Jelenleg Magyarország megítélése nem túl kedvező, ugyanis az EU-ból inkább kisodródó, afféle kelletlen szövetségesnek látszik, ahol a gazdaságba túl gyakran és túl nagy erővel szól bele az állam, ez pedig elriasztja a külföldi befektetőket.
A különutasság ára a kötvények hozamán is meglátszik: míg a magyar állam 10-éves adósságának hozama 6,8 százalék körül van, addig a lengyel 5,4, a cseh pedig 4,3 százalék, nem is beszélve a a már eurozóna tag Horvátországról, ahol 3 százalék!
A magas elvárt hozam másik oka a fennragadt infláció, amelynek részben oka a korábbi forintleértékelő politika, részben pedig az állami beavatkozások.
Azonban Magyarországon fél év múlva választások lesznek, és nagyon úgy néz ki, hogy egy sokkal EU-konformabb kormány alakul. De még ha nem is így lenne, a jelenlegi 2/3-os monolit valószínűleg eltűnik, és a kormányzásnak sokkal konszezuálisabbá kell válnia. Egy ellenzéki győzelem esetén valószínűleg Magyarország előbb vagy utóbb deklarálná az eurozónához való csatlakozás vágyát, és még ha jelenleg messze is vagyunk a követelmények teljesítésétől, már csupán ennek a reménye is jelentős portfóliótőkét vonzhat be, amely szűkítheti a fennálló igen magas hozamkülönbséget.
Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – nagyon helyesen – végre úgy tűnik, felhagy a sok éve fennálló, és kártékony forintleértékelő politikával, és a forintot minimum stabilizáló kamatszintet tart.
Egy esetleges kormányváltás után az uniós források is valószínűleg bővebben fognak csordogálni, ami nemcsak a gazdasági növekedésen segítene, hanem a forintot is erősíthetné, hiszen a jegybanknak több tartalékra nem nagyon van szüksége, így akár az EU-pénzek – eddig idehaza nem jellemző – piacra történő vezetése is elképzelhető. Egy optimistább környezetben, több EU-forrással és FDI-al/portfoliótőkével pedig a jelenleginél alacsonyabb kamatszint is stabilan tarthatja a forintot.
A jelenlegi konszenzus az, hogy az MNB nagyon sokáig tartja a jelenlegi 6,5 százalékos kamatszintet, de egy fent vázolt, megváltozott helyzetben akár jelentősebb kamatvágásokra is képes lehet a deviza erősen (és infláció kordában) tartása mellett. Természetesen bárki is kerül kormányra, nem lesz könnyű dolga 2026-ban, de fontos, hogy a piacokon a várakozások változása a legfontosabb tényező, nem várják meg, míg a dolgok megvalósulnak: már a puszta ígéret is gyakran elég. Ha a gazdaság szereplői elhiszik, hogy Magyarországon a jegybank stabil forintot szeretne, és az ország az eurózóna felé halad, akkor a hozamgörbe is invertálódhat, azaz a hosszú hozamok a rövid alá eshetnek.
A fentieket figyelembe véve nem lehetetlen akár 150-200 bázispontos hozamcsökkenés a magyar hosszú (10+ éves) állampapírok piacán.
Mik a kockázatok?
A legnagyobb hazai kockázat természetesen politikai: semmi nem garantálja egy EU-konformabb kormány megválasztását, sőt még egy ilyen kormány is számos taposóaknával szembesülhet, ami rendkívül megnehezíti a dolgát. A másik nagy kockázat az infláció makacsul magasan maradása: a jelenlegi árkorlátozó intézkedések kifutása és magas minimálbéremelés mellett a hazai inflációs komponens magasan maradhat. Persze kérdéses, hogy ezen kockázatok megvalósulása mellett mekkora hozamemelkedés lenne?
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A harmadik nagy kockázat külföldi: többször írtam róla, a globális adósságpálya fenntarthatatlansága miatt előbb vagy utóbb a piacok megelégelik a kormányzatok nagy hiányát és büntetni fognak. Egy ilyen forgatókönyv esetén pedig nemcsak a külföldi, hanem a hazai kötvényhozamok is felrobbanhatnak. Ez lenne a legrosszabb eset a magyar kötvénytulajdonosok számára, hiszen szinte biztosan nagy veszteségeket okozna.
Nem egyértelmű tehát számomra sem, hogy meg kell venni a hazai kötvényeket, de a serpenyő optimista oldalán mintha most kissé több súly lenne, mint a másikon…
A cikk a holdblog.hu-n jelent meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
