A Nemzetközi AIDS Oltási Kezdeményezés (IAVI), amely egy vakcinán dolgozik, azt nyilatkozta, hogy a járvány fenyegetően súlyosbodhat. Az Oxfordi Egyetem és a Moderna gyógyszergyár szintén kutatja a Bundibugyo faj elleni vakcinákat.
A Járványügyi Felkészültségi Innovációk Koalíciója, amely finanszírozást biztosít az egyes csoportoknak, azt mondta, hogy „minden nap számít”.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban jelenleg több mint 1000 gyanús eset van, ebből kilencet igazoltak a szomszédos Ugandában.
Egyre nagyobb az aggodalom, hogy ez a járvány – amelyet csak azután észleltek, hogy egy korlátozott egészségügyi erőforrásokkal rendelkező konfliktusövezetben terjedt el – elérheti a 2014-16-os nyugat-afrikai eddigi legnagyobb ebolajárvány méretét. Akkor közel 29 000 ember fertőződött meg, és több mint 11 000-en haltak meg.
Dr. Mark Feinberg, az IAVI vezetője azt mondta: „Úgy gondolom, hogy ez egyértelműen fenyegetően súlyos járványt eredményezhet, ha nem még rosszabbat, és a vakcina, valamint más ellenintézkedések kifejlesztése egyértelműen prioritás.”
Fotó: Depositphotos
Ez egybeesik az Orvosok Határok Nélkül (MSF) orvosi jótékonysági szervezet aggodalmaival, amelyek szerint a helyzet „mélyen aggasztó”, és soha ezelőtt nem regisztráltak „ennyi esetet” ilyen hamar.
Minden egyes ebolafaj ellen vakcinákat kell kifejleszteni – hat létezik, de csak háromról ismert, hogy járványkitörést okoz.
A leggyakoribb zairei faj ellen létezik vakcina, de ezt a járványt egy másik faj, a Bundibugyo okozza. Korábban csak kétszer észlelték, és nincs ellene jóváhagyott vakcina. Az IAVI a zairei ebola elleni vakcina módosított változatán dolgozik a Bundibugyo leküzdésére. A kísérleti oltást majmokon tesztelték, ahol gyorsan aktiválta az immunrendszert, és közel 100 százalékos védelmet nyújtott.
Feinberg azt mondta, hogy az eddigi bizonyítékok alapján „optimista a lehetőségekkel kapcsolatban”, de jelenleg hét-kilenc hónapba telik, mire a vakcina klinikai vizsgálatokra alkalmassá válik – bár próbálják „felgyorsítani ezeket az ütemterveket”.
Eközben a Moderna gyógyszeripari vállalat bejelentette, hogy a Bundibugyo fejlesztéséhez a saját mRNS-technológiáját használja, amelyet a Covid-járvány idején a vakcinák gyors fejlesztésére alkalmaztak.
„Sürgősen és tudományos alapossággal fogunk cselekedni, hogy segítsünk egy potenciális vakcinát közelebb hozni a leginkább rászoruló közösségekhez” – mondta Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója.
Az Oxfordi Egyetem pedig már bejelentte, hogy saját vakcinatechnológiáján dolgozik, amely a Covid-járványban is életeket mentett, hogy új ebola elleni vakcinát fejlesszen ki. Ennek két-három hónapon belül készen kell állnia a klinikai vizsgálatokra.
(BBC)
