A Trading Economics piacfigyelő szolgálat adatai szerint a keddi másodpiaci forgalomban a 30 éves futamidejű brit állampapír – Gilt – hozama jelentős, 6 bázispontos emelkedéssel 5,70 százalék környékén mozgott.
Ilyen magas hozamot erre a lejáratra 1998 óta nem mértek a brit szuverén adósságpapírok piacán, vagyis a kedden elért hozamszintre ebben az évszázadban eddig nem volt példa – számolt be róla az MTI.
A keddi kötvénypiaci folyamatok egyik közvetlen előzményeként Keir Starmer brit miniszterelnök előző nap jelentős átalakításokat jelentett be a kormányfői hivatal személyi állományában, létrehozva egyebek mellett a kabinetfőtitkár tisztségét, amely eddig nem létezett.
Fotó: X/@Keir_Starmer
Heves viták
Starmer a posztra Darren Jones eddigi pénzügyminiszter-helyettest nevezte ki, és a piaci szereplők közül sokan ezt úgy értelmezték, hogy a kormányfő hatásköröket von el Rachel Reeves pénzügyminisztertől.
Az utóbbi hetekben heves vita robbant ki a kormányzó Munkáspárt parlamenti frakciója és a kormány között a szociális kiadások csökkentésének tervei miatt, és az alsóházi Labour-frakción belül olyan mértéket öltött a kezdeményezéssel szembeni lázadás, hogy a kormánypárt óriási többsége ellenére is reálissá vált a tervezet leszavazásának esélye a júliusi végszavazáson.
Ebben a helyzetben a kormány az utolsó pillanatban komoly mértékben felhígította a megszorító intézkedéseket, és ezután a tervezet meglehetősen szűk többséggel ugyan, de végül átment a szavazáson. Az elemzők és a piaci szereplők körében egybehangzóvá vált azonban az a vélemény, hogy a kormány és a munkáspárti frakció összecsapása nyomán számottevően szűkült Reeves mozgástere a költségvetéspolitikai intézkedések parlamenti elfogadtatására.
A piacot ezzel összefüggésben aggasztja a brit közfinanszírozás állapota is.
A hazai össztermékhez (GDP) mért brit nettó államadósságráta a brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatsora szerint július végén 96,1 százalék volt, 0,5 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi azonos hónapban.
Legutóbb az 1960-as évek elején volt ehhez mérhetően magas a GDP-arányos brit szuverén adósságteher.
A 2024-2025-ös pénzügyi évben a brit államadósság kamatterhe a közkiadások teljes összegének 8,2 százaléka volt, több mint a kétszerese a brit védelmi ráfordításoknak. A kamatfizetési kötelezettség az állami egészségügyi rendszerre (NHS) és a szociális ellátásokra fordított költségvetési összegek után a brit államháztartás kiadási oldalának harmadik legnagyobb tétele.
Lengyelország és Románia hátát már nem is látjuk. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
