Ezért nem érdemes aggódniuk az állampapír-befektetőknek

Február 25-ei hatállyal a Magyar Nemzeti Bank 0,25 százalékponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatát, mintegy másfél év után először. Erre mi történt a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozamával? Szinte semmi, 6,15-ről 6,13 százalékra csökkent, tehát lényegében nem változott.

Ennek az a fő magyarázata, hogy a kamatcsökkentésre már nagyon erősen számított az elemzők többsége, így az korábban beépült az árfolyamokba, hozamokba. Attól kezdve vették szinte teljesen biztosra a kamatvágást a piaci szereplők, hogy február 12-én bejelentették a legújabb, a vártnál alacsonyabb inflációs adatot, a januárit, ami éves szinten csak 2,1 százalék volt.

Marad az eddigi óvatosság

Február 12-éhez képest már valamivel jobban, 10 bázisponttal, vagyis 0,1 százalékponttal csökkent a három hónapos hozam, 6,23-ról 6,13 százalékra. (Lásd az adatokat az ábrán kék buborékokban is.) Ez is jóval kevesebb, mint a 25 bázispontos kamatcsökkentés, de az elemzők jelentős része vélhetően az inflációs adat előtt is kamatcsökkentésre számított, azt februárra vagy esetleg márciusra tette.

Akárhogy is, az infláció kellemes meglepetés volt, a kamatcsökkentés pedig így teljesen logikus lépés. Inkább az lett volna a meglepő, ha nem következik be. A jegybank továbbra is a stabilitást hangsúlyozza, például azt, hogy ettől a kamatcsökkentéstől még nem vehető készpénznek, hogy kamatcsökkentési ciklus indul, vagyis hogy ebből rendszert, sorozatot csinálnak. A folytatás továbbra is óvatos lesz, adatvezérelt és ülésről ülésre történik majd, ahogy fogalmaztak.

Mit jelent ez az állampapíroknál?

Mit jelent mindez a kisbefektetők és az ő állampapírjaik számára? A három hónapos kincstárjegyek hozamában – amikhez a Bónusz (BMÁP) változó kamatozású kötvények kamatát kötik – nincs semmi különleges, az már tavaly nyár közepén is elérte a mostani szintet. A hozamok régóta viszonylag szűk sávban mozognak, eddig sem volt sok izgalom ennél a futamidőnél az állampapírpiacon.

A kisbefektetőket igazából nem kell, hogy nagyon izgassa ez a negyed százalékpontos kamatvágás, még akkor sem, ha netán holnap az Államadósság Kezelő Központ ugyanennyivel csökkentené a fix kamatozású állampapírok kamatait. A reálkamat ugyanis, vagy legalábbis a várható reálkamat jelenleg meglehetősen magas, hiszen – mint már említettük – az inflációs adat 2,1 százalék volt éves szinten. A három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama több mint hat százalék – ehhez a Bónusznál még kamatprémium is jön –, miközben a fix kamatozású kötvényekkel még hét százalékot is el lehet érni ötéves futamidőre.

Öt százalékpont reálhozam?

Vagyis, ha a következő öt évben netán nem változna sem az infláció, sem az állampapírok hozama, akkor majdnem öt százalékpontos reálhozamot lehetne elérni a jövőben (7,0-2,1 százalékot). Persze ennek kicsi a valószínűsége, az elemzők is inkább az infláció emelkedésére fogadnak év végétől-jövő év elejétől, amikor az ismét meghaladhatja a négy százalékot – derül ki a szintén a Klasszis-lapcsoporthoz tartozó Mfor cikkéből.

Zárójelben nem árt hozzátenni: az infláció az elmúlt egy év adata, míg a kamatok a jövőre vonatkoznak, így ezeket nem lehet pontosan összevetni. De hacsak az infláció nem emelkedik nagyon durván, akkor számottevő pozitív reálkamata származik a befektetőknek a jelenlegi hozamok mellett. Vagyis a pénzük nemcsak megőrzi a reálértékét, a vásárlóerejét, hanem az még nőni is fog majd.

Ez látszik a fenti ábrán, ahol a piros vonal sok év után, 2024 elején a kék fölé emelkedett, vagyis az (előremutató) három hónapos kamat azóta meghaladja a (visszamenőleg érvényes) egyéves inflációt.

Miért fog emelkedni az infláció?

Persze nem tudjuk, mennyi lesz az infláció a jövőben, és a 2,1 százalékos inflációs adatról mindenki tudja, hogy részben mesterséges, ha úgy tetszik, manipulált. Mert benne van a mesterségesen alacsony szinten tartott lakossági energiaár és az árrésstop torzító hatása. Másrészt szerencsénk is volt, mert az utóbbi időben viszonylag alacsony volt az olajár, a földgáz árfolyama is, eközben relatíve erős a forint. Mindezek alacsony inflációt okoztak, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a következő években is így marad, főleg, ha nagyobb kül- vagy belpolitikai felfordulás történik. Például, ha elhúzódik az Irán ellen hétvégén indított háború, amely már most is számos országot és egy fontos olajkereskedelmi útvonalat érint.

Mindezekkel együtt, a jelenleg hét százalékos kamattal befektetni fix kamatozású papírba, vagy hat százalék feletti hozamokkal változó kamatozású állampapírba, mint a Bónusz, eléggé biztonságos és megnyugtató dolognak látszik, még akkor is, ha a reálkamat a következő egy-két évben valamelyest csökken, még akár a felére is.

Fix vagy változó kamat?

Miután a kamatcsökkentés tehát különösképpen nem kell, hogy izgassa a kisbefektetőket, kamatemelésnek pedig semmi jele, aki bízik az ország stabilitásában, az akár ötéves fix kamatozású kötvényt is vehet. Aki pedig félősebb, az beérheti a háromhavonta változó kamatú Bónuszokkal. Jó megoldásnak látszik ezeket valamilyen arányban kombinálni is, vehetünk például 30-50 százaléknyi fix kamatozású papírt, 30-50 százaléknyi változó kamatozású papírt és valamennyi euróhoz kötött befektetést is.

Az euró most egyébként olcsó, hiszen mintegy két és fél éve nem látott szinten is volt a múlt héten, 377 alatt. Sőt a 375-öt is elérte, alighanem a kamatcsökkentés hatására. Ez némileg paradox dolog, hiszen a kamatcsökkentés miatt a forintbefektető külföldiek megtérülése valamelyest csökken, és a kamatcsökkentések rendszerint a nemzeti valuta gyengülését szokták okozni. Most mégis erősödéssel reagált a forint, bár ez nem volt jelentős, körülbelül 378-ról 375-re ment le az árfolyam, hogy aztán kissé felfelé korrigáljon. (Most 380 körüli, de ez jórészt már az iráni konfliktus hatása lehet.)

Jön-e a fekete hattyú?

Azt azonban nem tudjuk, hogy az euróbefektetések mennyire lesznek értékállóak forintban számolva. Az eurókamatok változatlanul jóval alacsonyabbak a forintkamatoknál, és nagyon sokat kellene a forintnak gyengülnie ahhoz, hogy megérje euróban takarékoskodni. Így az euróbefektetés inkább csak egyfajta vésztartaléknak, menekülőeszköznek, életbiztosításnak, a nyugodt alvást elősegítő pirulának jó.

Az eurós állampapírok hozama az utóbbi évtizedekben a legtöbb időszakban határozottan alulmúlta a forintos állampapírok hozamát. Kivéve rövidebb időszakokat, amikor valamilyen nagy, váratlan külföldi-belföldi politikai felfordulás vagy gazdasági beomlás (fekete hattyú) következett, mint volt például 2022-ben az orosz inváziót követő gázárválság, a 2008-as Lehman Brothers összeomlás, az 1998-as orosz válság, vagy éppen a Covid. Ilyen váratlan események mindig benne vannak a pakliban, és úgy tűnik, hogy körülbelül öt-tíz évente hajlamosak előfordulni.