Már a kisbefektetők is kaphattak tíz százalékos hozamot

A tavalyi utolsó és az idei első hét újabb és újabb euróár-csúcsai, állampapírár-csúcsai nem biztos, hogy feltétlenül csak ijedelemre kell, hogy okot adjanak. Ha valaki alapvetően bízik abban, hogy az ország el tudja kerülni az államcsődöt, akkor a jelenlegi helyzet jó befektetési lehetőségeket ígér. Miközben az infláció különböző előrejelzések szerint évi öt százalék körül tetőzhet az idén, már a kisbefektetők is el tudnak érni évi kilenc-tíz százalékos hozamot, akár adómentesen is.

Nagyban az állampapír is olcsóbb

A több éves hazai, forintban kibocsátott államkötvények hozamai a másodpiaci referenciahozamok tanúsága szerint csütörtökön évi 10,5-10,7 százalék körül voltak. Ez a kisbefektetőknek inkább csak egy elvi érték, mert a referenciahozam a „nagybani”, az intézmények közötti árjegyzés során alkalmazott vételi és eladási árfolyamok átlaga, ezen vásárolni általában nem tudnak. De nagyjából ehhez igazodva állapítják meg a kisbefektetőkre érvényes állampapír-árfolyamokat is, jellemzően néhány tized százalékponttal a referenciahozamok alatt.

Ez történt most is, péntekre az említett csütörtöki, évi 10,5-10,7 százalékos referenciahozamok alatt, 9,93-10,56 százalékon állapították meg a kötvények eladási hozamát. A legalacsonyabb érték egy 2014. februári lejáratú, tehát kicsivel több, mint két éves papír (2014/C) hozama volt, a legmagasabb számok pedig a 2022-ben és 2028-ban lejáró kötvényekhez tartoztak, ami, valljuk be, nem tipikusan a kisbefektetők műfaja.

Pénteken azonban megnyugvás következett a hazai állampapírpiacon a politikusi nyilatkozatok hatására, és a hétfőre meghirdetett hozamok már csak 9,4-9,6 százalékon álltak a távolabbi futamidőkre.

Átutalás nulla forint, számlavezetés nulla forint, kamatadó nulla forint

A banki kamatajánlatok egy évre és 1-2 millió forintos összegre még mindig csak 6-7 százalékon állnak, akciósan vagy nagyobb összegre talán lehet nyolc százalékos ajánlatot találni. A kisbefektetők szokásaihoz és a jellemző banki lekötésekhez sokkal közelebb álló, 2013. február 12-én lejáró egy év és egy hónapos kötvény, a 2013/D hozama ezzel szemben évi 9,23 százalék volt pénteken a Kincstárnál, a leghosszabb futamidejű, 7-11 hónapos diszkont kincstárjegyekre viszont már csak 7,00 százalékos hozamot kínáltak. A hétfőre meghirdetett 2013 februári kötvényhozam 8,53, egy őszi lejárat 8,69 százalékra esett vissza. (Az aktuális kötvényhozamok itt láthatók.)

Ezeket az állampapírokat a Magyar Államkincstár lakossági fiókjaiban a legegyszerűbb megvenni, amelyek közül egy-egy van Budapesten és a megyeszékhelyeken. Itt tartós befektetési számlát is lehet nyitni, ami lehetővé teszi, hogy három naptári év után kedvezményes, öt után pedig nulla kamatadóval lehessen a pénzt felvenni. A kincstári fiókok további előnye, hogy számos fontos dolog díjmentes azok közül, amikért a bankok díjat kérnek (például számlavezetés, készpénzfelvétel, átutalás), valamint telefonos és internetes ügyintézés (telekincstár, webkincstár) is van.

Euróhozamok évi 8-11 százalékon

A témát ezzel azonban nem érdemes lezárni, a Magyar Államnak ugyanis számos kötvénye van euróban, dollárban is, amelyek szintén elérhetők. A Sopron Bank 8,30-8,90 százalékos hozammal kínált pénteken euró- és 8,30-8,55 százalékon dollárkötvényeket különböző, általában néhány éves futamidővel. A Frankfurti Tőzsde rendszere szerint a hasonló magyar kötvényeket 9,2-10,8 százalék közötti hozamok mellett kínálták, és 9,8-12,6 százalékos hozam mellett vásárolták volna meg.

A nagy különbségek oka vétel és eladás között részben az lehet, hogy ritkán forognak a papírok a tőzsdén, ám az is kiderül az adatokból, hogy az utolsó üzletek inkább a vevői oldalon, azaz a magasabb hozamszinteken köttettek. Nagyobb tőkével rendelkező, például privátbanki ügyfeleknek érdemes lehet cégüknél érdeklődni, hogy milyen feltételekkel tudnak ilyen kötvényeket vásárolni.

Emelkedő kamatok mellett légy óvatos

A Kincstár lakossági árjegyzéséről még annyit, hogy az árfolyamokat mindenesetre naponta állapítják meg, ha a nagybefektetői árjegyzésben visszaesik a hozam, másnap a lakossági feltételek is ezt fogják követni. A vásárlásnál érdemes azt is megfontolni, és ez minden fix kamatozású kötvénye igaz, hogy ha tovább emelkednének a hozamok, akkor rosszabbul járunk, legalábbis annál, mintha tovább vártunk volna a vásárlással. A legjobb megoldás, ha nem teszünk fel mindent egy lapra, megosztjuk a pénzünket többféle befektetés, megtakarítás között.

Ha pedig lejárat előtt kell eladnunk kötvényeinket, akkor a vételi és eladási árfolyamok közötti marzson (árrésen) is veszíthetünk, ha pedig magasabb a hozamszint, mint korábban, akkor a hozamemelkedésen is. (Minél magasabb a hozamuk, annál alacsonyabb a kötvények árfolyama, és fordítva.) Általánosan igaz, hogy egy fix kamatozású papír akkor jó, ha a gazdaságban érvényes kamat- és hozamszint csökkenésére vagy változatlanságára számítunk, és akkor kedvezőtlen, ha a hozamok felfelé változnak. Persze lejáratig megtartva, ekkor sem keletkezik valódi veszteség, inkább csak elmaradt haszon.

Van, ahol prémium jár a kincstárjegyhozamra

Egy lakossági állampapír: Kincstári Takarékjegy

A hozamkockázattal, azaz a hozamemelkedéssel kapcsolatos kockázatok ellen jó megoldást jelentenek a változó kamatozású kötvények, de ezekből kevés van. Az államkötvények között figyelemre méltó a 2015/B nevű változó kamatozású papír, amely félévente a három hónapos kincstárjegyek aukciójához igazodó hozamot fizet. Ezt most is 96,25 százalékos árfolyamon lehet megvenni, miközben december 22-től évi 7,14 százalékos kamatot fizet, tehát lényegében még kamatprémiumot is ad az intézményi, a lakosságénál magasabb állampapírhozam felett.

A magas kamatszint miatt az inflációkövető papírok most nem tűnnek olyan jó választásnak, mint korábban. A kifejezetten a lakosságnak kitalált termékek, mint a postákon kapható Kincstári Takarékjegy (képünkön) vagy a Kamatozó Kincstárjegy pedig rendszerint szerény kamatot fizetnek – bár a jelenlegi évi 6,75-7,00 százalék a bankokhoz képest nem is olyan rossz.