A jegybanki alapkamat 0,3 százalékpontos emelésével a BUBOR értéke is nőtt, ami közvetlenül befolyásolja a változó kamatozású lakáshitelek árát. A Bankmonitor számításai szerint emiatt szeptemberben egy 3 havi BUBOR-hoz kötött hitel kamata 0,7 százalékponttal fog emelkedni. Ilyenből pedig több százezer van még mindig Magyarországon. A hitelmoratórium pedig sok esetben elfedi a problémát.  

Nagy előnye a magyar lakossági állampapíroknak, hogy sokféle van belőlük, de ez néha hátránnyá is képes válni. Ha valaki többféle állampapírt vesz, és sokáig tartja, a kifizetett kamatok eltérő újrabefektetése miatt akár tucatnyi papírja is összegyűlhet. Kéne egy tőkésítő vagy állandóan megvásárolható sorozat, mint a Babakötvény.

Eurós befektetést tervezve megvizsgálhatjuk, hogy a magyar állampapír mellett érdemes-e valamelyik másik EU-ország, főleg a környezők euróban denominált állampapírját megvenni. Hét szomszédunk közül öt, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Románia és frissen csatlakozva Horvátország EU tag, közülük Ausztria, Szlovákia és Szlovénia az euró-zóna tagja is.

A magyar állampapír-palettán egyaránt találhatók kedvező forintos, illetve eurós államkötvények. A forintos sorozat kamata magasabb, de az eurós hozamát a forintárfolyam is befolyásolhatja. Vajon melyiket célszerűbb mostanában megvenni?

A hazai kamatszint az utóbbi időben drasztikusan visszaesett a korábbi magas értékekről. Az elérhető hozamok durván lecsökkentek, így érthetően gondosabban próbálunk értékpapírt választani, hogy a korábbinál kisebb hozamainkat maximálhassuk. Mit érdemes most vásárolni?

Megemelt összegben értékesített rekordalacsony hozam mellett 12 hónapos diszkont kincstárjegyet és szintén megemelt összegben három éves változó kamatozású államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ.

Továbbra sincs jele annak, hogy megfordulna, vagy legalább megállna a kamatcsökkenés, az állampapír-hozamok is egyre újabb és újabb rekord alacsony szintre érnek. Mibe érdemes ilyenkor fektetni, és miért?

Ha a Magyar Nemzeti Banknak a finanszírozási rendszert érintő csütörtökön bejelentett változtatásai nyomán nagy lesz a bankok kereslete a forint állampapírok iránt, akkor a második félévben nagy valószínűséggel már nem lesz szükség újabb devizakötvény-kibocsátásra, mondta Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.

Ha sikerülne az MNB-kötvényben levő pénzek egy részét az állampapír-piacra terelni, az megkönnyítené az államadósság finanszírozását és kamatmegtakarításokat eredményezhetne. Az ÁKK elsősorban a változó kamatozású kötvények kínálatát növelné, amelyekre már ma is nagy kereslet volt.

Újfajta állampapírokat vezetnek be a lakosság számára, amelyek sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítanak a lakosságnak, mint az intézményeknek. A négy és hat éves papírok éves kamata az első évben 4,89, illetve 5,64 százalék.

A hozam tavaly szeptember óta először süllyedt 6 százalék alá. Három és félszeres túljegyzésre megemelt összegben értékesített hozamcsökkenéssel 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az Államadósság Kezelő.

A keddi, gyér érdeklődés és csökkentett kibocsátás mellett zajló aukció után csütörtökön már az eredeti tervek mentén zajlott a diszkont kincstárjegyek árverése. A változó kamatozású államkötvényekből a felajánlott mennyiség háromszorosát is elvitték volna a befektetők.

Több mint kétszeres túljegyzés mellett adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK, a változó kamatozású 2015/B kötvényből akár négyszeres mennyiséget is elvittek volna. Mindkét futamidőre megemelt mennyiségben értékesítettek papírokat, csökkent a hozam a DKJ-nál.

Ötmilliárddal több egy éves kincstárjegyet és 2,5 milliárd forinttal több változó kamatozású államkötvényt adtak el a csütörtöki aukciókon. A kincstárjegyek hozama alig változott, a kötvényekért pedig 0,3 százalékkal többet fizettek, mint az előző aukción.

Kis mértékben változott az inflációkövető Prémium államkötvényekre alkalmazott visszaváltási árfolyamok rendszere, az eddigi futamidő- és kamatfizetés-függő árfolyamok helyett minden papírra egységesen 98 százalékos árat alkalmaznak. Ezzel várhatóan csökken a papírjaikat csak rövidebb ideig tartó, gyakran cserélgető ügyfelek száma. Más banki- és államkötvényeknél hasonló marzsot alkalmaznak.

Meghirdették a következő inflációkövető, úgynevezett Prémium államkötvény feltételeit, az új papír öt éves lesz, és a mindenkori január/januári infláció felett négy százalékos kamatprémiumot fizet. A prémium alacsonyabb, mint az előző sorozatnál, a kezdő kamata viszont így 9,5 százalék, ami magasabb, mint a – csak három éves - 2015/J-nél.

Több papírnál fél-háromnegyed százalékponttal is emelte a lakosságnak szánt kötvényei hozamát az OTP, ezáltal a sima fix kamatozású sorozatok évi nyolc százalékot fizetnek. Új változó kamatozású kötvényt és új járadékötvényt is elindított, az utóbbi hozama csak 21 bázisponttal nőtt. Az állampapírokkal azonban most nehéz versenyezni.

Új inflációkövető államkötvény kapható a Kincstárnál, amelyik az infláció felett öt százalékpontos kamatprémiumot fizet, jóval többet, mint az eddig kínált sorozatok. Így az első évre 9,3 százalék lesz a kamat. Kérdés, mit lépnek erre a bankok, és mekkora kamatokkal próbálják majd csábítani, megtartani a befektetőket.

Az elmúlt napok pénzpiaci pánikjának mindenképpen van egy pozitív oldala is, mégpedig az, hogy a lakosság is tud évi kilenc-tíz százalékos hozam mellett állampapírokba fektetni, miközben a bankok csak évi 6-7, esetleg 8 százaléknál tartanak. Még euróban és dollárban is évi nyolc-tíz százalék felett vannak a magyar állampapírok. A további kamatemelkedés ellen változó kamatozású papírral lehet védekezni.