Megtört a jég, hosszú idő után kamatot csökkentett az MNB, majd felkavarta a piacokat az Irán elleni támadás. Mit jelent ez a kötvénybefektetők számára?

Változó idők, feszültségek, válságok, kiszámíthatatlanság, amerre nézünk. Ebben a környezetben elvileg a változó kamat lenne szerencsésebb, de mi van, ha még a bizonytalanság is bizonytalan? Mikor jó a változó, és mikor a fix állampapír?

Alaposan átalakul a lakossági állampapírok rendszere október 1-től, egyes sorozatok megszűnnek, más sorozatok kamata csökkenni vagy emelkedni fog. Amit igyekeznek egyszerűsítésként, egységesítésként és a biztonság növeléseként eladni a kisbefektetőknek, de összességében inkább romlanak a feltételek. Ami már egy hosszú folyamat része.

Van két, nem is olyan ritka és távoli kötvény, amelyek árfolyama nemrég hatvan százalékos mínuszban is járt. Hát ezt meg hogyan sikerült összehozni? A szuperhosszú futamidejű kötvények kalandos élete hogyan érinti a magyar kisbefektetőket? Túlélhetők-e a világ leghosszabb kötvényei?

Nagyon bejön a 16 százalékos forintkamat az embereknek, 107 milliárd forinttal ugrott meg egy hét alatt a PMÁP-kötvények értékesítése. Nagyon izgalmas lehet a folytatás is, a prognózisok alapján lehet olyan év, amikor a papír 19,5 százalékos kamatot fizet majd, miközben az infláció már csökken. De vannak, akik emellett eurós és dolláros kötvényt is ajánlanak.

A vártnál kedvezőbb, de így is EU-rekorder inflációs adat után tisztábban látunk, hogy mennyit fizetnek az inflációkövető lakossági kötvények. Amelyekből új sorozatokat bocsátanak ki csütörtöktől, nagyon hasonló feltételekkel, de egy kis trükköt csak elrejtettek a konstrukcióban. Tartják magukat a diszkontkincstárjegyek hozamai 13 százalék felett.

Az inflációs adat megint meglepően rossz lett, az elemzők sorban felfelé módosítják becsléseiket. Ez a megtakarítóknak rossz, de legalább az inflációkövető államkötvények kamatát is emeli. A fix kamatú állampapírok hozamai megint nagyot ugrottak a héten, így egyes diszkont kincstárjegyek már megközelítik az évi 14 százalékot.

Az elmúlt egy hétben tovább emelkedtek a hozamok Magyarországon, így magasabb megtérülést lehet elérni számos állampapírral. A megtakarítási piac mostanában bonyolulttá vált, ezért egy feketelistán foglaltuk össze azokat az állampapírokat, amelyek megvásárlása hátrányokkal járhat. Banki kötvényeket vegyünk, vagy állampapírt a banktól?

Alaposan leesett egyes futamidőkre a hazai állampapírok hozama a múlt héten, de még így is van olyan, amely rövid távon 12,5-13,0 százalékot hoz. A változó kamatozású papírok egy részétől is alacsonyabb kamatot várhatunk. Olyan kötvényünk is van, amely éppen akkor lehet kedvező, ha Magyarország helyzete nem javul, hanem éppen romlik.

A magas infláció miatt fontos, hogy ne készpénzben vagy folyószámlán tartsuk a pénzünket, mert úgy biztos veszteség ér. Áttekintjük, mi történt mostanában az állampapírpiacon, és milyen hozamokat, kamatokat lehet elérni. Utolérik-e a kamatok az inflációt?

Állampapír vagy valami más? Fix vagy változó? Deviza vagy forint? Mibe fektessek? Az emberek tömegesen váltják vissza a MÁP Pluszt. Áttekintjük a lehetőségeket. A nagy állampapírtrió négytagú lett, miután olyan papírokat is érdemes venni, amelyeket korábban nem.

A kamatemelési hullám az egy éves lakossági állampapírokat is elérte, nagy mértékben, háromról négy százalék fölé nő a kamatuk. De ennél magasabb, hat százalék körüli megtérülést is el lehet érni valamivel, ha valaki meg tudja tartani lejáratig az értékpapírt.

A MÁP Plusz ma biztosan nem a legjobb. Felbolydult az állampapírpiac is a háború miatt, az elmúlt években megszokottól eltérően most az intézményi kötvények többet fizetnek, mint a lakosságiak. A magasabb hozam azonban nem minden esetben jó az ügyfélnek. Elmagyarázzuk, kinek érdemes ezeket vásárolnia.

Eltérő, pár tízezer forintos költségei vannak a változó kamatozású jelzáloghitel-szerződések fix kamatozásúvá alakításának a különböző bankoknál.

A fix kamatozású hitelek kamata is elindult felfelé.

Továbbra sincs jele annak, hogy megfordulna, vagy legalább megállna a kamatcsökkenés, az állampapír-hozamok is egyre újabb és újabb rekord alacsony szintre érnek. Mibe érdemes ilyenkor fektetni, és miért?

Kis mértékben változott az inflációkövető Prémium államkötvényekre alkalmazott visszaváltási árfolyamok rendszere, az eddigi futamidő- és kamatfizetés-függő árfolyamok helyett minden papírra egységesen 98 százalékos árat alkalmaznak. Ezzel várhatóan csökken a papírjaikat csak rövidebb ideig tartó, gyakran cserélgető ügyfelek száma. Más banki- és államkötvényeknél hasonló marzsot alkalmaznak.

Több papírnál fél-háromnegyed százalékponttal is emelte a lakosságnak szánt kötvényei hozamát az OTP, ezáltal a sima fix kamatozású sorozatok évi nyolc százalékot fizetnek. Új változó kamatozású kötvényt és új járadékötvényt is elindított, az utóbbi hozama csak 21 bázisponttal nőtt. Az állampapírokkal azonban most nehéz versenyezni.

Új inflációkövető államkötvény kapható a Kincstárnál, amelyik az infláció felett öt százalékpontos kamatprémiumot fizet, jóval többet, mint az eddig kínált sorozatok. Így az első évre 9,3 százalék lesz a kamat. Kérdés, mit lépnek erre a bankok, és mekkora kamatokkal próbálják majd csábítani, megtartani a befektetőket.

Az elmúlt napok pénzpiaci pánikjának mindenképpen van egy pozitív oldala is, mégpedig az, hogy a lakosság is tud évi kilenc-tíz százalékos hozam mellett állampapírokba fektetni, miközben a bankok csak évi 6-7, esetleg 8 százaléknál tartanak. Még euróban és dollárban is évi nyolc-tíz százalék felett vannak a magyar állampapírok. A további kamatemelkedés ellen változó kamatozású papírral lehet védekezni.