Az OTP-nek már minden nyolc – idáig emelte a lakossági kötvények kamatát

Az OTP Bank egyszerű, egy éves fix kamatozású kötvényének hozamát (2013/I., illetve a legújabb 2013/II.) január első hetében 7,25, második hetében 7,5, harmadik hetében 8,0 százalékon határozta meg. A 2015-ben lejáró OTP TBSZ 2015/I, amely január 2-től 13-áig 7,5 százalékos hozammal volt kapható, most szintén nyoléc százalékon ketyeg, ha a mától számított két héten belül jegyzik le. A szintén tbsz-számlákra optimalizált futamidejű 2017/I. hozama ugyanúgy 7,5-ről 8,0 százalékra emlekedett.

Havi 198 forint fixszel az ember könnyen viccel

Fix kamatozású, de folyamatosan törlesztő kötvény az úgynevezett járadékkötvény. Ez a többi, úgynevezett végtörlesztéses papírral szemben – amely menet közben csak kamatokat fizet, majd a végén egy összegben adja vissza a tőkét – havonta törleszti a tőkét is. Fix 198 forintot fizet minden hó 27-én, azaz egy év alatt 23,76 százalékot, de ennek persze csak egy része a kamat, a többi része  tőke, és a végére nem marad semmi (csak az utolsó havi részlet). A régi, 2016-ban lejáró sorozatot most leváltották egy 2017-essel, amit a hónap végéig lehet jegyezni, és hozama a korábbi 7,0 százalékról 7,21 százalékra emelkedett.

Mivel a 2014-2017-ben lejáró fix kamatozású állampapírok lakossági hozama is 8,7-8,9 százaléknál volt január 16-án az Államkincstár hálózatában, az OTP papírjának nehéz dolga van a versenyben, kérdés, hogy megér-e ekkora hozamkülönbséget a havi rendszeresség. A kötvény átlagos futamideje egyébként a havi törlesztés miatt jóval rövidebb, mint a szokásos végtörlesztéses állampapíroké, inkább a 2015-ös, mint a 2017-es papírokéhoz állhat közelebb. Az említett magas fix kamatozású állampapír-hozamok persze a fenti tbsz-kötvényeknek is komoly konkurenciát jelenthetnek, főleg mivel – az adókedvezményhez, a kamatadó kiiktatásához szükséges – tbsz-számla a Kincstárnál is nyitható, illetve bárhol helyezhető rá állampapír is.

Az alapkamattól a Bubor-ig és az inflációig

Az OTP-nél létezik még változó kamatozású papír is, ebből is új sorozatot vezettek be januárban, és ez is január 27-ig jegyezhető. Az OVK 2014/I negyedévente fizet kamatot, amely a jegybanki alapkamat plusz 0,25 százalékpont, a jelenlegi állapot szerint tehát 7,25 százalék. Ráadásul az eladási árfolyam 100,36 százalék, tehát a papírral alig lehet jobb eredményt elérni a jegybanki alapkamatnál, a névérték feletti felár ugyanis – 0,36 százalék – gyakorlatilag elviszi a 0,25 százalékos prémiumot vagy annak nagyobb részét.

Miért nem egyezik meg a hozam és a kamat? A papírok kamata általában eltér a cikkünkben említett hozamszámoktól, ám mivel a névértéknél valamivel olcsóbban adják ezeket, a hozam magasabb a kamatnál. Ilyenkor ugyanis a befektető a kamat mellett árfolyamnyereséget is elér, a névérték alatti ár és a névérték különbözetét. Úgy is mondhatnánk, hogy a kamat az a nominális összeg, amit a kötvény a névértéke felett a befektetőnek visszafizet, a hozam pedig a befektető összes bevétele. Ezt, ugyanúgy, mint a kamatot, évesíteni lehet, és érdemes is ahhoz, hogy a befektetés más termékekkel összehasonlíthatóvá váljék.

Ez a papír sem valószínű, hogy megállja a helyét hosszú távon az állampapírokkal való versenyben. Különösen ha az új, az infláció felett öt százalékpontos kamatot fizető 2015/J-t nézzük, amelynek első évi kamata 9,3 százalék, és névértéken adják (plusz felhalmozott kamat). A jegybanki alapkamathoz kötött befektetés azért sem mindig jó választás, mert afeletti hozamok gyakran kialakulnak a kötvénypiacon, az alattiak azonban ritkábban (csak erős kamatcsökkentési várakozások idején).

Jobbnak tűnnek a más pénzintézetnél időről időre kapható, Bubor-hoz kötött változó kamatozású kötvények, most például míg az alapkamat hét százalék (bár várhatóan emelkedni fog), a három hónapos Bubor 7,63, az egy éves 8,28 százalék éves szinten. (A Bubor a bankok egymás közötti hiteleinek piaci kamatát jelzi, gyakran használják hitelek és befektetések irányadó kamatának megállapításához.)

Lehet még egy százalékponttal több?

Az állampapírok magas hozama, amely a több éves papíroknál az évi kilenc százalékhoz közelít még a lakossági árjegyzésben is, igencsak megnehezíti a bankok dolgát a forrásbevonásban, így ha nem változik a helyzet, valószínűleg újabb emelésekre fognak kényszerülni a pénzintézetek is. Van olyan bank, amely már évi kilenc százalékkal bocsát ki kötvényeket. Aki most hosszabb futamidejű állampapírt vásárol, az nagy kockázatot vállal, de nyerhet is sokat, ha a hozamok ismét lesüllyednek egy egészségesebb szintre.

Megjegyeznénk még, hogy a legtöbb banki kötvény a betétekhez hasonlóan az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garanciáját élvezi, de kivételek lehetnek, így nem árt erre mindig rákérdezni vásárlás előtt.