Milyen állampapírt vegyünk? – kisbefektetők védőernyő alatt

A magyar állampapírpiac az utóbbi hónapokban szokatlanul csendes volt, de valószínűleg már nem sokáig lesz ez így. Amint az ábrán látható, az utóbbi években is nagy ingadozást mutattak a hazai hozamok, jórészt az inflációt (és az alapkamatot) követve. A választások alaposan felkavarhatják az állóvizet, ha azonban meglesz az eredmény, akkor a bizonytalanság elmúltával csökkenhetnek a hozamok.

A kisbefektetőket mindez nem kell, hogy feltétlenül érdekelje, ők kiváltságokat élveznek, az állam gyakorlatilag megvédi őket az árfolyamingadozástól. A kifejezetten a magánszemélyeknek, az átlagembernek szóló lakossági állampapírok visszavásárlási árfolyamai ugyanis fixek – kötvényeknél például az eredeti névérték mínusz egy százalék –, így a kisbefektetők védőernyő alatt vannak. Nincsenek kitéve a piaci viszonyok változásának, csekélynek tekinthető levonással tudnak kiszállni, amikor csak akarnak. Ahogy ebben a példában látható, sok esetben 99 százalékon (plusz a felhalmozott kamatok):

Mintha öt éves lennék

Azok kedvéért, akik most kezdik az állampapírok vásárlását, vagy még nem ismerkedtek meg minden fajtájukkal, összefoglaljuk, mi van a jelenlegi kínálatban. Afféle „magyarázd el nekem, mintha öt éves lennék” stílusban, ahogy angolul gyakran fogalmaznak. („Explain Like I’m Five”, ELI5.) A piaci árfolyamok várható ingadozásáról egyébként itt írtunk:

A lakossági állampapír-kínálat nem változott ősz óta, viszonylag széles, többféle igénynek megfelel. Vannak fix kamatú papírok, amelyek kamata a lejáratig nem változik, és vannak változó kamatozásúak, amelyek kamatát negyedévente vagy évente módosítják valamilyen piaci mutató alapján.

Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)

A korábbi sztár az inflációt hivatott követni, kamatát évente az éves áremelkedéshez igazítják. Korábban szép kamatokat fizetett ki, de jelenleg már nagyon keveset kínál az infláció felett, csak 0,1 százalék a kamatprémiuma. Így már nem olyan népszerű a befektetők körében. Majdnem biztos, hogy a többi állampapír ennél magasabb hozamot fog hozni az infláció felett, hacsak valami egészen váratlan nagy fordulat nem történik.

Az infláció az idén valahol három és négy százalék között valószínű, jövőre esetleg valamivel magasabban, talán valamivel négy százalék felett, így ennyi lesz a PMÁP kamata is. Ehhez képest a többi, nem inflációkövető változó és fix kamatozású lakossági állampapír kamata most 6,5-7,0 százalék körül jár.

A prémiumok 6,0 százalékos induló kamata így inkább csak beetetésnek hangzik. A jobb inflációkövető papírok valószínűleg inkább azok lesznek, amelyek elvileg nem inflációkövető papírok.

Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz)

Kamatozása fix és sávosan emelkedik hat és fél százalékról hét és fél százalékra. Ha valaki megtartja lejáratig, akkor a maximálisan elérhető hozam évi 6,97 százalék. Ha előbb visszaváltja, akkor persze valamivel alacsonyabb. Így rövidebb távon és pár évre egyfajta folyószámlaként tud működni ez a befektetés, nagyon minimális a kockázata, és ehhez képest jó az elérhető hozama. Ha meg meg tudjuk tartani végig, akkor vetekszik a többi papírral.

Fix Magyar Állampapír (FIXMÁP)

Csak ötéves futamidővel kapható, aktuális kamata hét százalék. A negyedéves kamatfizetés miatt azonban a hozama ennél is egy picit magasabb, 7,18 százalék éves szinten. Az Államkincstár hálózatában egy százalékos levonással váltják vissza lejárat előtt, ami egy viszonylag befektetőbarát megoldás.

A kötvénnyel csak akkor járunk rosszul, ha elszállnak közben a kamatok, és felugrana a piaci hozamszint mondjuk nyolc vagy kilenc százalékra. A 99 százalékos visszaváltási árfolyam miatt ez sem jelentene veszteséget, csak elmaradt kamatbevételt. A másik oldalról viszont jól járunk, ha a kamatok esnek. Ekkor hosszabb időn keresztül kapunk viszonylag magas kamatot.

Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP)

Mintegy hatéves, a kamata változó, negyedévente a diszkont kincstárjegyek hozamához igazodik, jelenlegi indulókamata 6,94 százalék. Nagy előny, hogy jóval magasabb a kamatprémiuma, mint az inflációkövető prémiumoké, az első négy évben évi 0,75, az utolsó két évben pedig 1,0 százalék éves szinten. Nincs rá garancia, de általában, évekre visszatekintve a kamat zömét adó diszkontkincstárjegy-hozam is felette szokott lenni az inflációnak.

Tehát most ettől a változó kamatozású kötvénytől sokkal inkább várhatunk infláció feletti pluszt, mint a prémiumoktól, amelyek kamatprémiuma mindössze 0,1 százalék évente.

Euró Magyar Állampapír (EMÁP)

Megfontolható jelenleg az EMÁP vásárlása is. Ennek kamata ugyan már régóta csak évi két százalék körüli, az euró bankközi irányadó kamatlábához igazodik háromhavonta. Így a forintbefektetésekhez képest kamatveszteség érhet bennünket, ahogy egyébként oly sokszor az utóbbi évtizedekben.

Most azonban viszonylag olcsó az euró, mert erős a forint. Ha valaki arra számít, hogy hosszabb távon a forint is gyengülni fog, ahogy egyébként tette az utóbbi legalább 35 évben a főbb devizákkal szemben, akkor lehet, hogy ez egy jó alkalom euróba fektetni és kivárni egy jelentősebb forintgyengülést. De az is lehet, hogy erre sokáig kell majd várni, mert úgy tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank tavaly határozottan a forint stabilitását tűzte ki célul.

Diszkont kincstárjegyek

Ezek az állampapírok, amelyeknek nincs kamata, csak hozama – tulajdonképpen árfolyamnyereséget kapunk –, már nem lakossági értékpapírok, így nincsen rájuk árjegyzés, irányadó visszaváltási árfolyam. Egyes esetekben mégis alkalmasak lehetnek kisbefektetőknek, mert a rövid, éven belüli futamidők miatt az árfolyamkockázat nagyon csekély. A rutinosabb magánbefektetők szokták választani néhány hónapos időtávra.

Intézményeknek szóló többéves kötvények

Ezeknél az állampapíroknál magas az árfolyam ingadozásának a veszélye, sok-sok százalékot is veszíthetünk, ha a piaci kamatszint (hozamszint) a nem várt irányba mozog. Így kisbefektetőknek lényegében nem ajánlottak.

Összességében a magyar állampapírokkal a kisbefektetők jelenleg tényleg alacsony kockázat mellett, szinte biztosan reálhozamot tudnak elérni forintban (hacsak valami nagy, váratlan sokk nem éri az országot). Így a kockázatkerülő befektetőknek sem sok szól ezek vásárlása ellen. Készpénzben vagy folyószámlán tartani a tartalékainkat pedig az infláció miatt csak biztos veszteséget jelent.