Az állampapírok kibocsátója nemrég változtatott több értékpapír feltételein. Megszűntek egyes rövidebb sorozatok, megemelték a fix és csökkentették a változó kamatozású állampapírok kamatát. Az állam bevallottan próbál a változó kamatozású papírok helyett inkább a fix kamatozásúakból többet eladni, emellett növelné az átlagos futamidőket.
Például a hároméves fix kamatozású lakossági értékpapír (Fix MÁP) megszűnt, helyette csak az ötéves verzió maradt. Hasonló történt a Bónusz változó kamatozású papíroknál is, amely már csak hatéves hátralevő futamidővel kapható.
Miből lehet most válogatni?
Az átalakítás után a következő lakossági állampapírok maradtak a kínálatban:
- A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) ötéves futamidejű, sávosan növekvő fix kamattal. Alacsony a levonás visszaváltásnál, így folyószámla-szerűen is használható.
- A Fix Magyar Állampapír (Fix MÁP) szintén ötéves, fix kamatot fizet. (Jelenleg évi hét százalékot, a maximális hozam – EHM , azaz Egységesített Értékpapír Hozam Mutató – azonban évi 7,18 százalék a negyedéves kamatfizetés miatt.)
- A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) hatéves, változó kamatozású, kamata a legutóbbi három hónapos diszkontkincstárjegy-aukciók súlyozott átlaghozama plusz kamatprémium. Háromhavonta fizet kamatot.
- A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tízéves futamidejű, az előző évi inflációhoz igazított, változó kamatozású papír, amelyhez itt is kamatprémium adódik. Ez azonban mára minimálisra csökkent (0,1 százalékra).
- Az Euró Magyar Állampapír (EMÁP vagy €MÁP) euróban vehető meg, hároméves futamidejű, kamata a három havi EURIBOR kamatlábbal egyenlő (október 17-én ez 2,010 százalék volt).
Vannak még eredetileg intézményi befektetőknek szánt sorozatok is (fix, hosszú futamidejű államkötvények, diszkont kincstárjegyek és további változó kamatú papírok is), ám azok feltételei jellemzően inkább rosszabbak a lakossági papírokénál.
Fix legyen, vagy változó?
Akkor most melyik állampapírt válasszam? Fix kamatozásút vegyek, vagy változó kamatozásút? Ezt a kérdést sok befektető felteheti magának. Mindkét fajta más-más körülmények között előnyös vagy hátrányos.
A pénzügyi tankönyvek és a józan paraszti ész szerint is hosszabb futamidejű (többéves) fix kamatozású értékpapírt akkor vásárolnak az emberek, ha pontosan akarják tervezni a bevételeiket. (A fenti grafikon például jó nagy ingadozásokat mutat a hozamokban.) De az esetek többségében még inkább akkor, ha a kamatszint csökkenésére vagy legalább változatlanságára számítanak. Változó kamatozású értékpapírokat pedig akkor, ha a kamatok emelkedésétől tartanak.
Mikor járunk jobban?
Az utóbbi az esetben ugyanis a fix kamatozásúval rosszabbul járunk, mert az időközben megemelkedett kamatok miatt magasabb kamatot is elérhettünk volna, ha nem kötjük le pénzünket hosszabb időre. A változó kamatozású értékpapírok kamata emelkedő kamatkörnyezetben emelkedik, a fix kamatozásúé viszont nyilván fix marad.
Tehát hozamemelkedés esetén változó kamatozásút, hozamcsökkenés esetén fix kamatozásút érdemesebb vásárolni.
Csak többnyire nem tudni előre, mi lesz a (kamat)pálya.
Mégis, kinek az érdeke?
Most gondoljunk bele a kibocsátó állam szerepébe: nála éppen fordított a helyzet. Ha csökkenő hozamokra számít, akkor inkább változó kamatozású értékpapírokban próbál eladósodni, ilyeneket fog kibocsátani, mert így idővel csökkennek az ő kamatfizetési terhei. Ha viszont arra számít, hogy a kamatok emelkedni fognak, akkor inkább fix kamatozású papírokat bocsát ki, tehát viszonylag hosszabb időre bebiztosítja magának a – később már kedvezőbbnek, alacsonyabbnak számító – jelenlegi kamatterhet. Pontosan ellentétesek tehát az érdekei a befektetőkével, az állampapír-vásárlókéval.
Ha tehát a magyar állam teljesen piaci alapon működne (persze nem mindig így működik), akkor pontosan az ellenkezőjét lenne érdemes csinálni annak, amit mond. Ha fix kamatozásút próbál ránk sózni, akkor inkább változó kamatozásút veszünk, és ha változó kamatozásút próbál eladni, akkor inkább fix kamatozásút.
Neki minden bizonnyal sokkal jobb elemzései és információi vannak, mint az átlagbefektetőnek, sokkal jobb képe van a várható kamatokról.
Tudja egyáltalán valaki, merre tartunk?
A kisbefektetőknek ráadásul általában fogalmuk sincs arról, hogy merre mennek a kamatok, hiszen nem szakértők, vagy ha mégis, akkor nem megalapozott a véleményük. Persze az sem biztos, hogy a magyar állam ennyire racionális, nem biztos, hogy ezen gondolatmenet alapján alakítja a kibocsátásait. (Például az állam szempontja lehet az is, hogy jobban tervezhetőek legyenek a kamatkiadások, vagy hogy próbálja a futamidőket hosszabbítani.) A legjobban fizetett szakértői is tévedhetnek, előre nem látott piacbefolyásoló események is történni szoktak.
Jövőre választások lesznek, ami rengeteg változást hozhat. Eddig a forint erősödése is segítette az infláció kordában tartását. Ha viszont valamiért meggyengülne, például jön egy energiaársokk, vagy valamilyen más előre nem várt turbulencia, krízis következik be, akkor megnőhet Magyarországon az infláció és a kamatszint is, ahogy arra az utóbbi években volt is példa. Ebben az esetben a fix kamatozású állampapírok utólag nem bizonyulnak túl jónak.
Visszatérhet-e a nulla kamat?
Másrészt viszont emlékezhetünk arra is, hogy mintegy öt éve még nulla közeli kamatok voltak az országban, és az állampapírhozamok is egészen minimálisra süllyedtek. Jegybanki kamatcsökkentés a jövőben is bekövetkezhet, bár egyelőre nem látni, mikor. Ebben az esetben a fix kamatozású értékpapírokkal járnánk jobban.
Az is előfordulhat, hogy az euró árfolyama nagyon elszáll, miközben a kamatok alacsonyabbak maradnak. Ebben az esetben egy eurós befektetéssel, például az euróban kibocsátott magyar EMÁP kötvénnyel járnánk a legjobban.
Ha esik, ha fúj portfóliók
De hát én nem tudom, hogy felfelé vagy lefelé fognak menni az állampapírhozamok, akkor én most mit csináljak? – teheti fel a kérdést az olvasó. Ebben az esetben, ahogy ezt sok szakember javasolni szokta, érdemes portfóliót kiépíteni. (A portfólió különböző befektetéseink összessége, befektetéseink palettája, mixe.) Érdemes például vásárolni némi fix és némi változó kamatozású állampapírt is. Esetleg eurós befektetéssel is lehet színesíteni a képet.
Ha több lábon állunk, akkor mindegyik forgatókönyv mellett lesz olyan portfólióelem, ami jól fog teljesíteni. Eközben kisebb az esélye annak, hogy befektetéseinkkel különösen jól járunk, de annak is, hogy az egész pakkal különösen rosszul. A pénz megosztása megosztja a kockázatot is, csökkenti azt. Az amúgy is a biztonságos állampapírok területén belül is lehetővé teszi a nyugodtabb alvást.
Több papír, több lejárat, több munka
Nem mellesleg a többféle lejárat rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, több választásunk lesz, ha például csak a pénzünk egy részére van szükség. A többféle értékpapír kezelésével pedig szélesebb körű befektetési, állampapírpiaci ismeretekre teszünk szert. (Amink van, arra mindig jobban odafigyelünk.)
Persze a többféle értékpapírral több a munka is, gyakrabban kellhet kamatokat újra befektetni, vagy a lejárt összegek elhelyezéséről gondoskodni.
Vedd meg és felejtsd el!
Fájóan kevés nálunk az olyan állampapír, amely „vedd meg és felejtsd el!” típusú, nem igényel gondoskodást, minimális vele a macera. Ilyen azonban az ötéves Magyar Állampapír Plusz, amely a kamatokat automatikusan újrabefekteti a futamidő alatt. Hozama korábban több évig alatta maradt más értékpapíroknak, de most egészen versenyképesnek tűnik.
A lejáratkor elérhető maximális hozam mértéke (a már említett EHM) évi 6,97 százalék a hivatalos tájékoztatója szerint.
Majdnem annyi tehát, mint a Fix MÁP. Ugyanakkor folyószámlaszerűen működik, így szinte nulla a kockázata a megvásárlásának. Vagyis nem fogunk az emelkedő hozamok miatt bukni az árfolyamán, mint más fix kötvényeknél. A visszaváltás ugyanis a kamatfizetések utáni öt munkanapon 100 százalékon lehetséges, vagyis levonás nélkül.
Jöhet jelentős hozamcsökkenés is?
Ha jól alakulnak a dolgok, akár komoly hozamot is lehet realizálni a következő egy évben magyar hosszabb állampapírokkal. Nem lehetetlen akár 150-200 bázispontos hozamcsökkenés a magyar hosszú (több mint tízéves) állampapírok piacán – írta nemrég Zsiday Viktor alapkezelő, aki egyébként gyakran kritikus a magyar gazdasággal kapcsolatban, és kincstári optimizmussal semmiképpen sem lehet vádolni.
Ezt a véleményét jórészt a közelgő választásokkal, a várhatóan ismét beáramló EU-s pénzekkel, az MNB új, stabilabb forintot tartó politikájával magyarázza, amik nyomán újabb kamatcsökkentések sorozata indulhat el.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
