozamú kötvényünknek, és úgy becsüljük, hogy már csak öt vagy hat százalékon lehet újra befektetni a pénzt lejáratkor, akkor egyértelműen érdemes most visszaváltan egy százalék levonás mellett, és öt éves papírt venni hét százalékos hozammal. De ha magasabb elérhető hozamot feltételezünk a jövőben, vagy kisebb a futamidőkülönbség, akkor már bizonytalanabb a helyzet.

A legrosszabbul azonban azok járnak, akik még mindig bankszámlán vagy készpénzben heverő nagy összegeket tartanak, amelyek nem, vagy alig kamatoznak.

Mit mondanak mások?

Olvasgatva a sajtót és a közösségi médiát, a cikkek többsége szerint a magyar lakossági állampapír továbbra is alapvető eszköz a hazai polgároknak a takarékoskodásra, nincsen igazán (kockázatmentes) alternatívája. Három-négy százalék körüli inflációval számolva az évi reálhozam három százalék feletti.

A kérdés már sokkal inkább az, hogy melyik állampapírtípust érdemes tartani és milyen arányban, nem az, hogy „állampapír vagy nem állampapír”. Sokan forgatják át a pénzüket FixMÁP-ba és új MÁP Pluszba, de sokan részvények, ETF-ek, ingatlanbefektetések vagy más eszközök felé is nyitnak.